Demeter Bence sajnálja az elveszített kvótát, de nem adja fel az álmát

A Volán Fehérvár kiváló öttusázója, Demeter Bence megérdemelt szabadságát tölti, pihenéssel. Azonban nem titkolja, gyakran eszébe jutnak a Bathban történtek.

– Amikor kiderült, hogy nem lovagolhat, ön kezelte a legjobban a helyzetet. Viccesen közölte, ha lóval nem mehet, futva megteszi a távot, valahogy átugrál az akadályok felett.

– Mondtam, ha nem adnak lovat, megoldom a saját lábaimmal. Persze, tudtam, ez nem kivitelezhető, csak próbáltam oldani a feszültséget. Mondjuk, az idei év eddigi történései után nem voltam meglepve, hogy így alakult a számomra az angliai kontinensviadal. Az az érzésem, el vagyok átkozva.

– Valóban, alig akadt versenye, ami igazán jól sikerült. Mi volt a gond?

– Nem voltam rendben lelkileg. Berlinben, a nyár eleji világbajnokságon nem jutottam döntőbe, ezért szerettem volna az Eb-n feltétlenül bizonyítani. Az év eleve rosszul kezdődött, a téli, soproni, futó edzőtáborban kifordult a bokám, 6-8 hetet kihagytam, illetve nem végezhettem megfelelő munkát. Le is mondtam az első, sarasotai Világkupa-versenyt, majd Kairóban, a második VK-n 8. lettem, ami rendben volt. Jött Róma, kiestem a selejtezőben, közepes volt a vívásom, ugyanilyen az úszásom és gyengén lőttem. Kecskeméten, a hazai VK-n a 20. helyen zártam, gyengén vívtam és lőttem, az úszásommal voltam csak elégedett. Minszkben, a VK-döntőn a 30. helyen értem célba, nem volt esélyem a jobb szereplésre. Nagyon gyenge voltam a páston, ezek után a lovaspályán a három verőhiba túl soknak bizonyult. Aztán jött a németországi vb, megint rossz vívás, gyenge lövészet, ráadásul a futás sem ment, borzasztóan rossz állapotban voltam. A budapesti országos bajnokságot tudom csak pozitív példaként említeni, ami ugyan nem világverseny, hanem hazai erőpróba. Ott rendben voltam, 2. lettem Kasza Robi mögött, ami jót tett a lelkemnek. Három másodperccel kaptam ki tőle, a futás során jöttem fel rá, de nem tudtam befogni. Az ezüsttel elégedett voltam. Berlin után elutaztunk a franciaországi, magaslati edzőtáborba, két és fél hetet gyakoroltunk, jó állapotba kerültem, vártam az Eb-t.

Demeter Bence és Pálvölgyi Miklós. A szövetségi kapitány azonnal óvott, de a beadványát elutasították

– Ahol mesésen indult minden.

– A vívás során magabiztos voltam, 20 tust adtam és 15-öt kaptam, mindössze egy megtorpanásom, négyes, vereségi szériám volt, ám előzőleg és utána is elkaptam a fonalat. Jó úszónak számítok, a medencében egy másodperccel maradtam el az egyéni legjobbamtól, ott voltam a közvetlen élmezőnyben, a 4. helyről vártam a lovaglást.

– A sorsolás után azt mondta, az ön mellé rendelt lóval nem lesz könnyű dolga, de meg fogja oldani.

– A versenyt megelőző pályabemutatón egy verőhibával ment, a viadalon pedig öttel, azt én is láttam. Annyira nem volt vészes a ló mozgása, úgy ítéltem meg, 1-2 verőhibával megúszom, különösebb gond nélkül. Megkezdtem a bemelegítést, nem volt semmi probléma az ügetéssel, s az első három akadállyal sem a próbaugrások során. Azonban a negyediknél hirtelen megállt, a hátsó lábával befékezett, nyilvánvaló volt, hogy sérült. A versenybírók is észlelték, egyikük jelezte, húzzak új lovat. Megtörtént, felültem a másikra, gond nélkül melegítettünk, majd amikor érkeztem a versenypályára, szóltak, hogy nem indulhatok, ugyanis felültem az elsőre, sőt, ugrottam is vele, így nem kaphattam volna másikat. A szabály rossz, hiszen az sétánál, ügetésnél a ló mozgásából nem derül ki, hogy gond van, csak ugrásnál. A második lóval remekül ment mindent, nagy volt az összhang, ha engedik, hogy induljak, alighanem hibátlanul letudtam volna az egészet. A szövetségi kapitány, Pálvölgyi Miklós az edzői stáb tagjaival azonnal óvott, de elutasították, 0 pontot kaptam a lovaglásra, az esélyeim elszálltak, hogy az élmezőnyben végezzek. Óriási balszerencsém volt. Sok múlik a lovagláson, ha az ember a saját lovával indulhatna, egyszerűbb lenne minden. De nem kivitelezhető, hiszen a szállítási költségek pokolian magasak, ráadásul, ha valaki kiesik a selejtezőben – ahol még nincs lovaglás -, feleslegesen utaztatták a patás állatot. Hatalmas pénzkidobás lenne.

–A záró futást és lövészetet, azaz a kombit becsülettel végigcsinálta. Hogy milyen idegállapotban, arról gondolom, ne faggassam.

– Mivel vártuk az óvás kapcsán a döntést, lovas ruhában ültem a zsűrifülke közelében, negyedórája ment már a melegítés a kombira, amikor én bekapcsolódtam. Lelkileg sem voltam rendben, azonban igyekeztem becsülettel végigcsinálni a kombinált számot. Nyilván sokkal jobb teljesítményre lettem volna képes, ha nincsenek az előzmények, jó lovaglás után dobogós pozícióból vágok az utolsó tusának. Meggyőződésem, összejött volna az ötkarikás kvóta, az első nyolcban kellett volna végeznem, erre képesnek éreztem magam, sőt akár a dobogóra is. Elfogadhatóan lövök és jó futónak számítok, megoldottam volna.

– Még nem veszett el minden. A jövő évi világbajnokság is kvalifikál.

– Igen, viszont a lehetőségek szűkülnek, ott csak az első három szerez ötkarikás jogosultságot. Most Bathban kínálkozott a nagy lehetőség. Igaz, a világranglista alapján is ki lehet jutni, Kasza Róbert most megszerezte az 5. helyével, de ő sem dőlhet hátra, hiszen még van esélye erre Marosi Ádámnak és nekem is. Marosi most nem került nyolcba, mint ahogy én sem. Ha egyikünk sem szerez kvótát, Kasza Robi automatikusan riói résztvevő. Ha mások is rendelkeznek kvótával, a kapitány dönt a két induló személyéről. A következő vb mellett a VK-versenyek számítanak, azok alapján alakul ki a világranglista, onnan még 12-15 sportoló eljuthat Brazíliába. A pontokat hat viadal adja, a négy VK-helyszín, a VK-döntő, valamint a vb. Azért sajnálom a Bathban történteket, mert ez volt számomra a hatalmas esély.