Lakbér, új alapon?

Az mindenképpen örömteli hír, hogy a városi tulajdonú bérlakásoknak ma már 90 százaléka komfortos vagy összkomfortos, és mindössze öt százaléka komfort nélküli, vagy úgynevezett szükséglakás. A komfort nélküli laká-sok jellemzője, hogy se fürdőszobája, se lakáson belüli WC-je nincs. Ha egy ilyen lakás megüresedik, azt már nem adhatja bérbe a város, általában összevonják egy másikkal, és kialakítják benne a mellékhelyiségeket, vagy ha az állapota olyan, egyszerűen lebontják.

Amíg a nyolcvanas évek végén 11 ezer 200 lakása volt a székesfehérvári önkormányzatnak, ez a szám az el-adások és épületlebontások következtében 637 darabra csökkent. Az utóbbi tizenöt évben azonban több mint félezer új lakást is épített az önkormányzat, például a Hübner András, Gánts Pál és a Mura utcában, így alakult ki a jelenlegi 1200-as darabszám. A most elkészült bérlakás-kimutatás szerint az önkormányzati bérlakások többsége a lakótelepeken van, és mindössze 231 lakás található a szűken vett belvárosban. Érdekes adat az is, hogy a legnagyobb bérlakás alapterülete 169 (!) négyzetméter, a legkisebb egy alig tíz négyzetméteres szükséglakás, az átlagos nagyság pedig 46 négyzetméter.

Az elmúlt években megkötött és határozott időre szóló bérleti szerződéseknek köszönhetően ma már a bérlakások közel hatvan százalékánál lehet tudni, hogy annak bérlője meddig lakhat a lakásban, mikor jár le a szerződése, ám még mindig 32 százalék az, amelyek esetében - évtizedekkel ezelőtt - határozatlan időre szóló szerződést kötöt-tek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a bérlő halála után a közeli hozzátartozó folytathatja a jogviszonyt, azaz a lakással így nem tud gazdálkodni az önkormányzat.

- Nem a bérlakást, hanem a bérlőt kell támogatnunk, azaz szükség van arra, hogy a valóban szociális alapú lakbérek mellett legalább költségalapút is bevezessünk az újonnan épülő önkormányzati lakások esetében. Ez utóbbi azt jelentené, hogy legalább a lakás fenntartásának, karbantartásának költségeit fedezné a lakbér, jelenleg ugyanis az e címen fizetett összegek igencsak messze vannak a valós költségektől - mondta megkeresésünkre Farkas László, az önkormányzat lakásbizottságának elnöke, aki példaként említette, hogy az önkormányzat álatal nemrég felépíttetett Hübner András utcai bérlakásokban, vagy akár a Mura utcában mindössze 175 forint egy lakás négyzetméterének havidíja, azaz egy negyvennyolc négyzetméteres átlaglakás bérlőjének alig nyolc és félezer forintot kell havonta fizetni.

- Ez annyira alacsony összeg, hogy a lakókat nem ösztönzi arra, hogy saját lakásra spóroljanak, sokan inkább arra törekednek, hogy amíg lehet, elhúzzák a bérleti szerződést - tette hozzá a lakásbizottság elnöke, akinek reményei szerint a jövő évben sikerül új alapokra helyezve racionalizálni a lakbérrendszert . Inflációkövető emelés ez év végén is várható, ám ez nem szünteti meg a fentebb vázolt aranytalanságot.

Jelenleg egyébként ezerhatszázan várnak bérlakásra a polgármesteri hivatal nyilvántartása szerint. Ez a szám öt-hat évvel ezelőtt még olyan ezer körül volt.Szükség van költségalapú bérlakásokra is, melyek legalább a fenntartást fedezik

Amíg a nyolcvanas évek végén 11 ezer 200 lakása volt a székesfehérvári önkormányzatnak, ez a szám az el-adások és épületlebontások következtében 637 darabra csökkent. Az utóbbi tizenöt évben azonban több mint félezer új lakást is épített az önkormányzat, például a Hübner András, Gánts Pál és a Mura utcában, így alakult ki a jelenlegi 1200-as darabszám. A most elkészült bérlakás-kimutatás szerint az önkormányzati bérlakások többsége a lakótelepeken van, és mindössze 231 lakás található a szűken vett belvárosban. Érdekes adat az is, hogy a legnagyobb bérlakás alapterülete 169 (!) négyzetméter, a legkisebb egy alig tíz négyzetméteres szükséglakás, az átlagos nagyság pedig 46 négyzetméter.

