Elképesztő izgalmakon vannak túl a junior jégkorongozók

Vizi Dániel és Vértes Nátán már ismerős lehet a jégkorongot kedvelők számára, mostanában pedig egy újabb fiatalember nevét tanuljuk. Péter Andor szemtelenül fiatal, piszokul tehetséges, és emellett rendkívül szerény. Hiába szerepelt ifiként a juniorok között, mégis a világbajnokság harmadik legeredményesebb pontszerzőjeként zárt. Igaz, nem ma kezdte űzni ezt a sportágat.

Péter Andor ifiként állt helyt a juniorok világbajnokságán Fotó: Jégkorongakadémia.hu

- Hétéves lehettem, amikor először találkoztam a jégkoronggal. Erdélyből származom, ahol elég hideg van. A házunk előtt lévő patak befagyott, így tudtunk a barátaimmal és a szomszéd gyerekekkel korcsolyázni, és fabotokkal hokizni rajta. Később csináltak egy jégpályát Csíkkarcfalván, ahová többen eljártunk korcsolyázni a faluból. Egyszer Kercsó Árpád ott töltött néhány hónapot Karcfalván, ez idő tájt hívott engem először, de csak egy évvel később költöztem Magyarországra.

Péter Andor azóta bemutatkozott és pontot szerzett már a Mol Ligában is, majd legutóbb a junior válogatottban mutatta meg, mit is tud a budapesti divízió 1/B-s világbajnokságon.

- Az olaszok elleni meccs nagyon jól sikerült, jó érzés volt hazai jégen pályára lépni. Nekem személy szerint nem ment a játék, fiatalként kicsit megilletődött voltam. A másodikon a britek ellen már jobban ment, kezdtem belerázódni a világbajnokságba, de a pontok még mindig nem jöttek, nem voltam maradéktalanul elégedett. Utána az ukrán meccs viszont majdnem tökéletes volt, 3-1-re nyertünk, és mindhárom gólt a mi sorunk lőtte.

Ott már úgy mentem fel a jégre, hogy élveztem ezt a vb-t. Következett a lengyelek elleni meccs, és az az öt perces kiállítás, ami alatt három gólt kaptunk. Úgy éreztem, az a három gól ugyan sok, de ha kiegészülünk, gólokat lövünk, visszajöhetünk a meccsbe, erre fel kaptunk még kettőt. Ott azt gondoltam, ebből már nagy dolgot nem tudunk kihozni. Nagyon el voltunk keseredve két negyed után, de az idősebb játékosok mondták, nem szabad feladni, menjünk ki úgy arra az utolsó húsz percre, mintha döntetlenre állnánk.

Aztán jött a harmadik harmad, ahol nagyot küzdöttünk, 5-4-re feljöttünk, de egyenlíteni nem sikerült. Így visszagondolva, ez a vereség és ez a harmadik harmad volt a világbajnokság kulcsmomentuma. Másnap a szlovénok ellen 1-3-as hátrányban voltunk az utolsó harmad előtt, de akkor már tudtuk, hogy meg lehet csinálni.

A fiúk pedig megtették, 4-3-ra verték Szlovéniát, és a világ legjobb 16 csapata közé kerültek.

Arra a kérdésre pedig, hogy mennyit segített a hazai pálya, Péter Andor csak ennyit mondott:

- Így könnyebb volt.