Ukrán válság

2022.05.27. 06:33

Már az ukránok is elismerik: nagy a baj Kelet-Ukrajnában –(videó)

93. napja pusztít az orosz–ukrán háború.

Putyin: Ausztria továbbra is kapni fogja az orosz gázt

Megerősítette Vlagyimir Putyin orosz elnök a Karl Nehammer osztrák kancellárral folytatott telefonbeszélgetése során, hogy Oroszország teljesíteni fogja az Ausztriába irányuló gázszállítással kapcsolatos szerződéses kötelezettségeit - közölte pénteken a Kreml sajtószolgálata.

A moszkvai tájékoztatás szerint Putyin felhívta Nehammer figyelmét arra, hogy az ukrán hatóságok szabotálják az Oroszországgal folytatott tárgyalásokat. Rámutatott, hogy Ukrajnának minél előbb aknamentesítenie kell kikötőit az ott rekedt külföldi hajók szabad távozása érdekében.

Az orosz elnök elutasította azokat a kísérleteket, amelyek Oroszországra próbálják hárítani a felelősséget a világpiac mezőgazdasági termékekkel való ellátásában fellépett nehézségeiért. A Kreml szerint részletes magyarázatot adott az élelmezési válság valódi okairól, amelyek egyebek között az Egyesült Államok és az Európai Unió oroszellenes szankciói miatt keletkeztek.

A TASZSZ beszámolója szerint Nehammer a beszélgetést követően Bécsben elmondta: közölte Putyinnal, hogy a Gazpromot megfosztják a haidachi gáztárolójától, ha az orosz cég nem tölti fel gázzal és más energiaszolgáltatóknak adják át. Beszámolója szerint az ezúttal is "intenzív és nagyon komoly" tárgyaláson ismertette tárgyalópartnerével az Ukrajnával kapcsolatos osztrák álláspontot és támogatásáról biztosította a békéhez vezető lépéseket.

Teljesen visszavonulhatnak az ukránok Luhanszkból

Teljesen visszavonulhatnak az ukránok Luhanszkból, hogy elkerüljék a fogságba esést.

Szerhij Gaidai, a térség kormányzója a Telegramon közölte a Szeverodonyeck és Liszicsanszk térségében zajló heves harcokra utalva:

AZ UKRÁN HADSEREGNEK ELÉG EREJE VAN, HOGY MEGAKADÁLYOZZA, HOGY AZ OROSZOK LUHANSZK MÉG UKRÁN KÉZEN LÉVŐ TERÜLETEIT ELFOGLALJÁK A KÖVETKEZŐ NAPOKBAN,

ellentétben ahogyan egyes katonai elemzők várják.

A kormányzó szerint viszont elképzelhető, hogy

a JÖVŐBEN MAJD VISSZA KELL VONULNIUK, HOGY ELKERÜLJÉK A BEKERÍTÉST ÉS A FOGSÁGBA ESÉST írja a The Guardian

 

Bakondi: a gazdasági következmények is súlyosak

Az elhúzódó ukrajnai háború súlyos biztonsági kockázatot jelent, emellett súlyos gazdasági következményekkel is jár - mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 aktuális csatorna péntek esti műsorában. 

Bakondi György a gazdasági kockázatok közül kiemelte a "több tekintetben is végiggondolatlan" európai embargókat, a búzaszállítások elmaradását, valamint a gazdasági kapcsolatok folyamatos leépülését. 

BAKONDI György
Budapest, 2021. november 26. Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági fõtanácsadója a fokozódó migrációs nyomásról tartott sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda Garibaldi utcai sajtótermében 2021. november 26-án. MTI/Bruzák Noémi
Forrás: Bruzák Noémi

Hangsúlyozta: a magyar kormány politikájának fő célja, hogy az ország távol maradjon a háborús konfliktustól, és ne a magyar emberek fizessék meg az árát mindannak, amit a háború vagy a szankciós politika előidéz. 

A migrációs helyzetről Bakondi György megjegyezte: a görög-török határnál jelentős mozgás tapasztalható, és a növekvő tendencia a magyar határnál is látszik. Idén eddig már 79 ezer határsértőt fogtak el a múlt év hasonló időszakában elfogott 36 ezerrel szemben - mondta a belbiztonsági főtanácsadó.
 

