Jó reggelt, Fejér vármegye!

Hajszálakat összekócoló szél fújt a borongós, kora tavaszi délelőttön, amikor a Nap sugarai még képtelenek voltak kitörni a sötét felhők takarásából. A belváros főterének közepén apró termetű, törékeny alkatú idős asszony kereste kétségbeesve úti célját. Okostelefon és navigációs eszköz híján papíralapú térképet szorongatott, ám hiába forgatta jobbra is, balra is, a süvítő szél centrumában állva nem találta útját. A térkép már kis híján kicsúszott kezei közül, amikor sebtében érkező, csapatba verődött, kamasz éveik derekán járó fiatalemberek léptek mellé. Az asszony nem titkolt meglepődéssel fogadta az ifjúság segítőkészségét: a fiatalok rutinos mozdulatokkal mutatták az utat, a hölgy pedig szívében hálával, arcán mosollyal nyugtázta, hogy mégis jó irányba halad a világ.