Ukrán válság

2023.09.12. 05:58

Putyin: Washingtonnak rá kell vennie Zelenszkijt, hogy ne gátolja a tárgyalásokat

Élő közvetítésünk a háború 566. napjáról az MTI, az Origo, a Magyar Nemzet és a Mandiner hírfolyamából válogatva.

MW

Vlagyimir Putyin orosz elnök pódiumbeszélgetésen vesz részt a vlagyivosztoki Keleti Gazdasági Fórum második napján, 2023. szeptember 12-én

Forrás: MTI/AP

Fotó: Vjacseszlav Viktorov

Lezuhant egy gyakorlórepülésre indult orosz vadászbombázó Volgográd közelében

Lezuhant egy gyakorlórepülésre indult Szu-24-es vadászbombázó a dél-oroszországi Volgográd megyében - közölte kedden a moszkvai védelmi minisztérium.

A tájékoztatás szerint a gyakorlórepülést fegyverek nélkül hajtották végre.

 

A helyi hatóságok szerint a gép egy lakatlan térségben zuhant le, így a földön nem voltak sem áldozatok, sem károk.

 

A baleset helyszínére a kereső-mentő szolgálatok Mi-8-as helikoptereit riasztották.

A pilóták sorsáról egyelőre nem tudni.

Először számolt be török sorozatvető megsemmisítéséről az orosz katonai szóvivő

Először számolt be T-122-es Sakarya típusú török sorozatvető megsemmisítéséről kedden Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium napi hadijelentését ismertetve.

Azt mondta, hogy a sorozatvetőt a Kupjanszk környékén vívott harcok során lőtték ki. A tábornok szerint az orosz erők a nap folyamán különböző frontszakaszokon kilenc ukrán támadást vertek vissza, és az ukrán fél mintegy 580 katonát veszített. A letöbben, több mint 255-en a Donyeck környékén vívott harcokban estek el.

Konasenkov szerint Zaporizzsja megyében légicsapásokkal, tüzérségi tűzzel és nehézlángszóró rendszerekkel az ukrán fegyveres erők 47. gépesített és 71. hegyivadász dandárjának három támadását hiúsították meg Rabotine és Verbove térségében, 35 ellenséges katonát megölve, és megsemmisítve egyebek között egy harckocsit és hat gyalogsági harcjárművet is, köztük három amerikai gyártmányú Bradley-t.

A frontvonal egészén felszámolt ukrán katonai célpontok között említett meg egyebek között egy vezetési- és megfigyelőpontot, négy lőszerraktárt és egy harckocsit.

Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden, a vlagyivosztoki Keleti Gazdasági Fórum plenáris ülésén azt mondta, hogy Ukrajna az ellentámadás kezdete, vagyis a nyár eleje óta 71,5 ezer embert, 543 harckocsit és 18 ezer páncélozott járművet veszített. Az állította, hogy az ellenoffenzíva ennek ellenére nem tud eredményt felmutatni.

A nap folyamán az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos oroszországi régiók több településéről jelentettek a helyi hatóságok ukrán tüzérségi támadást.

A román hadsereg légvédelmi óvóhelyeket épít az ukrán határ közvetlen közelében

A román védelmi minisztérium megkezdte a légvédelmi óvóhelyek építését az ukrán határon található, Duna-parti Plauru községben kedden, ahol múlt héten feltehetően az orosz hadsereg által használt, lezuhant drónok darabjait találták meg.

A tárca közleménye szerint a munkálatokat a 10. utászdandár egy ötventagú különítménye végzi húsz munkagéppel. 

A katonák két, csaknem tíz méter hosszú, két méter széles és másfél méter magas óvóhelyet építenek előregyártott betonelemekből, amelyeket át fognak adni Ceatalchioi önkormányzatának.