 

Néphadsereget hoznak létre Fehéroroszországban

Fehéroroszország védelmi minisztere, Khrenin bejelentette, hogy néphadsereget hoznak létre az országban – írja a lenta.ru.

A védelmi minisztert Lukasenka fehérorosz elnök bízta meg a feladattal.

Közölte, hogy az intézkedéssel az ország védelmére fogható katonák száma jelentősen megemelkedhet.

Khrenin szerint az országnak megvannak a néphadsereg felszereléséhez szükséges fegyverei.

Véleménye szerint a területvédelmi erők kulcsfontosságúak lehetnek egy háborúban, hiszen a „nép nyeri meg a háborút” és nincs olyan közigazgatási vezető az országban akinek ne lenne kiemelten fontos a hatékony területvédelem kérdése.

Korábban Fehéroroszország bejelentette, hogy új operatív parancsnokságot hoz létre a fokozódó ukrán háborús helyzetre tekintettel, a különleges erőket is átvezényelték a fehérorosz-ukrán határ közelébe.

Orosz bombázásban megsemmisült épület előtt megy el egy nő a Kijev közelében lévő Irpinyben 2022. május 26-án.
Forrás: MTI/AP/Natacha Pisarenko

Az olasz belügyminiszter szerint a gabonaválság súlyos migrációs válsághoz vezet

Az ukrajnai háború területein a gabonaszállítmányok leállítása máris megnövelte a migrációs áramlatot, és az esetleges humanitárius válság súlyos migrációs válságot teremthet – jelentette ki Luciana Lamorgese olasz belügyminiszter egy római találkozón pénteken.

Lamorgese hangsúlyozta, hogy a római kormány

aggódik az afrikai országokban kialakult súlyos helyzetért, mivel többek között Tunézia és Egyiptom, amely gabona- és búzaimportja ötven százalékát Ukrajnától és Oroszországtól veszi, máris nehézségekkel küzd. 

Ha nem sikerül megoldást találni a gabonaválságra, az

nagyon súlyos humanitárius válsághoz vezethet, és természetesen, már most is látjuk, hogy kihat a migrációra, amelynek mértéke fokozatosan emelkedik

– hangoztatta a belügyi tárca vezetője, aki a CISL szakszervezeti föderáció Rómában tartott kongresszusán szólalt fel.

Hozzátette, hogy a migráció kérdése egész Európát érinti, de első lépésben a Földközi-tenger mentén fekvő országok belügyminiszterei egyeztetnek egymással június 3-án és 4-én a Velencében tervezett találkozón.

Lamorgese emlékeztetett arra, hogy Mario Draghi kormányfő csütörtökön éppen erről egyeztetett telefonon az orosz elnökkel, Vlagyimir Putyinnal.

Róma közvetíteni igyekszik Oroszország és Ukrajna között, a többi között azért is, hogy sikerüljön feloldani a fekete-tengeri ukrajnai kikötők blokádját.

Ha nem sikerül elindítani az ukrajnai kikötőkben álló gabona- és élelmiszer-szállítmányokat, annak „gigászi következményei lesznek, globális méretűek és borzalmasak” – jelentette ki az olasz kormányfő. Megjegyezte, hogy éppen azért kezdeményezte a kikötők ismételt megnyitását, hogy mindenekelőtt elkerülhető legyen „a világ legszegényebb országait sújtó humanitárius válság”.

Luciana Lamorgese kijelentéseit elsőként a jobboldali Olasz Testvérek (FdI) ellenzéki párt kommentálta. Az FdI képviselője Ylenia Caselli kijelentette: a belügyminiszter „végre észrevette, hogy a migrációs áramlat ellenőrizhetetlenné vált (...), mivel mostanáig nem figyelt a vészjelzésekre”. Az FdI politikusa szerint az utóbbi két évben a pandémia miatt gazdaságilag és társadalmilag meggyengült Olaszországot „elsodorhatja” a növekvő migráció.

Január elsejétől több, mint 18 ezren kötöttek ki az olaszországi partokon, a tavalyi év ugyanezen időszakában mért kevesebb mint 14 ezerhez képest.

