2012.04.11. 12:48
Ahol majdnem megszállt Zita királyné
Fejér megye, Bicske - Főhercegek, grófok, grófnék, nádorok sétáltak egykor a termekben, folyosókon, élték főúri életüket a sokat látott falak között. Néhol csak romok, ám sok esetben gyönyörűen felújított épületek várják a látogatókat: Fejér megye számos kastéllyal büszkélkedhet.
Egy-egy ódon kastély falai között járni, felfedezni zeg-zugait, parkjának füvén lépdelni, éppen ott, ahol néhány emberöltővel korábban arisztokrata főurak társalogtak napi politikáról, vagy éppen udvaroltak szívük választottjának – különleges kikapcsolódást ígér.
A dégi Festetics-rezidencia Magyarország egyetlen látogatható klasszicista kastélya, Fehérvárcsurgón a Károlyiak uradalma ma pezsgő kulturális találkozóközpont, de szállóként és étteremként is működik. A móri Lamberg-kastély ugyancsak kulturális eseményeknek ad helyet, többszáz éves termeiben kiállításokat rendeztek be. De számos más Fejér megyei településen is találunk szépen felújított, megőrzött kastélyt, rezidenciát: Nádasdladányban, Seregélyesen, Martonvásáron, Vajtán, és még sorolhatnánk.
Talán kevésbé ismert, ám annál érdekesebb, a Batthyányi család bicskei birtokának története, amely viharos századok után ma nyugalmas gyermekotthonként működik.
Az 1754 és 1755 között Batthyányi Lajos Ernő, hazánk utolsó nemzeti nádora által építtetett kastély az 1848-as szabadságharc idején háromszor volt az osztrák főparancsnok főhadiszállása: előbb Windisch-Grätzé, Weldené majd Haynaué. De megfordult az uradalomban Kossuth, Wesselényi, Görgey és Deák is. 1849. január 3-ával írta be magát a kastély a magyar történelembe: az Országgyűlés békeküldöttséget indított Windisch-Grätzhez, hogy még egy utolsó kísérletet tegyenek a császáriakkal való megegyezésre. Az – egyébként eredménytelen végkimenetelű – találkozóra az első emeleti Vörös szalonban került sor, ahol ma emléktábla emlékeztet az eseményre.
A huszadik században, több tulajdonosváltás után, Kossuth Zsuzsanna grófnő szerezte meg az épületet. Róla kapta nevét a ma itt működő gyermekotthon, amelynek története egészen 1929-ig nyúlik vissza.
A dicső múlthoz illően felújított, karbantartott kastély dísztermében az árvaházi időkből származó képek, dokumentumok, oktatástörténeti érdekességek láthatók. De itt őrzik Erzsébet királyné és Ferenc József ezüst lúdtollát és kristály tintatartóját is. A nyugati szárnyban Batthyány emlékkiállítás kapott helyet. A relikviák között Batthyány Lajos széke és bölcsője, illetve Kossuth Zsuzsanna férjének, gróf Batthyány Gyulának több festménye látható.
A kastély kertje hazánk egyik elsőként létesült angolparkja volt – ma lovak, szamarak legelésznek a tavaszi napsütésben, s az otthon gyerkőcei szaladgálnak vidáman az óriási, nemes fák alatt.
Ahogy a legtöbb híres kastély történetéhez, a bicskeihez is fűződnek anekdoták. Egy alkalommal, 1921-ben majdnem megszállt itt a királyi pár, IV. Károly és hitvese, Zita királyné. Ekkor kísérelte meg ismét elfoglalni a magyar trónt a Habsburg főherceg. A kastély keleti szárnyában elő is készítettek egy vendégszobát, ám Károly végül másként döntött: nem akarta, hogy egy esetlegesen sikertelen hatalomátvételi kísérlet után egy Batthyánynak a kastélyában fogják el, nehogy még egyszer együtt emlegessék a Habsburg és Batthyány nevet. „Nem szabad többé felidézni a család ama szerencsétlen ősének emlékét, akit Ferenc József kivégeztetett” – olvasható Bruno Brehm: A kétfejű sas lehull című könyvében.