Az országos vészhelyzeti bizottság (CNSU) csütörtökön fogadott el határozatot polgári védelemi létesítmények kialakításáról az orosz-ukrán konfliktusövezet közvetlen közelében. A CNSU arról is döntött, hogy a katasztrófavédelem a mobiltelefonokra küldött RO-Alert üzenettel figyelmezteti a lakosságot ha fennáll a veszélye, hogy háborúban álló felek által használt harci eszközök egyes alkatrészei román területre zuhannak.

Az ukrán határ közelében élő, a román média által megszólaltatott lakosok arra panaszkodtak, hogy az orosz hadsereg olykor több órán keresztül dróntámadásokat intéz a Duna túlpartján található, a gabonaexportban jelentős szerepet játszó ukrán folyami kikötők ellen. A román hatóságok még a múlt hét elején is cáfolták, hogy ezek a támadások román területet is veszélyeztetnének, annak ellenére, hogy Kijev határozottan állította, videófelvételei vannak arról, amint a Duna romániai partján csapódott be és robbant fel egy orosz drón.

A román védelmi minisztérium megkezdte a légvédelmi óvóhelyek építését az ukrán határon található, Duna-parti Plauru községben 
Fotó: Mihai Barbu / Forrás: AFP

Habár a román légierő és légvédelem nem észlelt semmit, a védelmi minisztérium végül elismerte, hogy a haditengerészet helyszínre küldött felderítői, akik a helyi hatóságoktól kapott információk alapján átkutatták a térséget, két helyszínen is olyan drónok alkatrészeit találták meg, "amilyeneket az orosz hadsereg használ".

Klaus Iohannis román államfő határozottan elítélte Oroszországnak az ukrán lakosság és a polgári infrastruktúra elleni ismételt támadásait, beleértve a román határ közelében lévő ukrán dunai kikötők elleni támadásokat is, és úgy értékelte, hogy ezek sértik a nemzetközi jogi normákat, és háborús bűncselekményeknek minősülnek.

A román elnök Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral is konzultált, aki a Románia iránti teljes szolidaritásáról biztosította őt, ugyanakkor megállapította: semmi jele annak, hogy a NATO-ra szándékoznának csapást mérni, de a támadások destabilizáló jellegűek, ezért üdvözölte az Egyesült Államok azon döntését, hogy a NATO légügyi politikájának részeként több F-16-os harci repülőgépet telepít Romániába.

Kínába látogat a Vatikán ukrajnai különmegbízottja

Ferenc pápa Matteo Zuppi bíborost, a Vatikán ukrajnai békemissziójának vezetőjét három napos diplomáciai útra meneszti Kínába, hogy az orosz-ukrán háború békejavaslatairól tárgyaljon - közölte a Szentszék kedden.

A látogatás a pápai misszió újabb fejezetének tekinthető, amelynek a humanitárius kezdeményezések fenntartása és az igazságos békéhez vezető út megtalálása a célja 

- áll a Szentszék közleményében.

A pekingi látogatás Zuppi bíboros negyedik külföldi útja lesz idén nyáron. A vatikáni különmegbízott a nyáron már látogatást tett Kijevben, Moszkvában és Washingtonban is, hogy a háború központi szereplőivel közvetlenül folytathasson párbeszédet - emelik ki a közleményben. A bíboros Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, Joe Biden amerikai elnökkel, Moszkvában pedig Marija Lvova-Belova orosz gyermekjogi ombudsmannal és Kirill pátriárkával találkozott. A Vatikán közlése szerint a megbeszélések középpontjában a" misszió humanitárius céljai és a béke elérése állt."

ZELENSZKIJ, Volodimir; ZUPPI, Matteo
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (b) Matteo Zuppi bíborost, Ferenc pápa ukrajnai békemissziójának vezetőjét fogadja Kijevben az Ukrajna elleni orosz háború alatt, 2023. június 6-án
Forrás: MTI/EPA/Ukrán elnöki hivatal sajtószolgálata

A Szentszék és Peking nem áll diplomáciai kapcsolatban egymással.

Az ukrajnai háború 2022. februári kezdete óta Ferenc pápa és a Vatikán felajánlotta közvetítő segítségét, de erőfeszítéseik mindeddig eredménytelek voltak.