A legutolsó csoport, 126 fő, péntek délelőtt érkezett a szicíliai Pozzallo kikötőjébe: a líbiai Tobrukból indultak, és olasz vizekre érve a parti őrség sietett segítségükre.

További 296-an vannak az Ocean Viking civilhajó fedélzetén, melyet az SOS Mediterranée nevű, migránsokat segítő szervezet tart fent. A hajó kikötési engedélyt kért Olaszországtól. 

Ezt kéri Törökország a finnektől és a svédektől

Törökország konkrét lépéseket vár Svédországtól és Finnországtól annak érdekében, hogy Ankara ne ellenezze tovább a skandináv országok NATO-csatlakozását – jelentette ki Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter pénteken Isztambulban tartott sajtókonferenciáján, miután tanácskozott a lengyel és a román külügyminiszterrel a két skandináv ország NATO-csatlakozásáról.

Cavusoglu kifejtette: Svédországnak és Finnországnak

abba kell hagynia a terrorizmus támogatását.

A két észak-európai ország küldöttségei szerdán tárgyaltak Ankarában a feszültségek elsimításáról. A felek kedvezően értékelték a találkozót.

Recep Tayyip Erdogan török elnök szóvivője szerint közeledtek az álláspontok a fegyverembargó feloldása tekintetében. Helsinki és Stockholm azután tiltotta be a Törökországba irányuló fegyverexportot, hogy a török hadsereg offenzívát indított a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia ellen Szíria területén.

Ankara a PKK nyúlványának, és így terrorcsoportnak tekinti a félkatonai szervezetet.

Ann Linde svéd külügyminiszter a Twitteren jelezte: a párbeszéd Ankarával építő jellegű volt, és folytatódni fog.

Svédország és Finnország a múlt héten nyújtotta be hivatalos csatlakozási kérelmét az észak-atlanti katonai szövetségnek.

A skandináv országok az ukrajnai háborút követően vizsgálták felül hagyományos semlegességüket, a megváltozott biztonsági környezetre hivatkozva.

Kreml: Ukrajna miatt nem haladnak a béketárgyalások

Oroszország Ukrajnát tette felelőssé azért, hogy a két ország közötti tárgyalások befagytak – írja a Sky News.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, az ukrán vezetés folyamatosan ellentmondásos kijelentéseket tesz:

Ez nem teszi lehetővé számunkra, hogy teljesen megértsük, mit akar az ukrán fél.

Szétlőtt autó egy bombakráter mellett a kelet-ukrajnai Harkivban 2022. május 26-án, a várost ért újabb orosz támadás után.
Forrás: MTI/EPA/Szergej Kozlov

Ukrajna megerősítette, hogy Lyman nagy része orosz ellenőrzés alatt van

Oleksij Aresztovics, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója megerősítette, hogy az oroszok által támogatott szeparatisták elfoglalták a várost.

Ellenőrizetlen adatok szerint elvesztettük Lymant

– mondta, majd hozzátette, ez az orosz hadsereg hadműveleti irányításának és taktikai képességének megnövekedett szintjét mutatja.

Kilenc civil halt meg Harkovban orosz támadásokban

Harkov regionális kormányzója, Oleh Szinehubov azt mondta, legalább kilencen meghaltak és 17-en megsebesültek a város északi részét ért támadásokban.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, kilenc ember meghalt, és 19 sérültet említett. Mint mondta, a halálos áldozatok közt van egy 5 hónapos gyerek és édesapja, az édesanya súlyos állapotban van. A sérültek közt van egy 9 éves kislány is.

Tízen meghaltak, 35-en megsérültek Dnyipróban

Három robbanás történt az éjjel Dnyipróban, Ukrajna közép-keleti részén – írja a BBC. Hennadiy Korban, a Területvédelmi Központ vezetője szerint a robbanásokban 10 ember meghalt, és körülbelül 30-35 ember megsérült. Azt mondta, a rakéták az oroszországi rosztovi régióból indultak.

Oroszbarát szeparatisták állítják, elfoglaltak egy kulcsfontosságú várost

Az önhatalmúlag kikiáltott Donyecki Népköztársaság oroszbarát szeparatistái azt mondták, teljes ellenőrzésük alá vették a stratégiai fontosságú Lyman városát Kelet-Ukrajnában. Az ukrán és orosz erők napok óta harcoltak a városért – írja a Sky News, hozzátéve, hogy nem tudta ellenőrizni a hír hitelességét.