Az elmúlt években megkötött és határozott időre szóló bérleti szerződéseknek köszönhetően ma már a bérlakások közel hatvan százalékánál lehet tudni, hogy annak bérlője meddig lakhat a lakásban, mikor jár le a szerződése, ám még mindig 32 százalék az, amelyek esetében - évtizedekkel ezelőtt - határozatlan időre szóló szerződést kötöt-tek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a bérlő halála után a közeli hozzátartozó folytathatja a jogviszonyt, azaz a lakással így nem tud gazdálkodni az önkormányzat.

- Nem a bérlakást, hanem a bérlőt kell támogatnunk, azaz szükség van arra, hogy a valóban szociális alapú lakbérek mellett legalább költségalapút is bevezessünk az újonnan épülő önkormányzati lakások esetében. Ez utóbbi azt jelentené, hogy legalább a lakás fenntartásának, karbantartásának költségeit fedezné a lakbér, jelenleg ugyanis az e címen fizetett összegek igencsak messze vannak a valós költségektől - mondta megkeresésünkre Farkas László, az önkormányzat lakásbizottságának elnöke, aki példaként említette, hogy az önkormányzat álatal nemrég felépíttetett Hübner András utcai bérlakásokban, vagy akár a Mura utcában mindössze 175 forint egy lakás négyzetméterének havidíja, azaz egy negyvennyolc négyzetméteres átlaglakás bérlőjének alig nyolc és félezer forintot kell havonta fizetni.

- Ez annyira alacsony összeg, hogy a lakókat nem ösztönzi arra, hogy saját lakásra spóroljanak, sokan inkább arra törekednek, hogy amíg lehet, elhúzzák a bérleti szerződést - tette hozzá a lakásbizottság elnöke, akinek reményei szerint a jövő évben sikerül új alapokra helyezve racionalizálni a lakbérrendszert . Inflációkövető emelés ez év végén is várható, ám ez nem szünteti meg a fentebb vázolt aranytalanságot.

Jelenleg egyébként ezerhatszázan várnak bérlakásra a polgármesteri hivatal nyilvántartása szerint. Ez a szám öt-hat évvel ezelőtt még olyan ezer körül volt.Szükség van költségalapú bérlakásokra is, melyek legalább a fenntartást fedezik

Amíg a nyolcvanas évek végén 11 ezer 200 lakása volt a székesfehérvári önkormányzatnak, ez a szám az el-adások és épületlebontások következtében 637 darabra csökkent. Az utóbbi tizenöt évben azonban több mint félezer új lakást is épített az önkormányzat, például a Hübner András, Gánts Pál és a Mura utcában, így alakult ki a jelenlegi 1200-as darabszám. A most elkészült bérlakás-kimutatás szerint az önkormányzati bérlakások többsége a lakótelepeken van, és mindössze 231 lakás található a szűken vett belvárosban. Érdekes adat az is, hogy a legnagyobb bérlakás alapterülete 169 (!) négyzetméter, a legkisebb egy alig tíz négyzetméteres szükséglakás, az átlagos nagyság pedig 46 négyzetméter.

Az elmúlt években megkötött és határozott időre szóló bérleti szerződéseknek köszönhetően ma már a bérlakások közel hatvan százalékánál lehet tudni, hogy annak bérlője meddig lakhat a lakásban, mikor jár le a szerződése, ám még mindig 32 százalék az, amelyek esetében - évtizedekkel ezelőtt - határozatlan időre szóló szerződést kötöt-tek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a bérlő halála után a közeli hozzátartozó folytathatja a jogviszonyt, azaz a lakással így nem tud gazdálkodni az önkormányzat.