Ukrán hadsereg: naponta 50-200 métert haladnak előre az ukrán erők délen

Naponta átlagosan 50-200 métert halad előre az ukrán hadsereg ellenoffenzívája a déli frontvonalon - közölte kedden a Tavrija frontszakasz katonai szóvivője. 

"Néha kilométerekről van szó, máskor meg egyáltalán nincs semmi mozgás, mert meg kell vetnünk a lábunkat, és óvnunk kell csapatainkat" - mondta Olekszandr Stupun szóvivő az Ukrinform hírügynökségnek az állami hírtelevízió jelentése szerint. 

Hozzátette, hogy 

az orosz erők mindeközben folyton azon vannak, hogy visszafoglalják az elvesztett állásokat, és egyre újabb tartalékokat mozgósítanak. 

"A Tavrija frontszakasz harcosai az ellenoffenzíva kezdete óta több mint 255 négyzetkilométer ukrajnai területet szabadítottak fel" - hangsúlyozta Stupun. 

Andrij Kovaljov vezérkari szóvivő kedden további előrehaladásról számolt be más frontszakaszokon, így például a zaporizzsjai Robotine településtől délre, illetve délkeletre. Tájékoztatása szerint az ukrán csapatok éppen most ássák be magukat az új állásokba. 

Ukrajna mintegy három hónapja indította ellenoffenzíváját megszállt területei visszafoglalására.

 Ennek ellenére Oroszország a 2014-ben elcsatolt Krím félszigetet is beleértve továbbra is mintegy 100 ezer négyzetkilométer területet tart ellenőrzése alatt.

Dán védelmi minisztérium: Koppenhága újabb 5,8 milliárd koronával támogatja Kijevet

Újabb 5,8 milliárd koronával (mintegy 300 milliárd forint) értékben nyújt katonai támogatást Koppenhága Kijevnek - közölte a dán védelmi tárca kedden. 

Kifejtették:

 a csomag harckocsikat, gyalogsági harcjárműveket, lőszert és légvédelmi lövegeket tartalmaz. 

"Több mint másfél évvel a háború kezdete óta csaknem kimerítettük védelmi készleteinket. Ezért most a közös beszerzéseket és a nemzetközi együttműködést célozzuk meg Ukrajna igényeinek figyelembevételével" - fogalmazott Lars Lokke Rasmussen dán külügyminiszter. 

A minisztérium a segélyt három részletben küldi Kijevbe; 4,3 milliárd koronát még idén, a fennmaradó 1,4 milliárd, valamint 52 millió dán koronát pedig 2024-ben és 2025-ben. 

Ez a tizenkettedik és egyben legnagyobb adománycsomag, amelyet a háború kitörés óta Dánia felajánlott Ukrajna számára - jegyzik meg a közleményben.

Olaf Scholz: az orosz csapatok kivonása nyithatja meg az utat a béketárgyalásokhoz

Az orosz csapatok kivonása nyithatja meg az utat az Oroszország Ukrajna elleni háborújának lezárásól szóló béketárgyalásokhoz - mondta Olaf Scholz német kancellár kedden Berlinben. 

A kormányfő a katolikus Szent Egyed közösség nemzetközi békekonferenciáján a beszédét követő fórumon egy résztvevő azon kérdésére, hogy nem kellene-e jobban szorgalmazni a tűzszünetet Ukrajnában, elmondta, hogy 

nem lenne elfogadható, ha egy tűzszünet "legitimálná a rablóhadjáratot". 

Az a tény, hogy Oroszország megszállta Kelet-Ukrajna egy részét, nem vezethet ahhoz, hogy a szomszédos országtól katonai erővel elvett terület "örökre Oroszországé marad". 