Forrás: liveuamap.com

Nincs hová menekülni Szeverodonyeckben, kevés búvóhely maradt

A kelet-ukrajnai város lakói tűzön főznek ételt, és soha nem mennek túl messzire a földalatti menedékhelyeiktől – írja Sky News. Alex Crawford, a Sky News helyi tudósítója azt mondta, a városban, amely folyamatos orosz tűz alatt áll, kétségbeesés uralkodik, miközben egyre többen meg is betegszenek.

Az oroszok megpróbálják elfoglalni Szeverodonyecket, három oldalról támadnak

Az orosz erők Luhanszkban visszaszorították az ukrán csapatokat. Az ukrán hadsereg tájékoztatása szerint Szeverodonyeckben és Liszicsanszkban az orosz erők három oldalról támadtak, hogy bekerítsék a védőket. Szerhij Gaida, Luhanszk kormányzója azt mondta, körülbelül 50 orosz katona érte el az autópályát, ahol sikerült „megvetniük a lábukat", ellenőrzőpontot is felállítottak.

Térkép a harcokról: kirajzolódik a bekerítés Szeverodonyeck és Liszicsanszk körül Forrás: liveuamap.com

Orosz veszteségek az ukránok szerint

Az ukrán belügyminisztérium szerint a háború kezdete óta 29750 orosz katona halt meg. Ez az adat 150-nel több az előző napi adatokhoz képest. A minisztérium legfrissebb adatai szerint 1322 harckocsit és 206 repülőgépet semmisítettek meg az ukrán katonák – írja a Sky News, hozzátéve, hogy nem tudta ellenőrizni az adatok hitelességét.

Légiriadó volt Lvivben

Az orosz erők jelenleg Kelet-Ukrajnára összpontosítanak – írja a Guardian. Makszim Kozickij, Lviv kormányzója a Telegramon azt írta, a városban légiriadó volt a éjszaka, de támadás nem történt. Mint írta, előző nap 71 embert telepítettek át Lvivbe Ukrajna azon területeiről, ahol továbbra is heves harcok folynak.

Legalább 3998 civil áldozata van a háborúnak

Az ENSZ emberi jogi ügynöksége szerint a május 25-i állapot alapján Oroszország Ukrajna elleni háborújában február 24. óta legalább 3998 civil halt meg, és legalább 4693-an megsebesültek. Az ügynökség szerint a tényleges számok jóval magasabbak. A legtöbb áldozatot széles hatásterületű robbanófegyverek okozták, köztük nehéztüzérség és sorozatvető rakétarendszerek lövedékei.

Az ukrán hadsereg 12 orosz támadást veri vissza Donbászban

Az ukrán hadsereg 12 orosz támadást veri vissza Donbászban. Az ukrán „Kelet" hadműveleti taktikai csoport azt mondta, hogy az orosz erők csaknem 50 települést lőttek Donyeck és Luhanszk megyében. Kilenc civil meghalt, 14 megsebesült, és 60 civil infrastruktúra megsemmisült május 26-án.

8000 ukrán hadifogoly lehet a szakadár régiókban

Mintegy 8000 ukrán hadifoglyot tartanak fogva az oroszok által támogatott Luhanszki és Donyecki Népköztársaságban – közölte Rodion Mirosnik luhanszki tisztviselő. „ Ez nagyon sok, és szó szerint több százat adnak hozzá minden nap" – idézte Mirosnikot az orosz Taszsz hírügynökség.

Az Egyesült Államok rakétavetőket küld Ukrajnába

Ukrán tisztviselők sürgős kérésére az Egyesült Államok fejlett, nagy hatótávolságú rakétarendszerek küldésére készül Ukrajnába. Az ukrán elnök és külügyminisztere is napok óta arról beszélt, hogy Ukrajnának nagy hatótávolságú rakéta sorozatvetőkre (MLRS) van szüksége, amivel ellensúlyozni tudnák az orosz túlerőt a nehézfegyverzet terén. Zelenszkij elnök legutóbbi beszédében a fegyvereket „az agresszió megállításához valóban szükséges rendszerekként" is említette. 

