Retróban utazó mai csinibabák

A színes tavaszi kirajzás nem volt véletlen, hiszen újra az Árpád adott otthont az idén már tizenegy éves múlttal rendelkező, megyeiből országossá avanzsált Diák-Divat rendezvénynek.

A Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében lebonyolított versenyre az ország ruhaipari szakközép-, illetve szakiskolájából jelentkezhetnek diákok, akik maguk készítik és mutatják be a ruhákat. A szakmai zsűri - amelynek elnöke évek óta a Magyar Divat Intézet igazgatója, Neményiné dr. Gyarmathy Margit - azonban néhány éve már nemcsak az öltözékeket, hanem a hozzájuk készült sminket és frizurát is értékeli, valamint figyeli az összhatást. A ruhák zsűrizésénél főleg a kivitelezés dominál, de azt is nézik, mennyire mutatós egy-egy darab, és megfelel-e az adott témának. Ami idén a retró stílus volt, így a fiatalok elmerülhettek a virágminták, pöttyös anyagok vagy a fodros, csillogó kelmék tengerében.

Volt is szín-és formakavalkád az iskolai kifutón. Az apró, piros-fehér pöttyös, szoknyás, kosztümös modell többször feltűnt, egy-egy derékon, vagy mell alatt húzódó szalaggal földobva. Nem volt hiány az igen mélyen dekoltált blúzókból, trikókból, és a kis édes, redőzött szoknyás, Audrey Hepburn stílusát idéző ruhákból sem. A vagány lányok fényes térdnadrágot húztak, a fiúk hippis stílusban, vagy kockás nadrágban, virágos ingben hódítottak, miközben hol a Csinibaba, hol meg a Dirty Dancing zenéje szólt. A fodrászok és a kozmetikusok is kitettek magukért: hatalmas, föltupírozott frizurák, művészi konytok készültek, a szemeket csillámporos műszempillák, kövek, erős színek emelték ki. A kiegészítők is látványosak, jellegzetesek voltak. Vastag karkötők, gyöngysorok, széles hajpántok, csizmák, nagy napszemüvegek fokozták a hatást.

A megyét a dunaújvárosi Lórántffy Zsuzsanna Szakközépiskola és az Árpád szakképző iskola öt-öt diákja képviselte. Mindannyian állították: tetszik nekik a retró stílus, így nagy lelkesedéssel vágtak bele a versenybe. A felkészülés nem volt könnyű, többen korabeli divatlapokat böngésztek, vagy a szülőktől tudakozódtak.

A legtöbbet persze az oktatók segítettek, némi útmutatás mellett hagyták kibontakozni az egyéni ötleteket. A fiatalok a saját egyéniségükre szabták, olykor újraértelmezték a hatvanas évek divatját, a kezük alól kikerült, csinos vagy vagány modelleket pedig akár hordanák is. Mert bár a divat mindig változik, de egy kis átalakítással szinte minden modernizálható.

A Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében lebonyolított versenyre az ország ruhaipari szakközép-, illetve szakiskolájából jelentkezhetnek diákok, akik maguk készítik és mutatják be a ruhákat. A szakmai zsűri - amelynek elnöke évek óta a Magyar Divat Intézet igazgatója, Neményiné dr. Gyarmathy Margit - azonban néhány éve már nemcsak az öltözékeket, hanem a hozzájuk készült sminket és frizurát is értékeli, valamint figyeli az összhatást. A ruhák zsűrizésénél főleg a kivitelezés dominál, de azt is nézik, mennyire mutatós egy-egy darab, és megfelel-e az adott témának. Ami idén a retró stílus volt, így a fiatalok elmerülhettek a virágminták, pöttyös anyagok vagy a fodros, csillogó kelmék tengerében.

Volt is szín-és formakavalkád az iskolai kifutón. Az apró, piros-fehér pöttyös, szoknyás, kosztümös modell többször feltűnt, egy-egy derékon, vagy mell alatt húzódó szalaggal földobva. Nem volt hiány az igen mélyen dekoltált blúzókból, trikókból, és a kis édes, redőzött szoknyás, Audrey Hepburn stílusát idéző ruhákból sem. A vagány lányok fényes térdnadrágot húztak, a fiúk hippis stílusban, vagy kockás nadrágban, virágos ingben hódítottak, miközben hol a Csinibaba, hol meg a Dirty Dancing zenéje szólt. A fodrászok és a kozmetikusok is kitettek magukért: hatalmas, föltupírozott frizurák, művészi konytok készültek, a szemeket csillámporos műszempillák, kövek, erős színek emelték ki. A kiegészítők is látványosak, jellegzetesek voltak. Vastag karkötők, gyöngysorok, széles hajpántok, csizmák, nagy napszemüvegek fokozták a hatást.