Ezért a tűzszünethez és a béketárgyalásokhoz elengedhetetlen az a belátás Moszkva részéről, hogy "a csapatok kivonásáról is szó van". Ebben az esetben megnyílik a lehetőség a tárgyalásokra, amelyeken "az ukrán kormány részt is vesz, ebben biztos vagyok"

 - húzta alá Olaf Scholz. 

SCHOLZ, Olaf
Sportbalesete miatt jobb szemét takaró kötést visel Olaf Scholz német kancellár a szövetségi parlament, a Bundestag ülésén Berlinben 2023. szeptember 5-én
Fotó: Clemens Bilan / Forrás: MTI/EPA

Hozzátette: nem szabad elhinni a "meséket", amelyek szerint Kijev és Moszkva röviddel az orosz támadás megindítása után már egy kidolgozott békeszerződésről tárgyalt, de az Egyesült Államok vagy Nagy-Britannia megakadályozta a megállapodás megkötését. Tárgyalások valóban zajlottak, de nem voltak sikeresek, mert az orosz elnök csak kihasználta a tárgyalásokkal töltött időt, hogy a Kijev elleni művelet kudarca után átszervezze csapatait és újabb támadást indítson, ezúttal Kelet-Ukrajna ellen - fejtette ki a német kancellár. 

Olaf Scholz a pódiumbeszélgetés előtt elmondott beszédében hangsúlyozta, hogy valószínűleg egész Európában nincsen senki, aki erősebben kívánná a békét, mint bárki Ukrajnában, de óvakodni kell "a látszatmegoldásoktól, amelyek csak a nevükben hordozzák a békét", mert "a béke szabadság nélkül elnyomás, igazságosság nélkül pedig diktátum". 

Arról is szólt, hogy kormánya közreműködésével sikerült megnyerni a közös gondolkodásra számos fontos afrikai, ázsiai és latin-amerikai országot, köztük Kínát, Indiát, Egyiptomot, Szaúd-Arábiát és Brazíliát, amelyekkel Németország együtt dolgozik az úgynevezett ukrán békeformula továbbfejlesztésén és a békés rendezés alapelvein. Ez a munka az Ukrajna elleni orosz háborúval kapcsolatos felfogások, megközelítések különbözősége miatt is "nem könnyű, erőfeszítést és időt igényel", holott "időnk valójában nincsen, mert Oroszország mindeközben továbbra is bombáz, gyilkol és kínoz Ukrajnában" - mondta Olaf Scholz.
 

Putyin: Washingtonnak rá kell vennie Zelenszkijt, hogy ne gátolja a tárgyalásokat

 Ha az Egyesült Államok szerint Ukrajna készen áll a rendezési tárgyalásra, akkor törölni kell Volodimir Zelenszkij ukrán elnök rendeletét, amelyben ezt megtiltotta magának - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden Vlagyivosztokban a Keleti Gazdasági Fórumon. 

"Ami a tárgyalási folyamatot illeti, ha az Egyesült Államok úgy véli, hogy Ukrajna kész a tárgyalásokra, akkor vonja vissza Ukrajna elnökének rendeletét, amely megtiltja a tárgyalások folytatását" 

- mondta. 

Putyin Antony Blinken amerikai külügyminiszternek arra a kijelentésére reagált, miszerint Ukrajna kész a tárgyalásokra, és el is kezdi őket, ha majd Putyin kész lesz erre, de egyelőre nincs jele annak, hogy ő "bármilyen érdeklődést mutatna a konstruktív diplomácia iránt". 

Zelenszkij október elején - válaszul négy ukrajnai régió elcsatolására - hagyta jóvá az ukrán nemzetbiztonsági tanács határozatát, amely szerint Ukrajna mindaddig elutasítja az Oroszországgal való tárgyalást, amíg annak Putyin az elnöke. 

Az orosz elnök Vlagyivosztokban megismételte, hogy Oroszország nem hagyhatja abba a harcot, amíg Ukrajna folytatja ellentámadását. Azt mondta, hogy ahogy az ukrán hadsereg kazettás lövedékekkel való ellátása nem változtatott a harctéri helyzeten, ugyanúgy nem fog az F-16-os harci gépek szállítása sem. 

