Székesfehérvár

2007.09.05. 02:27

Milliónyi nőért

Székesfehérvár - Állítsuk meg a nők elleni, családon belüli erőszakot! - ezzel a címmel rendeztek tegnap konferenciát a városházán. Elsődlegesen is kiderült: ez nem csak női probléma.

Kovalcsik Katalin

A rendezvényt Warvasovszky Tihamér polgármester nyitotta meg, jelezve: a szociális iroda munkatársai naponta találkoznak azonnali intézkedést követelő családi helyzetekkel.

Mintegy egymillió magyar nőt érintő problémakörörről - nemcsak a családon belüli erőszakról, hanem tágabban a nők elleni diszkriminációról - ültek le előadásokat hallgatni a város, illetve a megye az érintett társadalmi körrel gyakorta találkozó civil szerveződéseinek képviselői. A tegnapi rendezvény része volt a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, közelebbről annak nők és férfiak társadalmi esélyegyenlősége osztálya által indított országjáró turnénak, amelyet a szakemberek közelebb hozásának, a szakmai együttgondolkodásnak igényével kezdeményeztek a tárcánál. Mint a délelőtt folyamán sokszor elhangzott: a nők elleni erőszak, diszkrimináció nem elszigetelten női probléma - bár természetesen a megtörtént esetek felderítését ők generálhatják, a megoldás az egész társadalom bevonásával kell történjen. Ezért is invitálják ezekre az alkalmakra valamennyi érintettet - mondta el a szervező Geopolitikai Tanács Közhasznú Alapítvány elnöke, Pintér István. Ám az összetartás igencsak megkérdőjelezhető. A fehérvári rendezvényre is kapott meghívót a jogi oldal, ennek ellenére a bíróságok és ügyészségek képviselői - a turné más helyszíneihez hasonlóan - ezúttal is távol maradtak.

Sándor Klára társadalomkutató, az SZDSZ parlamenti képviselője szerint a rendelkezésre álló számoknál riasztóbb a valóság. Az elsődleges feladat ma a társadalom szembesítése, a másodlagos annak tudatosítása: nem elszigetelt problémáról van szó. Vagyis az EU más országaihoz hasonlóan itthon is a társadalmi erőszak részeként kellene kezelni azt, hogy például a nők ugyanolyan munkáért férfikollégájuknál kevesebb fizetést kapnak, vagy hogy - mint fogalmazott - nálunk siralmas, szégyenletes a helyzet a női képviselők arányát tekintve. Mint elmondta, a Magyar Bálinttal közösen benyújtott törvénymódosító javaslatuk éppen azt célozza, hogy a nőknek a rendszerváltás óta bebetonozott 8-10 százalékos parlamenti aránya 50 százalékra emelkedjen. Erről októberben tárgyal a parlament.

Ádámné Dunai Irén, a minisztérium főosztályvezető-helyettese a kríziskezelő központok feladatvállalásáról beszélt. Tóth Györgyi, a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Szervezet (Nane) munkatársa (vele egy későbbi számunkban hosszabb interjút olvashatnak) a többi között elmondta, hogy egy-egy kampány csepp a tengerben, és túl kellene lépni azon a szemléleten, hogy a nők elleni erőszakról szóló közbeszédet holmi férfigyűlölő feministák gerjesztik.

Mintegy egymillió magyar nőt érintő problémakörörről - nemcsak a családon belüli erőszakról, hanem tágabban a nők elleni diszkriminációról - ültek le előadásokat hallgatni a város, illetve a megye az érintett társadalmi körrel gyakorta találkozó civil szerveződéseinek képviselői. A tegnapi rendezvény része volt a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, közelebbről annak nők és férfiak társadalmi esélyegyenlősége osztálya által indított országjáró turnénak, amelyet a szakemberek közelebb hozásának, a szakmai együttgondolkodásnak igényével kezdeményeztek a tárcánál. Mint a délelőtt folyamán sokszor elhangzott: a nők elleni erőszak, diszkrimináció nem elszigetelten női probléma - bár természetesen a megtörtént esetek felderítését ők generálhatják, a megoldás az egész társadalom bevonásával kell történjen. Ezért is invitálják ezekre az alkalmakra valamennyi érintettet - mondta el a szervező Geopolitikai Tanács Közhasznú Alapítvány elnöke, Pintér István. Ám az összetartás igencsak megkérdőjelezhető. A fehérvári rendezvényre is kapott meghívót a jogi oldal, ennek ellenére a bíróságok és ügyészségek képviselői - a turné más helyszíneihez hasonlóan - ezúttal is távol maradtak.