A megyét a dunaújvárosi Lórántffy Zsuzsanna Szakközépiskola és az Árpád szakképző iskola öt-öt diákja képviselte. Mindannyian állították: tetszik nekik a retró stílus, így nagy lelkesedéssel vágtak bele a versenybe. A felkészülés nem volt könnyű, többen korabeli divatlapokat böngésztek, vagy a szülőktől tudakozódtak.

A legtöbbet persze az oktatók segítettek, némi útmutatás mellett hagyták kibontakozni az egyéni ötleteket. A fiatalok a saját egyéniségükre szabták, olykor újraértelmezték a hatvanas évek divatját, a kezük alól kikerült, csinos vagy vagány modelleket pedig akár hordanák is. Mert bár a divat mindig változik, de egy kis átalakítással szinte minden modernizálható.

A Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében lebonyolított versenyre az ország ruhaipari szakközép-, illetve szakiskolájából jelentkezhetnek diákok, akik maguk készítik és mutatják be a ruhákat. A szakmai zsűri - amelynek elnöke évek óta a Magyar Divat Intézet igazgatója, Neményiné dr. Gyarmathy Margit - azonban néhány éve már nemcsak az öltözékeket, hanem a hozzájuk készült sminket és frizurát is értékeli, valamint figyeli az összhatást. A ruhák zsűrizésénél főleg a kivitelezés dominál, de azt is nézik, mennyire mutatós egy-egy darab, és megfelel-e az adott témának. Ami idén a retró stílus volt, így a fiatalok elmerülhettek a virágminták, pöttyös anyagok vagy a fodros, csillogó kelmék tengerében.

Volt is szín-és formakavalkád az iskolai kifutón. Az apró, piros-fehér pöttyös, szoknyás, kosztümös modell többször feltűnt, egy-egy derékon, vagy mell alatt húzódó szalaggal földobva. Nem volt hiány az igen mélyen dekoltált blúzókból, trikókból, és a kis édes, redőzött szoknyás, Audrey Hepburn stílusát idéző ruhákból sem. A vagány lányok fényes térdnadrágot húztak, a fiúk hippis stílusban, vagy kockás nadrágban, virágos ingben hódítottak, miközben hol a Csinibaba, hol meg a Dirty Dancing zenéje szólt. A fodrászok és a kozmetikusok is kitettek magukért: hatalmas, föltupírozott frizurák, művészi konytok készültek, a szemeket csillámporos műszempillák, kövek, erős színek emelték ki. A kiegészítők is látványosak, jellegzetesek voltak. Vastag karkötők, gyöngysorok, széles hajpántok, csizmák, nagy napszemüvegek fokozták a hatást.

A megyét a dunaújvárosi Lórántffy Zsuzsanna Szakközépiskola és az Árpád szakképző iskola öt-öt diákja képviselte. Mindannyian állították: tetszik nekik a retró stílus, így nagy lelkesedéssel vágtak bele a versenybe. A felkészülés nem volt könnyű, többen korabeli divatlapokat böngésztek, vagy a szülőktől tudakozódtak.

A legtöbbet persze az oktatók segítettek, némi útmutatás mellett hagyták kibontakozni az egyéni ötleteket. A fiatalok a saját egyéniségükre szabták, olykor újraértelmezték a hatvanas évek divatját, a kezük alól kikerült, csinos vagy vagány modelleket pedig akár hordanák is. Mert bár a divat mindig változik, de egy kis átalakítással szinte minden modernizálható.

Volt is szín-és formakavalkád az iskolai kifutón. Az apró, piros-fehér pöttyös, szoknyás, kosztümös modell többször feltűnt, egy-egy derékon, vagy mell alatt húzódó szalaggal földobva. Nem volt hiány az igen mélyen dekoltált blúzókból, trikókból, és a kis édes, redőzött szoknyás, Audrey Hepburn stílusát idéző ruhákból sem. A vagány lányok fényes térdnadrágot húztak, a fiúk hippis stílusban, vagy kockás nadrágban, virágos ingben hódítottak, miközben hol a Csinibaba, hol meg a Dirty Dancing zenéje szólt. A fodrászok és a kozmetikusok is kitettek magukért: hatalmas, föltupírozott frizurák, művészi konytok készültek, a szemeket csillámporos műszempillák, kövek, erős színek emelték ki. A kiegészítők is látványosak, jellegzetesek voltak. Vastag karkötők, gyöngysorok, széles hajpántok, csizmák, nagy napszemüvegek fokozták a hatást.

A megyét a dunaújvárosi Lórántffy Zsuzsanna Szakközépiskola és az Árpád szakképző iskola öt-öt diákja képviselte. Mindannyian állították: tetszik nekik a retró stílus, így nagy lelkesedéssel vágtak bele a versenybe. A felkészülés nem volt könnyű, többen korabeli divatlapokat böngésztek, vagy a szülőktől tudakozódtak.