PUTYIN, Vlagyimir
Vlagyimir Putyin orosz elnök beszédet mond a Keleti Gazdasági Fórumon a délkelet-oroszországi Vlagyivosztokhoz tartozó Russzkij-szigeten 2023. szeptember 12-én
Fotó: Pavel Begynyakov / Forrás: MTI/EPA

Putyin úgy vélekedett, hogy az amerikai elnökválasztásig a washingtoni vezetésnek valamilyen eredményt fel kell mutatnia az ukrajnai háborúban, és nem számol az ukrán emberveszteségekkel. Hozzátette, hogy 

a jelenlegi ukrán vezetés sem sajnálja polgárait. 

Az orosz elnök megítélése szerint Washington oroszellenes politikájának vektorán nem fog változtatni az elnökválasztás, bárki legyen is a nyertes. Putyin szerint mindazokat, akik jó baráti és üzleti kapcsolatokat akarnak kiépíteni Oroszországgal, vagy osztják az orosz álláspontot, mindenekelőtt a hagyományos értékek megőrzése tekintetében, elnyomják Amerikában. 

"A jelenlegi hatóságok az amerikai társadalmat oroszellenes hangnemre és szellemre hangolták. Ez a lényeg. Megtették ezt, és most már nagyon nehéz lesz nekik ezt az egész hajót valahogy más irányba fordítani - ez az első. Másodszor: Oroszországra állandó ellenfélként, sőt ellenségként tekintenek, ezt beleverik az egyszerű amerikaiak fejébe, és ez rossz, mert ez áthangolja a társadalmat" - mondta. 

Hangot adott álláspontjának, miszerint az, ami az újraválasztására törekvő Donald Trump volt elnökkel történik, "egy politikai rivális üldözése politikai indítékokból". Azt mutatja, hogy az amerikai rendszer "rothadt", és a politikai verseny tisztességtelen. Ennek az Egyesült Államok és a világ előtti lelepleződése Putyin szerint hasznos Oroszország számára, mert megmutatja, hogy ki az, aki ellene harcol. 

Egy újabb mozgósítás lehetőségével kapcsolatban azt, mondta, hogy az elmúlt hat-hét hónap során 270 ezer ember szerződött önként a fegyveres erőkhöz, ami napi 1000-1500 olyan jelentkezőt jelent, aki tudatában van annak, hogy a frontra kerül, és életét veszítheti. Emlékeztetett arra, hogy a tavaly őszi részleges mozgósítás alkalmából 300 ezer embert hívtak be. 

Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács alelnöke szeptember 3-án 280 ezer idén leszerződött katonáról tett bejelentést. 

Más témákról szólva Putyin a fórumon egyebek között kijelentette, hogy Oroszország és Kína nem katonai szövetséget, hanem barátságot köt népei érdekében. 

A Moszkva és Jereván között kiéleződött ellentéteket érintve rámutatott, hogy az örmény kormány lényegében elismerte Azerbajdzsán szuverenitását Hegyi-Karabah felett. Leszögezte, hogy Oroszországnak nincsenek problémái Örményországgal, és valószínűtlennek nevezte, hogy fordulat következett volna be Örményország és az Egyesült Államok kapcsolataiban. 

Az Ukrajna elleni háború miatt Oroszországból eltávozott emberekkel kapcsolatban jó tendenciának nevezte a visszatérésüket. 

Putyin becslésekre hivatkozva azt mondta, hogy a kultúra 160-170 olyan ismert művelője hagyta el az országot, aki nem ért egyet a hivatalos irányvonallal. Úgy vélekedett, hogy jobb viszont, ha ők inkább külföldön dolgoznak, minthogy Oroszországban "csöpögtessenek az agyakba" és népszerűsítsenek a hagyományostól eltérő értékeket. 