- Nem a bérlakást, hanem a bérlőt kell támogatnunk, azaz szükség van arra, hogy a valóban szociális alapú lakbérek mellett legalább költségalapút is bevezessünk az újonnan épülő önkormányzati lakások esetében. Ez utóbbi azt jelentené, hogy legalább a lakás fenntartásának, karbantartásának költségeit fedezné a lakbér, jelenleg ugyanis az e címen fizetett összegek igencsak messze vannak a valós költségektől - mondta megkeresésünkre Farkas László, az önkormányzat lakásbizottságának elnöke, aki példaként említette, hogy az önkormányzat álatal nemrég felépíttetett Hübner András utcai bérlakásokban, vagy akár a Mura utcában mindössze 175 forint egy lakás négyzetméterének havidíja, azaz egy negyvennyolc négyzetméteres átlaglakás bérlőjének alig nyolc és félezer forintot kell havonta fizetni.

- Ez annyira alacsony összeg, hogy a lakókat nem ösztönzi arra, hogy saját lakásra spóroljanak, sokan inkább arra törekednek, hogy amíg lehet, elhúzzák a bérleti szerződést - tette hozzá a lakásbizottság elnöke, akinek reményei szerint a jövő évben sikerül új alapokra helyezve racionalizálni a lakbérrendszert . Inflációkövető emelés ez év végén is várható, ám ez nem szünteti meg a fentebb vázolt aranytalanságot.

Jelenleg egyébként ezerhatszázan várnak bérlakásra a polgármesteri hivatal nyilvántartása szerint. Ez a szám öt-hat évvel ezelőtt még olyan ezer körül volt.Szükség van költségalapú bérlakásokra is, melyek legalább a fenntartást fedezik

Az elmúlt években megkötött és határozott időre szóló bérleti szerződéseknek köszönhetően ma már a bérlakások közel hatvan százalékánál lehet tudni, hogy annak bérlője meddig lakhat a lakásban, mikor jár le a szerződése, ám még mindig 32 százalék az, amelyek esetében - évtizedekkel ezelőtt - határozatlan időre szóló szerződést kötöt-tek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a bérlő halála után a közeli hozzátartozó folytathatja a jogviszonyt, azaz a lakással így nem tud gazdálkodni az önkormányzat.

- Nem a bérlakást, hanem a bérlőt kell támogatnunk, azaz szükség van arra, hogy a valóban szociális alapú lakbérek mellett legalább költségalapút is bevezessünk az újonnan épülő önkormányzati lakások esetében. Ez utóbbi azt jelentené, hogy legalább a lakás fenntartásának, karbantartásának költségeit fedezné a lakbér, jelenleg ugyanis az e címen fizetett összegek igencsak messze vannak a valós költségektől - mondta megkeresésünkre Farkas László, az önkormányzat lakásbizottságának elnöke, aki példaként említette, hogy az önkormányzat álatal nemrég felépíttetett Hübner András utcai bérlakásokban, vagy akár a Mura utcában mindössze 175 forint egy lakás négyzetméterének havidíja, azaz egy negyvennyolc négyzetméteres átlaglakás bérlőjének alig nyolc és félezer forintot kell havonta fizetni.

- Ez annyira alacsony összeg, hogy a lakókat nem ösztönzi arra, hogy saját lakásra spóroljanak, sokan inkább arra törekednek, hogy amíg lehet, elhúzzák a bérleti szerződést - tette hozzá a lakásbizottság elnöke, akinek reményei szerint a jövő évben sikerül új alapokra helyezve racionalizálni a lakbérrendszert . Inflációkövető emelés ez év végén is várható, ám ez nem szünteti meg a fentebb vázolt aranytalanságot.

