Az Alba tavasszal kapaszkodott fel a dobogóra

Az NB I/B küzdelmeinek 2017 májusában búcsút intő Alba tavalyi NB II-es szezonja pocsékul sikerült, a klub csak a visszalépések miatt őrizte meg harmadosztályú tagságát. Ekkor lépett elő Grőber Mátyás, a trénernek egy teljesen új csapatot kellett formálnia, csak Tatáról öten érkeztek a nyáron Fehérvárra.

Az Északi csoport hatodik pozíciójában töltötték a telet. Számítottak rá, hogy odaérhetnek a dobogó második fokára?

– Az őszi idény után reálisan nézve a 2–5. hellyel számoltunk. Mindig az lebegett a szemünk előtt, hogy dobogó­közeli pozícióban zárjuk a bajnokságot, ami sikerült is – mondta a Pick Szeged 1996-os bajnokcsapatának tagja, aki Madár Imre személyében hétről hétre hatalmas segítséget kap a kispadon.

Milyen értéket képvisel ez az ezüstérem?

– Ez a mezőny sokkal kiegyensúlyozottabb az Észak-nyugati csoportnál, ahol tavaly szerepeltünk. A bajnokságot megnyerő FTC U23-as gárdájának keretében több NB I-es játékos is játszott. Erős volt az idei bajnokság, keményen meg kellett küzdeni minden mérkőzésünkön, a második hely igazi rang a számunkra.

Mi az, amivel elégedett lehet, és mi az, amivel nem?

– A kapusteljesítményünk és a védekezésünk rendben volt, tavasszal mi kaptuk a legkevesebb gólt. Ebben a csapathoz télen csatlakozó Bárdos Gergő – aki Szalczinger Jánossal remek hármasvédő-párost alkotott – is nagy szerepet játszott. A tatai különítmény – Kanyó Bence, Kanyó Balázs, Kanyó Ádám, Szalczinger János, Szám Ferenc, Lehőcz Zoltán – magja volt a csapat motorja, rájuk építettük az együttest, a fehérváriak pedig gyorsan elfogadták ezt a helyzetet. A nézőszámot tekintve viszont kicsit elkeseredett vagyok. Sokszor foghíjas volt a lelátó, nem tudom, minek volt köszönhető ez az érdektelenség. A tavalyival szemben idén látványos, élvezhető kézilabdát játszottunk, a csapatnak volt stílusa, ám ez a látogatottságban mégsem köszönt vissza.

Mikorra válhat realitássá az NB I/B-be való visszakerülés?

– A város támogatása nélkül nem is működhetnénk, de a másodosztályú pontvadászat anyagilag, játékosállományban és edzésekben is jóval nagyobb fajsúlyú dolog. A jelenlegi célunk tovább stabilizálni a helyünket az NB II-ben, keresni azokat a játékosokat, akik erősítést jelenthetnek a számunkra. Nagy ez a város, rengeteg az élcsapat, nagyon nehéz ebbe a körbe bekerülni. Ha valaki mégis azt mondaná, hogy biztosítja az anyagi forrást a feljutásra, akkor két-három éven belül tudatos építkezés mellett meg lehetne teremteni ennek a lehetőségét. Csak akkor lépünk magasabb osztályba, ha adottak lesznek a feltételek, a liftezésnek semmi értelmét sem látom.

A város másik férfi kézilabda klubja, a Cunder megnyerte a megyei küzdelmeket, így minden valószínűség szerint ők is az NB II-ben folytatják. Mit szólna, ha a következő szezonban egy csoportba kerülnének?

– Ebben az esetben egészséges rivalizálást várok, a mérkőzéseken pedig a tisztesség határain belüli nemes küzdelemre számítok. Ez mindenképpen közönségcsalogató lehet.