Putyin azt mondta, nem világos számára, hogy Anatolij Csubajsz, a Rosznano volt vezetője miért bujkál Izraelben, utalt rá ugyanakkor, hogy a cégnél nagy pénzügyi hiányra bukkantak. Arkagyij Volozsról, a Yandex orosz multinacionális informatikai vállalat társalapítójáról azt mondta, a nyilatkozatai arra utalnak, hogy külföldön akarja tartani az üzletét és a vagyonát. Putyin megjegyezte: lehet, hogy Volozs jól él Izraelben, de az embereknek általában hálásnak kellene lenniük az országuknak, ahol sikeressé váltak.

Oroszország „újrakalibrálta" rakétavédelmét 

Moszkvának napi szinten dróntámadásokkal kell szembenéznie – közölte az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma legújabb hírszerzési frissítésében. Ezért Oroszpország újrakalibrálta a rakétavédelmet.

Katonák az egyik orosz Topol interkontinentális ballisztikus rakéta mellett a Hadsereg-2023 Nemzetközi Haditechnikai Fórumon a Moszkvához közeli kubinkai Patriot parkban 2023. augusztus 17-én
Fotó: Jurij Kocsetkov / Forrás: MTI/EPA

A HM szerint a változtatások amellett, hogy a védekezés javítását célozzák, valószínűleg a lakosság „nagy horderejű megnyugtatásaként" is szolgálnak.

Volodimir Zelenszkij megvétózta a vagyonnyilatkozatok titkosítását célzó törvényjavaslatot

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden megvétózta azt az Ukrajnában közfelháborodást kiváltó törvényjavaslatot, amely azt célozta, hogy egy ideig még ne legyenek nyilvánosak a tisztségviselők kötelező vagyonnyilatkozatai.

A parlament a múlt héten szavazott arról, hogy visszaállítsák a tavaly februárban indított orosz háború kezdetét követően biztonsági okokból felfüggesztett vagyonnyilatkozati szabályt, de azzal a kitétellel, hogy egy évig még nem hozzák nyilvánosságra a nyilatkozatokat.

ZELENSZKIJ, Volodimir
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beszédet mond a függetlenség napja alkalmából tartott ünnepségen a kijevi Szent Szófia székesegyház előtt 2023. augusztus 24-én
Fotó: Szerhij Dolzsenko / Forrás: MTI/EPA

Zelenszkij a Telegram közösségi üzenetküldő szolgáltatáson hangsúlyozta, hogy a nyilatkozatokat most azonnal - és nem egy év múlva - teljes egészében nyilvánosságra kell hozni. Egyúttal sürgette, hogy a törvényjavaslatot ezzel a módosítással egészítsék ki, mielőtt újból szavaznak róla.

Zelenszkij vétóját ukrán korrupcióellenes aktivisták és képviselők is üdvözölték.

A parlament szeptember 20-a körül dönthet a törvényről.

A nyilvános petíciót, amely a törvény megvétózására kérte az elnököt, rövid idő alatt tízezrek írták alá, jóval többen csatlakoztak hozzá az elnöki megfontoláshoz szükséges 25 ezer aláírónál.

Az ukrán korrupcióellenes adatközpont - egy nem kormányzati szervezet - szintén győzelemként értékelte a vétót.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az Ukrajnának szánt 15,6 milliárd dolláros segélycsomag egy részének kifizetését egyéb feltételek mellett a kötelező vagyonnyilatkozatok visszaállításához kötötte.

A korrupció elleni küzdelem az ország európai integrációjának feltételei között is szerepel, és az ukrán kormány is prioritásként kezeli.

Ukrajna stratégiailag jelentős olajfúrótornyokat foglalt vissza

Ukrajna visszafoglalt több fekete-tengeri olaj- és gázfúrótornyot, amelyeket Oroszország 2015-ben foglalt el – közölte az ország katonai hírszerző szolgálata (GUR).

A Telegram üzenetküldő alkalmazásban hétfőn kiadott közleményében a GUR kijelentette, hogy a kijevi erők "egyedülálló hadművelet" keretében visszafoglalták a "Bojko-tornyok" néven ismert fúrótornyokat.