Jelenleg egyébként ezerhatszázan várnak bérlakásra a polgármesteri hivatal nyilvántartása szerint. Ez a szám öt-hat évvel ezelőtt még olyan ezer körül volt.Szükség van költségalapú bérlakásokra is, melyek legalább a fenntartást fedezik

Az elmúlt években megkötött és határozott időre szóló bérleti szerződéseknek köszönhetően ma már a bérlakások közel hatvan százalékánál lehet tudni, hogy annak bérlője meddig lakhat a lakásban, mikor jár le a szerződése, ám még mindig 32 százalék az, amelyek esetében - évtizedekkel ezelőtt - határozatlan időre szóló szerződést kötöt-tek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a bérlő halála után a közeli hozzátartozó folytathatja a jogviszonyt, azaz a lakással így nem tud gazdálkodni az önkormányzat.

- Nem a bérlakást, hanem a bérlőt kell támogatnunk, azaz szükség van arra, hogy a valóban szociális alapú lakbérek mellett legalább költségalapút is bevezessünk az újonnan épülő önkormányzati lakások esetében. Ez utóbbi azt jelentené, hogy legalább a lakás fenntartásának, karbantartásának költségeit fedezné a lakbér, jelenleg ugyanis az e címen fizetett összegek igencsak messze vannak a valós költségektől - mondta megkeresésünkre Farkas László, az önkormányzat lakásbizottságának elnöke, aki példaként említette, hogy az önkormányzat álatal nemrég felépíttetett Hübner András utcai bérlakásokban, vagy akár a Mura utcában mindössze 175 forint egy lakás négyzetméterének havidíja, azaz egy negyvennyolc négyzetméteres átlaglakás bérlőjének alig nyolc és félezer forintot kell havonta fizetni.

- Ez annyira alacsony összeg, hogy a lakókat nem ösztönzi arra, hogy saját lakásra spóroljanak, sokan inkább arra törekednek, hogy amíg lehet, elhúzzák a bérleti szerződést - tette hozzá a lakásbizottság elnöke, akinek reményei szerint a jövő évben sikerül új alapokra helyezve racionalizálni a lakbérrendszert . Inflációkövető emelés ez év végén is várható, ám ez nem szünteti meg a fentebb vázolt aranytalanságot.

Jelenleg egyébként ezerhatszázan várnak bérlakásra a polgármesteri hivatal nyilvántartása szerint. Ez a szám öt-hat évvel ezelőtt még olyan ezer körül volt.Szükség van költségalapú bérlakásokra is, melyek legalább a fenntartást fedezik

- Nem a bérlakást, hanem a bérlőt kell támogatnunk, azaz szükség van arra, hogy a valóban szociális alapú lakbérek mellett legalább költségalapút is bevezessünk az újonnan épülő önkormányzati lakások esetében. Ez utóbbi azt jelentené, hogy legalább a lakás fenntartásának, karbantartásának költségeit fedezné a lakbér, jelenleg ugyanis az e címen fizetett összegek igencsak messze vannak a valós költségektől - mondta megkeresésünkre Farkas László, az önkormányzat lakásbizottságának elnöke, aki példaként említette, hogy az önkormányzat álatal nemrég felépíttetett Hübner András utcai bérlakásokban, vagy akár a Mura utcában mindössze 175 forint egy lakás négyzetméterének havidíja, azaz egy negyvennyolc négyzetméteres átlaglakás bérlőjének alig nyolc és félezer forintot kell havonta fizetni.

- Ez annyira alacsony összeg, hogy a lakókat nem ösztönzi arra, hogy saját lakásra spóroljanak, sokan inkább arra törekednek, hogy amíg lehet, elhúzzák a bérleti szerződést - tette hozzá a lakásbizottság elnöke, akinek reményei szerint a jövő évben sikerül új alapokra helyezve racionalizálni a lakbérrendszert . Inflációkövető emelés ez év végén is várható, ám ez nem szünteti meg a fentebb vázolt aranytalanságot.