A legtöbbet persze az oktatók segítettek, némi útmutatás mellett hagyták kibontakozni az egyéni ötleteket. A fiatalok a saját egyéniségükre szabták, olykor újraértelmezték a hatvanas évek divatját, a kezük alól kikerült, csinos vagy vagány modelleket pedig akár hordanák is. Mert bár a divat mindig változik, de egy kis átalakítással szinte minden modernizálható.

Volt is szín-és formakavalkád az iskolai kifutón. Az apró, piros-fehér pöttyös, szoknyás, kosztümös modell többször feltűnt, egy-egy derékon, vagy mell alatt húzódó szalaggal földobva. Nem volt hiány az igen mélyen dekoltált blúzókból, trikókból, és a kis édes, redőzött szoknyás, Audrey Hepburn stílusát idéző ruhákból sem. A vagány lányok fényes térdnadrágot húztak, a fiúk hippis stílusban, vagy kockás nadrágban, virágos ingben hódítottak, miközben hol a Csinibaba, hol meg a Dirty Dancing zenéje szólt. A fodrászok és a kozmetikusok is kitettek magukért: hatalmas, föltupírozott frizurák, művészi konytok készültek, a szemeket csillámporos műszempillák, kövek, erős színek emelték ki. A kiegészítők is látványosak, jellegzetesek voltak. Vastag karkötők, gyöngysorok, széles hajpántok, csizmák, nagy napszemüvegek fokozták a hatást.

A megyét a dunaújvárosi Lórántffy Zsuzsanna Szakközépiskola és az Árpád szakképző iskola öt-öt diákja képviselte. Mindannyian állították: tetszik nekik a retró stílus, így nagy lelkesedéssel vágtak bele a versenybe. A felkészülés nem volt könnyű, többen korabeli divatlapokat böngésztek, vagy a szülőktől tudakozódtak.

A legtöbbet persze az oktatók segítettek, némi útmutatás mellett hagyták kibontakozni az egyéni ötleteket. A fiatalok a saját egyéniségükre szabták, olykor újraértelmezték a hatvanas évek divatját, a kezük alól kikerült, csinos vagy vagány modelleket pedig akár hordanák is. Mert bár a divat mindig változik, de egy kis átalakítással szinte minden modernizálható.

A megyét a dunaújvárosi Lórántffy Zsuzsanna Szakközépiskola és az Árpád szakképző iskola öt-öt diákja képviselte. Mindannyian állították: tetszik nekik a retró stílus, így nagy lelkesedéssel vágtak bele a versenybe. A felkészülés nem volt könnyű, többen korabeli divatlapokat böngésztek, vagy a szülőktől tudakozódtak.

A legtöbbet persze az oktatók segítettek, némi útmutatás mellett hagyták kibontakozni az egyéni ötleteket. A fiatalok a saját egyéniségükre szabták, olykor újraértelmezték a hatvanas évek divatját, a kezük alól kikerült, csinos vagy vagány modelleket pedig akár hordanák is. Mert bár a divat mindig változik, de egy kis átalakítással szinte minden modernizálható.

A megyét a dunaújvárosi Lórántffy Zsuzsanna Szakközépiskola és az Árpád szakképző iskola öt-öt diákja képviselte. Mindannyian állították: tetszik nekik a retró stílus, így nagy lelkesedéssel vágtak bele a versenybe. A felkészülés nem volt könnyű, többen korabeli divatlapokat böngésztek, vagy a szülőktől tudakozódtak.

A legtöbbet persze az oktatók segítettek, némi útmutatás mellett hagyták kibontakozni az egyéni ötleteket. A fiatalok a saját egyéniségükre szabták, olykor újraértelmezték a hatvanas évek divatját, a kezük alól kikerült, csinos vagy vagány modelleket pedig akár hordanák is. Mert bár a divat mindig változik, de egy kis átalakítással szinte minden modernizálható.

A legtöbbet persze az oktatók segítettek, némi útmutatás mellett hagyták kibontakozni az egyéni ötleteket. A fiatalok a saját egyéniségükre szabták, olykor újraértelmezték a hatvanas évek divatját, a kezük alól kikerült, csinos vagy vagány modelleket pedig akár hordanák is. Mert bár a divat mindig változik, de egy kis átalakítással szinte minden modernizálható.

A legtöbbet persze az oktatók segítettek, némi útmutatás mellett hagyták kibontakozni az egyéni ötleteket. A fiatalok a saját egyéniségükre szabták, olykor újraértelmezték a hatvanas évek divatját, a kezük alól kikerült, csinos vagy vagány modelleket pedig akár hordanák is. Mert bár a divat mindig változik, de egy kis átalakítással szinte minden modernizálható.