2018.01.15. 07:00
Dermesztő csobbanásban volt része a bátraknak Bodajkon
Miközben a januári hideg csipkedi az ujjaimat, az esernyőt egyik kezemből a másikba teszem, és bosszankodom, miért is kellett otthon hagyni a kesztyűmet.
h
Havas eső szemerkél, a Tófürdő felé tartok azzal a bizonyossággal, hogy ezen az alig két fokos délutánon egy teremtett lélek sem lesz, aki bemerészkedik a vízbe. A VII. Forraltborfőző versenyen egy laza téli csobbanás ugyanis hagyomány. Ahogy közelítek, meglepődve látom: a város apraja nagyja körülveszi a tavat, nem riadtak vissza sem a havas esőtől, sem a csípős hidegtől. Megnyugodva konstatálom: mindenki kabátban és sapkában van. Majd hirtelen szétnyílik a tömeg. Fürdőköpenyes, strandpapucsos, úszónadrágos egyének bukkannak fel, rájuk nézve még jobban reszketni kezdek. Egyre többen jönnek. Több mint tíz merész jelentkező vállalja be az alig 12 fokos vízbe csobbanást.
A versenyzők között egy hölgy és egy gyermek is bevállalja a dermesztő merítkezést. Mialatt én még jobban összehúzom a kabátom a jeges szélben, az úszók strandpapucsban egy kisebb eligazítást is végighallgatnak Topa Attila képviselőtől. És bent vannak! A bölcsebbek visszafordulnak, a merészebbek már a tó közepe felé tartanak. Az arcokon látom, nem lehet túl meleg a víz, de azért kitartanak. Visszhangoznak a figyelemelterelő megjegyzéseik a medencében, amelyek bizonyos testrészek lefagyásáról szólnak. Elsőként a bodajki Lamik Armand teszi meg a távot, a medencéből kiérve, egy szál fürdőnadrágban útja mégsem a fűtött öltözőbe vezet. Reszketve szalad két csinos hölgyhöz, akik fotókat készítenek róla: „Muszáj” – kezdi – mert a munkatársaim nem hiszik el, hogy megtettem. Kell a bizonyíték…” – majd néhány kattintás után eltűnik, mire a többi úszó is követi őt az öltöző felé. Megcsinálták! Jesszusom, ehhez tényleg nagyon bevállalósnak kell lenni.
- Egy helyi sportolónak mindenképpen itt van a helye, ezzel is bizonyíthatja, hogy igazi sportember – mondja el lapunknak a már kabátot és sapkát viselő Lamik Armand, akiről az is kiderült: kempózik. – Bevallom őszintén förtelmes volt, amikor beértem a vízbe. Szúró, égető érzés kerített hatalmába, ami néhány perc elteltével szerencsére elmúlt. Mosolyokkal, nevetéssel sikerült kompenzálni a kínzó fájdalmakat. Közben csakis arra tudtam gondolni: azonnal legyek egy meleg helyen! Ez a megmérettetés a magam számára egy vizsga, egy szint emelkedés. Az iskolában például, ha tanulunk valamit, utána jól jön egy vizsga. Megbizonyosodhatunk arról, mit tudunk. Ez egy poén!
Armand meséli, csapatával beneveztek a versenyre, így az este ünnepléssel folytatódik.
A forralt boros üstök alatt már izzítják a tüzeket a Petőfi utcában. Szatzger Cecília, a 2015. évi csókakői borkirálynő kecsesen szemlélődik a sátrak között. Wurczinger Lóránt polgármester, aki e hagyományossá vált, népszerű rendezvény ötletgazdája, szintén nekifogott a főzésnek. Lapunk kérdésére elmeséli, hogy az ő receptje nem titkos, teljesen hagyományos nedűt készít, habár a versenyzők között általában akadnak titkolózók, ő nem ilyen.
A legfinomabb forralt bort a Retro csapat, Havasi Zoltán és Rácz László készítette el a nap végére, miközben a helyiek örömére a 3FALU Banda és a Holdkő együttes szórakoztatta a közönséget.