Jelenleg egyébként ezerhatszázan várnak bérlakásra a polgármesteri hivatal nyilvántartása szerint. Ez a szám öt-hat évvel ezelőtt még olyan ezer körül volt.Szükség van költségalapú bérlakásokra is, melyek legalább a fenntartást fedezik

- Nem a bérlakást, hanem a bérlőt kell támogatnunk, azaz szükség van arra, hogy a valóban szociális alapú lakbérek mellett legalább költségalapút is bevezessünk az újonnan épülő önkormányzati lakások esetében. Ez utóbbi azt jelentené, hogy legalább a lakás fenntartásának, karbantartásának költségeit fedezné a lakbér, jelenleg ugyanis az e címen fizetett összegek igencsak messze vannak a valós költségektől - mondta megkeresésünkre Farkas László, az önkormányzat lakásbizottságának elnöke, aki példaként említette, hogy az önkormányzat álatal nemrég felépíttetett Hübner András utcai bérlakásokban, vagy akár a Mura utcában mindössze 175 forint egy lakás négyzetméterének havidíja, azaz egy negyvennyolc négyzetméteres átlaglakás bérlőjének alig nyolc és félezer forintot kell havonta fizetni.

- Ez annyira alacsony összeg, hogy a lakókat nem ösztönzi arra, hogy saját lakásra spóroljanak, sokan inkább arra törekednek, hogy amíg lehet, elhúzzák a bérleti szerződést - tette hozzá a lakásbizottság elnöke, akinek reményei szerint a jövő évben sikerül új alapokra helyezve racionalizálni a lakbérrendszert . Inflációkövető emelés ez év végén is várható, ám ez nem szünteti meg a fentebb vázolt aranytalanságot.

Jelenleg egyébként ezerhatszázan várnak bérlakásra a polgármesteri hivatal nyilvántartása szerint. Ez a szám öt-hat évvel ezelőtt még olyan ezer körül volt.Szükség van költségalapú bérlakásokra is, melyek legalább a fenntartást fedezik

- Ez annyira alacsony összeg, hogy a lakókat nem ösztönzi arra, hogy saját lakásra spóroljanak, sokan inkább arra törekednek, hogy amíg lehet, elhúzzák a bérleti szerződést - tette hozzá a lakásbizottság elnöke, akinek reményei szerint a jövő évben sikerül új alapokra helyezve racionalizálni a lakbérrendszert . Inflációkövető emelés ez év végén is várható, ám ez nem szünteti meg a fentebb vázolt aranytalanságot.

Jelenleg egyébként ezerhatszázan várnak bérlakásra a polgármesteri hivatal nyilvántartása szerint. Ez a szám öt-hat évvel ezelőtt még olyan ezer körül volt.Szükség van költségalapú bérlakásokra is, melyek legalább a fenntartást fedezik

- Ez annyira alacsony összeg, hogy a lakókat nem ösztönzi arra, hogy saját lakásra spóroljanak, sokan inkább arra törekednek, hogy amíg lehet, elhúzzák a bérleti szerződést - tette hozzá a lakásbizottság elnöke, akinek reményei szerint a jövő évben sikerül új alapokra helyezve racionalizálni a lakbérrendszert . Inflációkövető emelés ez év végén is várható, ám ez nem szünteti meg a fentebb vázolt aranytalanságot.

Jelenleg egyébként ezerhatszázan várnak bérlakásra a polgármesteri hivatal nyilvántartása szerint. Ez a szám öt-hat évvel ezelőtt még olyan ezer körül volt.Szükség van költségalapú bérlakásokra is, melyek legalább a fenntartást fedezik

Jelenleg egyébként ezerhatszázan várnak bérlakásra a polgármesteri hivatal nyilvántartása szerint. Ez a szám öt-hat évvel ezelőtt még olyan ezer körül volt.Szükség van költségalapú bérlakásokra is, melyek legalább a fenntartást fedezik

Jelenleg egyébként ezerhatszázan várnak bérlakásra a polgármesteri hivatal nyilvántartása szerint. Ez a szám öt-hat évvel ezelőtt még olyan ezer körül volt.Szükség van költségalapú bérlakásokra is, melyek legalább a fenntartást fedezik