Ott voksolnak, ahol vannak 25-en

A nemzetiségi önkormányzati képviselők választását az általános önkormányzati választással egy napon kell megtartani, ezt a választást azonban nem a köztársasági elnök, hanem a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) tűzi, legalább 75 nappal korábban mondta el lapunknak Molnár Krisztián a területi választási iroda vezetője.

Molnár Krisztián

Nemzetiségi választást ott lehet kiírni, ahol a 2011-es népszámláláskor legalább 25-en az adott nemzetiséghez tartozóknak vallották magukat (korábban 30 volt határ). Az NVB így településenként meghatározza, mely nemzetiségnek ír ki választást, s azt is, hogy az induló jelölteknek hány ajánlásra van szükségük a nyilvántartásba vételhez. A választást csak ott tartják meg, ahol a település nagyságától függően legalább három vagy négy jelölt indul és mindegyikükre legalább öt érvényes ajánlás érkezik. A Nemzeti Választási Iroda kimutatása szerint a népszámlálási adatok alapján 2715 választást kell kiírni, míg négy éve csak 2321 nemzetiségi választás volt. A legtöbb választást a roma nemzetiség számára írhatják ki, őket a németek, a szlovákok és a horvátok követik.

Laczi Zoltán (Fotó: FMH-archív)

Molnár Krisztián azt is elmondta, hogy az őszi nemzetiségi választásoknál egyszerre tartják a települési, a területi és az országos nemzetiségi önkormányzatok megválasztását. A területi és országos listára azok a nemzetiségiként regisztrált választópolgárok is voksolhatnak, akiknek a településén helyi nemzetiségi önkormányzatot nem választanak. Laczi Zoltán, a fehérvári választási iroda vezetőhelyettese azt mondta, várhatóan kilenc nemzetiségnél lesz választás a megyeszékhelyen: roma, német, lengyel, örmény, horvát, román, szerb, szlovák, ukrán.