Sándor Klára társadalomkutató, az SZDSZ parlamenti képviselője szerint a rendelkezésre álló számoknál riasztóbb a valóság. Az elsődleges feladat ma a társadalom szembesítése, a másodlagos annak tudatosítása: nem elszigetelt problémáról van szó. Vagyis az EU más országaihoz hasonlóan itthon is a társadalmi erőszak részeként kellene kezelni azt, hogy például a nők ugyanolyan munkáért férfikollégájuknál kevesebb fizetést kapnak, vagy hogy - mint fogalmazott - nálunk siralmas, szégyenletes a helyzet a női képviselők arányát tekintve. Mint elmondta, a Magyar Bálinttal közösen benyújtott törvénymódosító javaslatuk éppen azt célozza, hogy a nőknek a rendszerváltás óta bebetonozott 8-10 százalékos parlamenti aránya 50 százalékra emelkedjen. Erről októberben tárgyal a parlament.

Ádámné Dunai Irén, a minisztérium főosztályvezető-helyettese a kríziskezelő központok feladatvállalásáról beszélt. Tóth Györgyi, a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Szervezet (Nane) munkatársa (vele egy későbbi számunkban hosszabb interjút olvashatnak) a többi között elmondta, hogy egy-egy kampány csepp a tengerben, és túl kellene lépni azon a szemléleten, hogy a nők elleni erőszakról szóló közbeszédet holmi férfigyűlölő feministák gerjesztik.

Mintegy egymillió magyar nőt érintő problémakörörről - nemcsak a családon belüli erőszakról, hanem tágabban a nők elleni diszkriminációról - ültek le előadásokat hallgatni a város, illetve a megye az érintett társadalmi körrel gyakorta találkozó civil szerveződéseinek képviselői. A tegnapi rendezvény része volt a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, közelebbről annak nők és férfiak társadalmi esélyegyenlősége osztálya által indított országjáró turnénak, amelyet a szakemberek közelebb hozásának, a szakmai együttgondolkodásnak igényével kezdeményeztek a tárcánál. Mint a délelőtt folyamán sokszor elhangzott: a nők elleni erőszak, diszkrimináció nem elszigetelten női probléma - bár természetesen a megtörtént esetek felderítését ők generálhatják, a megoldás az egész társadalom bevonásával kell történjen. Ezért is invitálják ezekre az alkalmakra valamennyi érintettet - mondta el a szervező Geopolitikai Tanács Közhasznú Alapítvány elnöke, Pintér István. Ám az összetartás igencsak megkérdőjelezhető. A fehérvári rendezvényre is kapott meghívót a jogi oldal, ennek ellenére a bíróságok és ügyészségek képviselői - a turné más helyszíneihez hasonlóan - ezúttal is távol maradtak.

Sándor Klára társadalomkutató, az SZDSZ parlamenti képviselője szerint a rendelkezésre álló számoknál riasztóbb a valóság. Az elsődleges feladat ma a társadalom szembesítése, a másodlagos annak tudatosítása: nem elszigetelt problémáról van szó. Vagyis az EU más országaihoz hasonlóan itthon is a társadalmi erőszak részeként kellene kezelni azt, hogy például a nők ugyanolyan munkáért férfikollégájuknál kevesebb fizetést kapnak, vagy hogy - mint fogalmazott - nálunk siralmas, szégyenletes a helyzet a női képviselők arányát tekintve. Mint elmondta, a Magyar Bálinttal közösen benyújtott törvénymódosító javaslatuk éppen azt célozza, hogy a nőknek a rendszerváltás óta bebetonozott 8-10 százalékos parlamenti aránya 50 százalékra emelkedjen. Erről októberben tárgyal a parlament.