Egy Uragan 9K57 típusú rakéta-sorozatvető (MLRS) lő Harkov irányába az orosz invázió részeként Forrás: AFP/SPUTNIK/RIA NOVOSTI

 

Új katonai parancsnokságot hoz létre Fehéroroszország

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök, aki Putyin közeli szövetségese, elrendelte egy új katonai parancsnokság létrehozását az Ukrajnával határos ország déli részén. A fehérorosz fegyveres erők korábban azt mondták, hogy különleges műveleti csapatokat telepítenek három területen az ukrajnai déli határ közelében. Lukasenka az orosz gyártmányú rakétáknak az ország védelmének fokozásában betöltött szerepéről is beszélt.

Az Azovi-tenger örökre elveszett

Georgij Muradov, az oroszok által kinevezett krími kormány miniszterelnök-helyettese kijelentette, hogy az Azovi-tenger „örökre elveszett Ukrajna számára". A Ria orosz hírügynökség idézett egy oroszok által kinevezett tisztviselőt is a megszállt Zaporizzsja régióban, aki azt mondta, hogy Zaporizzsja és Herszon régiót soha nem adják vissza Kijev irányítása alá.

Kreml: Nem blokkoljuk az ukrán gabonaexportot

A Kreml visszautasította azokat az állításokat, amelyek szerint Oroszország blokkolta az Ukrajnából induló gabonaexportot, és a nyugatot hibáztatja, amiért ilyen helyzetet hoztak létre Oroszországgal szembeni szankciók bevezetésével. Liz Truss, az Egyesült Királyság külügyminisztere azzal vádolta Vlagyimir Putyint, hogy az ukrán gabonaexport orosz blokádja révén „fegyverként használja" az éhezést. Egy magas rangú török tisztviselő azt mondta, Ankara tárgyalásokat folytat Oroszországgal és Ukrajnával a Boszporuszon átvezető közlekedési folyosó megnyitásáról.

Luhanszk alig 5%-a maradt ukrán kézen

A luhanszki régió kormányzója, Szerhij Haidáj azt mondta, hogy a területek már csak 5%-a maradt ukrán kézen – az alig több mint egy héttel ezelőtti 10%-hoz képest –, és az ukrán erők egyes területeken visszavonulnak. 

„Az orosz hadsereg minden erejét bevetette Luhanszk térségének elfoglalására" – mondta a Telegram egyik videójában. „Rendkívül heves harcok dúlnak Szeverodonyeck külvárosában. Egyszerűen tönkreteszik a várost, minden nap ágyúzzák, szünet nélkül" – mondta a kormányzó.

Az invázió lakatlanná teszi a donbászi régiót

A donbászi megszállók jelenlegi offenzívája lakatlanná teheti a régiót. Popasznát, Bakhmutot, Limant, Liszicsanszkot és Szeverodonyecket hamuvá akarják égetni, ahogy történt Volnovakta és Mariupol esetében – mondta éjszakai videóüzenetében az ukrán elnök. Volodimir Zelenszkij szerint az orosz határhoz közelebb eső városokban és közösségekben, Donyeckben és Luhanszkban mindenkit összegyűjtenek, hogy betöltsék a megszálló kontingensben elesettek és sebesültek helyét. 

– Mindez, beleértve állampolgáraink deportálását és a civilek tömeges meggyilkolását, az Oroszország által követett nyilvánvaló népirtás-politika része – fogalmazott Volodimir Zelenszkij.

Az ukrán elnök beszámolt Harkov csütörtöki ágyúzásáról, ahol 9 civil halt meg és 19 megsebesült. A halottak között van egy 5 hónapos csecsemő és az édesapja is, az édesanya pedig súlyos sebesülést szenvedett. A sebesültek között van egy kilencéves kislány is. Ismét rakétacsapások érték a Szumi régiót és Donbászt is, és jelentősen megerősödött az orosz tüzérség aktivitása Zaporizzsja térségében.

Borítókép: A kelet-ukrajnai háború áldozatainak emlékfala Kijevben 2022. május 23-án / MTI / AP / Natacha Pisarenko

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában