Székesfehérvár

2015.01.12. 18:35

Együtt lehet-e élni sok-sok visongó denevérrel a tizedik emeleten?

Székesfehérvár - Állatkínzás gyanúja miatt zajlik eljárás egy férfi ellen, aki a Palotaváros egyik paneljében megelégelte a denevérek állandó visítását, és azt, hogy lakásába is többször berepültek. A denevér védett állat, de tényleg akkora hibát követett el a férfi, hogy szélsőséges esetben akár börtönbe is kerülhet?

Házi Péter

- A kilencedik-tizedik emelet környékén sokszor látni denevéreket, sok házbélit zavarnak, én például nagyon félek tőlük. És habár vért nem szívnak, a veszettséget és ki tudja még, milyen betegségeket terjeszthetnek. Szóval én megértem, hogy az egyik lakó elvesztette a fejét, és kipiszkálta őket a falak réseiből - mondja egy, az ominózus Bátky Zsigmond utcai épület negyedik emeletén lakó fiú.

Az ő feltételezését erősíti a megyei kormányhivatal járványügyi osztályvezető főorvosa, Krisztián Erika, aki szerint a denevérek elvben hordozhatják a veszettség vírusát, ami például harapással megfertőzheti az embert, ezért közegészségügyi szempontból is probléma az állatok megtelepedése a panelházakban. Ha esetlegesen fertőzött denevér harap meg minket, veszettség elleni védőoltással megakadályozható a betegség kialakulása. Magyarországon azonban a veszettség fő terjesztője még mindig a róka, ám folyamatosan zajlik vakcinációjuk, és a kutyák évenkénti, veszettség elleni oltása.

Egy-egy védett helyen akár száz-százötven denevér is telelhet. Ugyan egyfajta téli álmot alszanak, ám ebből többször, akár hat-hét alkalommal is felébrednek, és ilyenkor kirepülnek. Egy panelházban igencsak zavaró lehet a visításuk, nem beszélve arról, hogy bár évek óta nem volt ilyen eset elvben veszettséggel is megfertőzhetik az embert, ha védekezésből megharapják mondjuk a kezünket Fotó: Duna-Ipoly Nemzeti Park

- Nemrég egy olyan panel-épülethez hívtak, ahol két erkély között vagy 150 denevér húzta meg magát. Ha elkezdenek repkedni, márpedig ez télen is előfordul, akkor igen hangosak tudnak lenni - mondja Staudinger István, a Duna Ipoly Nemzeti Park természetvédelmi őrkerület-vezetője, aki a kilencvenes évek eleje óta foglalkozik denevérbefogásokkal (is). A járási hivatal Honvéd utcai épületébe, a tóvárosi iskola tornatermébe, a bicskei földhivatalba rendszeren jár. No, nem ügyet intézni, hanem denevért elhozni. Jól ismeri a Palotaváros paneljeit is, évi félszáz esetben kérik a segítségét. És, mint mondja, az is igaz, hogy a denevérek elég gyakran bejönnek a nyitva hagyott ablakon, ám az esetek túlnyomó részében azonnal ki is repülnek.

Staudinger Istvánt évente vagy félszázszor hívják panelok- hoz denevért kitelepíteni

- Amennyiben egy lakóközösséget zavar a denevérek mozgása, visongása, védett állatok lévén a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségtől kell az áttelepítésükhöz engedélyt kérni. A határidő a természetvédelmi hatósági engedélyezési eljárásokban három hónap, ráadásul néhány ezer forintos igazgatási díjat is meg kell fizetnie a kérelmezőnek - részletezi a hivatalos eljárást a természetvédelmi őr. Tapasztalatai szerint e hosszadalmas folyamat sok embert eltántorít a hivatalos út betartásától, s inkább saját kezükbe veszik a probléma megoldását.

- Van megoldás arra, hogy denevérmentesítsük a házat: azokhoz a résekhez, amiket az állatok az ürülékükből is láthatóan használnak a ki-be járáshoz, fóliából egyfajta csapóajtót készítünk, amin csak kifelé tudnak jönni, befelé, az üregbe már nem. Három-négy napot várunk, ennyi idő alatt minden denevér repül egyet, elvileg már üres lesz az üreg, így tömítőanyaggal meg lehet szüntetni a bejutás lehetőségét - teszi hozzá Staudinger István.

Állatkínzást követ el az, aki gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben indokolatlanul olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza - mondta Müllerné Hradszky Erzsébet, a fehérvári törvényszék sajtószóvivője. De vajon indokolatlannak minősül-e a szóban forgó eset? Nem lehet, hogy az illető saját vagy éppen hozzátartozói egészségét féltve próbálta eltűntetni a panelok réseibe behúzódott állatokat? A szóvivő szerint amennyiben vádemeléshez eljut az ügy (ez sem biztos egyelőre), akkor a bíróság nyilván az ilyen körülményeket vizsgálja majd. Az állatkínzás vétsége esetén legfeljebb két évig terjedő szabadságvesztés lehet az ítélet, ha az illető különös kegyetlenséggel, vagy több állattal teszi ezt, akkor legfeljebb három évet kaphat.

 



Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!