Csordás Hédi szerint nem romlik, csupán változik nyelvünk

Bár az egyik nyertes, Csordás Hédi jelenleg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mesterszakos hallgatója, egykori kodolányisként és tősgyökeres székesfehérváriként az alapdiplomáját kiállító intézmény színeiben indult a nívós eseményen.

Az ifjú hölgy nagyon érdekes témát választott, a Facebook közösségi oldalt vizsgálta tudományos szempontból. Azért éppen ezt, mert az alapszakon volt egy ehhez kapcsolódó tantárgya, ahol többek között szó esett az aktív nyelvhasználatról is. Ez annyira megtetszett neki, hogy érezte, szívesen írna róla szakdolgozatot, ami végül meg is született. A mostani OTDK dolgozatát pedig ebből merítette.

A Kodolányi Főiskola hallgatói kiemelkedően szerepeltek az OTDK-n, közöttük Csordás Hédi (középen), aki már szakdolgozatát is a Facebookról írta (Fotó: Lovász Lilla)

A vizsgálat alapját leginkább az emotikonok, azok használata, a beszélt nyelv és a facebookos kommunikáció összevetése, a helyesírás, valamint az angol nyelv dominanciája képezte. Módszeréül a fókuszcsoportos interjút választotta kilenc fővel.  Később tőlük engedélyt kért oldaluk böngészéséhez, 40 bejegyzés erejéig. Ez szolgáltatta az adatokat amiből levonta következtetéseit.

Általánosan előfordult például, hogy ha az emberek emotikonnal kezdték a közlendőt, akkor az utána lévő szót már nem írták nagy betűvel, pedig az iskolában ennek ellenkezőjét tanultuk. Ha a szükségesnél több magánhangzót írtak az emberek, például a most szót három „o” betűvel, akkor hajlamosak voltak a felkiáltó és kérdőjeleket is többször használni. Gyakran stilizálták a csúnya szavakat, például „a” betű helyett gyakran „@”-ot írtak, illetve általánosan előfordult a vesszők és pontok elhagyása. Az angol szavak esetében gyakran előfordult, hogy magyar helyesírással alkalmazták őket, például a kedvel szót „lájk”-ként írva.

Mindebből Hédi arra következtetett, hogy tévesek a megítélések, miszerint nem fejlődik a nyelv. Tanulságként levonható volt, hogy az írásbeli közlés kezd a szóbelire hajazni, s az emberek azért rövidítenek sokat, mert a gyorsaságot tartják szem előtt.

Magáról a versenyről Hédi csupa szépet mesélt. A helyszínt Kaposvár adta. A szervezők színes programokkal készültek: volt színház, fürdő, táncház és kézműves foglalkozás is. Az ifjú hölgy, még mielőtt felszállt volna a buszra, nagyon izgult, voltak olyan pillanatai, mikor úgy érezte inkább el sem megy, de végül sikerült meggyőznie magát. Mikor megérkezett, s elkezdődtek a prezentációk, elpárolgott a félelme, s alig várta, hogy kiállhasson. Az előadás nagyon szigorú rendben zajlott.

- Aki túllépte a 15 perces időkorlátot, jelentős pontlevonásra számíthatott. Ennek tudatában már februárban elkezdtem próbálni, nehogy túl sokat beszéljek - mondta a győztes.

A bemutató után tíz perces védés következett, mikor a zsűritagok kérdéseket tettek fel, s ha maradt idő a jelenlévők is kérdezhettek. Héditől azt tudakolták, vajon a nők, vagy a férfiak káromkodnak-e többet. A kutatás szerint ez a nőknél és a férfiaknál egyaránt előfordul. Több nő káromkodik mint férfi, viszont a nők egy-két enyhébb szó erejéig, hosszabb szövegek esetében is, míg a férfiak kevesebben, de akkor a legszélsőségesebb szavak is előfordulnak.

Az elért helyezéséről a lány úgy nyilatkozott, érezte, hogy jól szerepelt, de az első helyre nem számított, s nagyon boldog volt, mikor megtudta, hogy nyert.

- A történethez hozzá tartozik, hogy az én szekciómban 15-en voltunk, s sokan azért eshettek el a helyezéstől, mert az említett időkorlátot nem tudták tartani - véli Hédi. A jövőbeni terveit illetően pedig így nyilatkozik: - Szeretnék a későbbiekben egy PhD képzést  elvégezni. Úgy érzem, ez a verseny nagyon jó kiindulási pont, s nem csak a helyezés miatt, hanem azért is, mert kipróbálhattam magam - teszi hozzá.