"Oroszországot megfosztották attól a képességétől, hogy teljes mértékben ellenőrizzék a Fekete-tenger vizeit, és ez Ukrajnát sok lépéssel közelebb viszi a Krím visszaszerzéséhez " – áll a közleményben.

A hadművelet során a GUR szerint összecsapás történt a hajókon utazó ukrán különleges erők és egy orosz vadászgép között, amely megsérült és visszavonulni kényszerült.

Vlagyimir Putyin: hiba volt tankokat küldeni Budapestre és Prágába

Hibás politika volt tankokat küldeni 1956-ban Magyarországra és 1968-ban Csehszlovákiába - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden Vlagyivosztokban, a Keleti Gazdasági Fórum plenáris ülésén.

Régóta elismertük, hogy a Szovjetunió politikájának ez a része helytelen volt, és csak feszültséghez vezetett. A külpolitikában nem szabad semmi olyat tenni, ami egyértelműen ellentétes más nemzetek érdekeivel. De éppen ez az a gereblye, ezek azok a gereblyék, amelyekre a vezető nyugati országok, elsősorban az Egyesült Államok ma rálépnek

 - hangoztatta Putyin.

Az orosz államfő ezzel a kijelentésével a moderátornak arra a megjegyzésére reagált, hogy több ország, köztük Magyarország és Csehország szerint Oroszország a szovjet korszakban gyarmatosítóként viselkedett, amikor csapatokat vezényelt ezen országok fővárosába.

Azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államok "nyomást gyakorol a szövetségeseire, a partnereire."

"Nekik nincsenek barátaik, csak érdekeik vannak. Ez az ismert brit képlet folytatása" - hangoztatta Putyin.

Az 1956-os magyarországi események oroszországi értékelése idén szeptemberben ismét a közfigyelem középpontjába került a 11. osztály számára kiadott új tankönyv miatt, amelyben egy tematikus blokkban, a ledöntött budapesti Sztálin-szobor fejét ábrázoló fotó alatt a következő aláírás szerepel: "a fellázadt radikálisok, akik között nem kevesen voltak még a fasiszta Magyarország fegyveres alakulatainak egykori harcosai közül, a felkelés során nemcsak a szovjet emlékművek és szimbólumok elleni vandalizmussal, hanem a Magyar Dolgozók Pártja képviselői, a rendfenntartók és családtagjaik nagy számban történt meggyilkolásával is "kitüntették magukat". Még a különlegesen védett létesítményeket őrző sorkatonák is vadállati mészárlás áldozatai lettek."

Két dróncsapás is érte az oroszországi Kurszk régiót

Robbanószerkezetet dobtak le egy drónról az oroszországi Kurszk régióban található Rylszkben – állította Roman Sztarovojt, a kurszki régió kormányzója. Két házban több ablak és homlokzat is megsérült.

Egy órával az első drón bejelentése után Sztarovojt bejelentette a második dróntámadást is a régióban. Egy adminisztratív épület teteje megsérült, és az ablakok is betörtek. Kurszk közvetlenül az ukrán Szumi megye határán fekszik, amelyet naponta érnek orosz támadások a határon túl.

Vjacseszlav Gladkov, Belgorod megye kormányzója hivatalos Telegram csatornáján azt mondta, hogy az orosz légvédelmi rendszerek szeptember 11-én a hajnali órákban két drónt semmisítettek meg a térség felett.

Oroszoktól ellesett taktikát alkalmaz Ukrajna

A Bussiness Insider szerint Kijev is elkezdte alkalmazni az úgynevezett tankbombákat – zsákmányolt, vagy már leselejtezésre váró harckocsikat telepakolnak robbanószerekkel, majd azt az ellenséges állások felé vezetik. Az oroszok már hónapokkal ezelőtt alkalmazták a taktikát, ahogy azt az alábbi felvétel is mutatja. Itt egy T–54/55-ös harckocsi rohamozza meg az ukrán állásokat, tele robbanószerrel, azonban még mielőtt elérné a célt, aknára fut, valamint egy páncéltörő is eltalálja. A videón 1 perc 2 másodpercnél látható, mekkora detonációt tud okozni egy-egy tankbomba.