Ádámné Dunai Irén, a minisztérium főosztályvezető-helyettese a kríziskezelő központok feladatvállalásáról beszélt. Tóth Györgyi, a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Szervezet (Nane) munkatársa (vele egy későbbi számunkban hosszabb interjút olvashatnak) a többi között elmondta, hogy egy-egy kampány csepp a tengerben, és túl kellene lépni azon a szemléleten, hogy a nők elleni erőszakról szóló közbeszédet holmi férfigyűlölő feministák gerjesztik.

Sándor Klára társadalomkutató, az SZDSZ parlamenti képviselője szerint a rendelkezésre álló számoknál riasztóbb a valóság. Az elsődleges feladat ma a társadalom szembesítése, a másodlagos annak tudatosítása: nem elszigetelt problémáról van szó. Vagyis az EU más országaihoz hasonlóan itthon is a társadalmi erőszak részeként kellene kezelni azt, hogy például a nők ugyanolyan munkáért férfikollégájuknál kevesebb fizetést kapnak, vagy hogy - mint fogalmazott - nálunk siralmas, szégyenletes a helyzet a női képviselők arányát tekintve. Mint elmondta, a Magyar Bálinttal közösen benyújtott törvénymódosító javaslatuk éppen azt célozza, hogy a nőknek a rendszerváltás óta bebetonozott 8-10 százalékos parlamenti aránya 50 százalékra emelkedjen. Erről októberben tárgyal a parlament.

Ádámné Dunai Irén, a minisztérium főosztályvezető-helyettese a kríziskezelő központok feladatvállalásáról beszélt. Tóth Györgyi, a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Szervezet (Nane) munkatársa (vele egy későbbi számunkban hosszabb interjút olvashatnak) a többi között elmondta, hogy egy-egy kampány csepp a tengerben, és túl kellene lépni azon a szemléleten, hogy a nők elleni erőszakról szóló közbeszédet holmi férfigyűlölő feministák gerjesztik.

Sándor Klára társadalomkutató, az SZDSZ parlamenti képviselője szerint a rendelkezésre álló számoknál riasztóbb a valóság. Az elsődleges feladat ma a társadalom szembesítése, a másodlagos annak tudatosítása: nem elszigetelt problémáról van szó. Vagyis az EU más országaihoz hasonlóan itthon is a társadalmi erőszak részeként kellene kezelni azt, hogy például a nők ugyanolyan munkáért férfikollégájuknál kevesebb fizetést kapnak, vagy hogy - mint fogalmazott - nálunk siralmas, szégyenletes a helyzet a női képviselők arányát tekintve. Mint elmondta, a Magyar Bálinttal közösen benyújtott törvénymódosító javaslatuk éppen azt célozza, hogy a nőknek a rendszerváltás óta bebetonozott 8-10 százalékos parlamenti aránya 50 százalékra emelkedjen. Erről októberben tárgyal a parlament.

Ádámné Dunai Irén, a minisztérium főosztályvezető-helyettese a kríziskezelő központok feladatvállalásáról beszélt. Tóth Györgyi, a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Szervezet (Nane) munkatársa (vele egy későbbi számunkban hosszabb interjút olvashatnak) a többi között elmondta, hogy egy-egy kampány csepp a tengerben, és túl kellene lépni azon a szemléleten, hogy a nők elleni erőszakról szóló közbeszédet holmi férfigyűlölő feministák gerjesztik.

Ádámné Dunai Irén, a minisztérium főosztályvezető-helyettese a kríziskezelő központok feladatvállalásáról beszélt. Tóth Györgyi, a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Szervezet (Nane) munkatársa (vele egy későbbi számunkban hosszabb interjút olvashatnak) a többi között elmondta, hogy egy-egy kampány csepp a tengerben, és túl kellene lépni azon a szemléleten, hogy a nők elleni erőszakról szóló közbeszédet holmi férfigyűlölő feministák gerjesztik.

Ádámné Dunai Irén, a minisztérium főosztályvezető-helyettese a kríziskezelő központok feladatvállalásáról beszélt. Tóth Györgyi, a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Szervezet (Nane) munkatársa (vele egy későbbi számunkban hosszabb interjút olvashatnak) a többi között elmondta, hogy egy-egy kampány csepp a tengerben, és túl kellene lépni azon a szemléleten, hogy a nők elleni erőszakról szóló közbeszédet holmi férfigyűlölő feministák gerjesztik.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!