Több kutya, cica a lakásban? A házirend nem szabhatja meg, mennyi állatot tartunk

Házirendek, Szervezeti és Működési Szabályzatok, sőt, önkormányzati rendeletek is gyakran szembe mennek azzal a kormányrendelettel, amely a kutyatartásra vonatkozó szabályokat írja elő. Leggyakrabban akkor kerül előtérbe a téma, amikor valaki egynél több állatot tart az otthonában. Várható volt hát, hogy hamarosan megjelenik ez a téma valamelyik bíróság előtt, hogy kormányrendeletben megszabott jogaival élhessen az állattartó – így is lett: a Fővárosi Törvényszéken iránymutató döntés született a témában szeptember elején, s gyakorlatilag kimondták: társasház nem szólhat bele abba, tarthatunk-e kutyát az otthonunkban, illetve, hogy hányat. Pozsonyi Anikó budapesti ügyvédnek, az állatokkal kapcsolatos ügyek specialistájának köszönhetjük ezt az iránymutató döntést.

(Forrás: Shutterstock)

De kezdjük az elején, honnan indult a történet? – Egy társasházban nem volt korábban egyáltalán Szervezeti és Működési Szabályzat. Ott lakott az ügyfelem több kutyával. Az évek alatt a lakótársak cserélődtek, egy részük ellenezte a kutyatartást, először a jegyzőhöz fordultak, azonban a jegyző szerint az állattartás megfelelt a 41/2010 (II. 26.) kormányrendelet előírásainak – vázolja Anikó az előzményeket. Ám ezt követően a társasház utólagosan készített egy Szervezeti Működési Szabályzatot, melynek „házirend” részében előírták, hogy a házban lakásonként csak két kutya tartható.

– Ezt a határozatot támadtuk meg, egyebek mellett azzal, hogy a társasház csak annyiban korlátozhatja a magánélethez és magánlakás tiszteletben tartásához fűződő alapvető jogot, hogy az SZMSZ-ben kimondhatja - de azt sem visszamenőleges hatállyal -, hogy magánlakást nem lakás céljára használni csak akkor lehet, ha ezt az SZMSZ nem tiltja. S noha a témához szorosan nem tartozik, azért érdekes lehet: az SZMSZ-nek viszont pontosan tartalmaznia kell, hogy mely tevékenységre tiltja a lakástól eltérő használatot. Például kimondhatja, hogy nem enged olyan ügyvédi irodát működni a házban, mely büntető ügyekkel foglalkozik, mert nem szeretné, hogy bűncselekménnyel gyanúsítottak járjanak a házban, vagy nem engedik kereskedelmi célra, kisüzletnek használni a magánlakást.

– Abba azonban, hogy ki, mit tart a magánlakásában, nem szólhat bele más. Legfeljebb birtokháborítási eljárást indíthat, aki úgy véli, a szomszédja tevékenysége szükségtelen mértékben zavarja – szögezi le az ügyvédnő, akinek keresetét első fokon az eljáró bíró elutasította, ám fellebbeztek. Az ügyben a Fővárosi Törvényszék járt el. Oda már a Kúria egy 2016 évi iránymutató döntését is vitték, ami alátámasztotta a fenti álláspontjukat, így eldőlt ez a kérdés is, miképpen már jóval korábban az Alkotmánybíróság megszüntette az önkormányzatok beleszólási jogát abba ki hány kutyát tart a magáningatlanán.

„Az Alkotmánybíróság a 146/2011. (XII.2.) AB határozatában a következőkre jutott: a 2010-es Kormányrendelet megalkotásával a jogi helyzet alapvetően megváltozott, mivel addig nem volt a kedvtelésből tartott állatok tartásáról országos szintű jogi szabályozás, amelyhez az önkormányzatoknak igazodniuk kellett volna. 2010 óta már van ilyen, így a továbbiakban a kedvtelésből tartott állatok tartásának szabályozása nem lehet a helyi önkormányzatok képviselő testületének biztosított jogalkotási tárgy. (...) Az önkormányzat tehát rendeletben sem írhatja elő a kutya- és macskatenyésztés engedélyhez kötését, mert egyáltalán nem tilthatja meg a jogszabályoknak megfelelően tartott állatok tartását. Egyedül a jogszabályok megsértése esetén jogosult (akkor is államigazgatási hatáskörben) az állattartóval szemben (aki lehet tenyésztő is) hatósági eszközökkel fellépni. Ennek következtében a kutya- és macskatartás, vagy tenyésztés nem köthető hatósági engedélyhez. Ugyanakkor az önkormányzat állatvédelmi hatósági jogkörében köteles ellenőrizni, hogy az állatokat a jogszabályok szerint előírt feltételek között tartják-e.”

Utóbb a Parlament visszaadta az önkormányzatok állattartási rendelet alkotási jogkörét, de ennek korlátait a Kúria önkormányzati tanácsa (Köf.5046/2013/7.számú határozatában) már az alábbiak szerint megszabta: „Végezetül a Kúria Önkormányzati Tanácsa megjegyzi, hogy az állattartás helyi szabályozásával összefüggő központi jogszabályok 2013. január 1-étől ismét megváltoztak. Az ekkor hatályba lépett Ávtv. 49. § (6) bekezdése felhatalmazást ad a helyi önkormányzat képviselő-testülete számára, hogy a kedvtelésből tartott állatok tartásának szabályait rendeletben határozza meg. Ennek során is figyelembe kell azonban venni a Kormányrendelet hatályban maradt szövegét.” A fenti ítéletek és alkotmánybírósági állásfoglalások tehát egyértelművé tették a jogi helyzetet. Akkor lehet beleszólni a szomszéd állattartásába, ha az állat érdeke úgy kívánja, azaz a tulajdonos nem az állatvédelmi jogszabályokban leírt módon tartja, illetve, ha a környező lakóközösség kialakult élet és szokásrendjét tartósan és szükségtelenül zavarja.

De akkor mégis mennyi állatot lehet tartani?

Pontosan meghatározza a kedvtelésből tartott állatok tartását szabályozó kormányrendelet: "Tilos kistestű ebet 10 m2-nél, közepes testű ebet 15 m2-nél, nagytestű ebet 20 m2-nél kisebb területen tartósan ( ) tartani.” „Tartósan csoportosan tartott ebek esetén számukra egyedenként legalább 6 m2 akadálytalanul használható területet kell biztosítani. Nem minősül csoportos tartásnak a szuka együtt tartása a kölykeivel, azok hathetes koráig ”

A rendelet nem árul zsákbamacskát a kutya testtömege szempontjából sem: „kistestű eb: olyan eb, amelynek testtömege nem haladja meg a 20 kilogrammot; közepes testű eb: olyan eb, amelynek testtömege 20-40 kilogramm; nagytestű eb: olyan eb, amelynek testtömege meghaladja a 40 kilogrammot.”