Az orosz védelmi minisztérium akkori beszámolója szerint ugyanakkor a művelet elérte a célját, a robbanás következtében a megerősített ukrán állásban károk keletkeztek és jelentős veszteségeket szenvedett az ellenség.

Arról, hogy Ukrajna is alkalmazza a taktikát, a 128. hegyi rohamdandár szóvivője számolt be Facebook-bejegyzésében. Mint írta, egy szovjet fejlesztésű T–62-es tankot használtak – melyet még a háború korábbi szakaszában zsákmányoltak – a művelethez a zaporizzsjai fronton. 

A szóvivő azt is elárulta, hogyan néz ki egy ilyen bevetés: a robbanószerekkel telepakoltak tankot a sofőr elkezdi egyenesen az ellenséges állás felé vezetni. Amikor megfelelő távolságba ér kiugrik a harckocsiból, elmenekül, majd egy távirányítóval aktiválja a tölteteket.

Mint fogalmazott, a művelet nem a terv szerint haladt, ugyanis a tank aknára futott, mielőtt elérte volna az orosz erődítményt, azonban a detonáció olyan nagy volt, hogy „azt követően már senki nem zavarta a gyalogságot azokból az állásokból”.

A teljes cikket a Magyar Nemzeten olvashatja el.

Zelenszkij: a védelemre kell összpontosítanunk

Éjszakai videójában az ukrán elnök úgy fogalmazott, hogy bár már a háború 565. napján járnak, Ukrajnának továbbra is az állam védelmére kell összpontosítania, akárcsak a háború kezdeti szakaszában.

Oroszország nem reménykedik a győzelemben. Az ellenség csak abban reménykedik, hogy nem bírjuk ki. Ukrajnának ki kell bírnia. Minden, ami erősít bennünket, prioritást élvez. És csak ez a prioritás. Nincs gyengülés! És senkinek sem engedjük meg, hogy gyengítse Ukrajnát!

 - mondta Volodimir Zelenszkij.

Oroszországba érkezett Kim Dzsong Un

Kim Dzsong Un észak-koreai vezető megérkezett Oroszországba – jelentette a japán sajtó. Az észak-koreai vezető a Kreml szerint átfogó megbeszélést folytat Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

"Ez egy teljes értékű látogatás lesz" - mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. "A két delegáció között lesznek tárgyalások, majd ezt követően, ha szükséges, a vezetők egy-egy formában folytatják a megbeszélést."

Az Egyesült Államok azt állítja, hogy a Kreml katonai felszerelést próbál beszerezni Észak-Koreától az ukrajnai háborúhoz. Adrienne Watson, a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője szerint Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a múlt hónapban azért utazott Észak-Korea fővárosába, Phenjanba, hogy tüzérségi lőszerek eladására kérje a világ egyik leginkább militarizált országát.

Kevesebb papírmunkát kért az elnök

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az éjszakai videójában egyebek mellett arról beszélt, hogy digitalizálni kell az elszámolást, a harcoló erők és a háttérben dolgozók közti kapcsolatot, hogy a speciális igényeket a lehető leggyorsabban ki lehessen elégíteni.

"A katonaságnál sokkal kevesebb papírmunka kellene, és ne legyen különbség aközött, amit itt a központban jelentenek, és aközött, amire valóban szükség van a fronton. A Honvédelmi Minisztérium a Digitális Transzformációs Minisztérium közreműködésével jelenleg újraindítja a számviteli rendszert" - jelentette be az elnök.

Több mint 11 ezren érkeztek hétfőn Magyarországra

Magyarország területére 2023. szeptember 11-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 5653 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5993 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 81 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

A hétfői eseményekről itt olvashat: 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában