Nélkülünk „Nélküled”?

A futballszurkoló lelkén esett sebekben még az a legelviselhetőbb, hogy általában nyolc napon belül gyógyulnak. Mi például egy barátommal a szlovákoktól szeptemberben elszenvedett, 2–1-es hazai vereség után szomorúan baktattunk ki a Groupama Arénából, de mire a Nagyvárad térre értünk, már kiokoskodtuk, hogy ha minden a papírforma szerint alakul, és végül Walesben nyerünk, kijutunk a jövő évi Európa-bajnokságra.

Így is történt volna. Csakhogy Cardiffban egy hete 2–0-ra kikaptunk, méghozzá vigasztalan teljesítménnyel. No, de sebaj, ismét számolgathatunk, mert maradt még egy esély; többen máris azt taglalják, hogy jövő március 31-én a Puskás Arénában rendezendő magyar–román meccs az utóbbi évtizedek legnagyobb tétjéért, az Eb-részvételért zajlik majd. Mielőtt azonban túllelkesednénk a témát, szögezzük le: könnyen lehet, hogy e találkozó el is marad, és bolgár–izlandi párharc lesz helyette. A Nemzetek Ligája „mini négyeseiben” ugyanis e fenti négy együttes alkot egy kvartettet, és Bulgária–Magyarország, Izland–Románia előcsatározások után a két győztes küzd majd meg az Eb-indulásért.

Persze, korai a második vetélytársat várni, amikor először is nyerni kellene az első ellen, ráadásul idegenben.

A március 26-i, szófiai­ mérkőzésig kereken négy hónap van hátra, az erőviszonyok érdemben már nem változnak.

Bulgáriáról ezért nem árt tudni, hogy selejtező csoportjában nyolc mérkőzésen összesen hat pontot szerzett, egyetlen, tét nélküli győzelmét az utolsó fordulóban aratta, a már továbbjutott csehek ellen. Angliától két mérkőzésen kereken tíz gólt szedett be, Koszovótól az oda-visszavágó során egyetlen pontot „zsákmányolt”.

Az 1990-es évek klasszisa, a válogatottat vb-elődöntőbe vezető Hriszto Sztoicskov az angolok által rájuk mért 6–0 után egyenes adásban sírta el magát a kamerák előtt – helyzetünk tehát nem reménytelen.

Viszont attól tartok, hosszú távon is azzá válik, ha csapatunk elbukik e „pótvizsgán”. Akkor ugyanis nem lesz már mibe kapaszkodni. A 2020-as Eb négy mérkőzését Budapesten vívják, és ha nélkülünk, még a „Nélküled” című alternatív futballhimnuszunk is egészen más értelmezést kap.

A következő nagy tornán, a 2022-es vb-n tizenhárom helyhez jut Európa – hogyan férkőzhetnénk be oda, ha most a huszonnégybe sem sikerül?

Ezért nincs mese, sikerülnie kell. Különben nemhogy nyolc nap nem lesz elegendő a gyógyuláshoz, de talán évek sem. Hiszen meccsnél csak jövőképet keservesebb veszíteni.