Járvány

2020.05.13. 13:36

A valóság cáfolja az ellenzéki álhíreket

A koronavírus-járvány ellenére sem tették félre aktuálpolitikai érdekeiket.

Az ellenzéki politikusok kezdetben a járványügyi szigorításokat nem tartották elegendőnek, majd leginkább a koronavírus-törvényt támadták, legújabban pedig a kormány gazdaságélénkítő lépéseit kifogásolják. A tények azonban mást mutatnak: Magyarország lépett fel az egyik leghatékonyabban a koronavírus-járvánnyal szemben Európában, amit a fertőzöttségi és halálozási számok lakosságszám arányban is tükröznek.

A magyar ellenzék a gazdaságvédelmi intézkedéseket is bírálta, de a koronavírus-törvény kapcsán megfogalmazott állításaik is hamisnak bizonyultak. Az ellenzéki támadásokat az is hiteltelenné teszi, hogy több ellenzéki vezetésű önkormányzat nem lépett időben a járvány megfékezése érdekében és megszorításokba is kezdtek. A XXI. Század Intézet összeszedte az ellenzéki álhíreket és tételesen cáfolja azokat – írja az Origó.

Már márciusban lehetett látni, hogy a magyar ellenzéki a koronavírus-járvány ellenére sem teszi félre az aktuálpolitikai érdekeit és az összefogás helyett továbbra is a kormányzati intézkedéseket kritizálják.

Ez példa nélküli Európában, hiszen a járvány kitörésekor még olyan országokban is összefogtak a pártok, ahol hosszú évek óta politikai patthelyzettel küzdenek.

Belgiumban például válságkezelő kormány alakulhatott, de Spanyolországban és Romániában is összefogtak a pártok. Magyarországon azonban az ellenzék a legkülönbözőbb módon támadja a kormányt.

Az egészségügybe vetett hitet rombolták

Március elején azt állították, hogy nem hozta meg a kormány időben a szigorító intézkedéseket és az egészségügy nincs felkészülve a járványhelyzetre. Ezzel folyamatosan rombolták az egészségügybe vetett társadalmi bizalmat.

Jól jellemzi az ellenzék fő üzeneteit a járvány kitörésének időszakából Arató Gergely DK-s politikus parlamenti felszólalása, amiben arról beszélt, hogy „a kormány védőfelszerelés, maszk és kesztyű nélkül küldi az orvosokat és ápolókat, az egészségügyi dolgozókat a koronavírus elleni harcba„. Hasonló véleményt fogalmazott meg több ellenzéki politikus is.

A valóság ezekkel az állításokkal szemben az, hogy Magyarország – megelőzve számos európai országot – időben hozta meg a járvány elleni intézkedéseket.

Így míg nálunk a veszélyhelyzetet az első regisztrált eset utáni 7. napon, addig például Lengyelországban a 9. napon, Csehországban a 13. napon hirdették ki. Továbbá az elsők között hozta meg a magyar kormány Európában az éttermek bezárását, csoportos rendezvények megtiltását.

Ezt a sikeres magyar válságkezelést támasztja alá a London Deep Knowledge Group kutatása is, amely Magyarországot a negyedik helyre sorolta Európában a járvány elleni védekezést illetően.

A kormány továbbá mindvégig biztosította a szükséges védőfelszereléseket a koronavírusos betegekkel foglalkozó orvosoknak, ráadásul a veszélyeztetett korcsoportba tartozó orvosok helyett a fiatalabb orvosokat helyezte a frontvonalba. Ezt még Cseh Katalin, a Momentum EP képviselője is elismerte. Az elmúlt hetekben is több tízmillió védőfelszerelés érkezett és a kormány a lélegeztetőgépek számát is növelte.

A tesztekkel kapcsolatos vádak is hamisnak bizonyultak, ugyanis a WHO ajánlásának megfelelően minden potenciális koronavírusos beteget és azok kontaktszemélyeit a járvány magyarországi megjelenése óta tesztelnek.

Szintén fontos kormányzati intézkedés volt, hogy növelték a szabadon álló rendelkezésre álló kórházi ágyak számát, így a legrosszabb forgatókönyv megvalósulása esetén is mindenki kaphat megfelelő ellátást. Szabó Tímea parlamenti felszólalásában azonban azt állította, hogy tömegesen küldenek haza betegeket a kórházból, ami miatt sokan ellátás nélkül maradnak. A valóság ezzel szemben az, hogy

aktív ellátásra szoruló betegeket nem küldtek haza a kórházakból,

ráadásul arról, hogy milyen szempontok szerint lehet hazabocsátani a betegeket, maguk az egészségügyi szakkollégiumok készítettek iránymutatást. Tömeges ágyfelszabadításról pedig egyáltalán nem volt szó, ugyanis az ágyak 58 százaléka országos szinten szabad volt.

Az érettségivel is lyukra futottak

Az ellenzék az érettségi megtartását sem akarta. A Jobbik megajánlott jegyeket javasolt az érettségi helyett, a DK halasztást kért a diákoknak, az LMP pedig kizárólag a szóbeli vizsgák megtartása mellett tette le a voksát. Az ellenzéki támadások ellenére az érettségit minden gond nélkül meg lehetett rendezni és a járványügyi szakemberek ajánlásait betartva

egyáltalán nem nőtt a fertőzésveszély.

A diákok és szüleik sem értettek egyet az ellenzékkel, amit bizonyít, hogy a érettségizők 97 százaléka nem élt a későbbi vizsgalehetőséggel.

A koronavírus-törvény nem ütközik uniós jogszabályokba

Áprilisban már nemzetközi lejárató kampány is indult Magyarországgal szemben a hatékony kormányzati intézkedéseknek alapot biztosító koronavírus-törvény miatt. Április első felében az ellenzéki vádakat hangoztatva a liberális értelmiség és a Soros-hálózat médiaháborút indított, számos kormányellenes véleménycikk is megjelent a nemzetközi sajtóban, amelyekben többnyire a jogállamiságot, a demokráciát és a sajtószabadságot féltették. A cikkekben szó szerint átvették az ellenzéki pártok és a hazai ellenzéki sajtó állításait.

Mindennek következtében számos álhír jelent meg a magyar rendkívüli jogrenddel és a kormány mozgásterével kapcsolatosan, az Európai Parlament egy olyan csúsztatásokkal teli állásfoglalást szavazott meg, amelyben többek között azt állítják, hogy az „európai értékekkel összeegyeztethetetlen” a magyar kormány felhatalmazása, illetve hogy meggyengítették az „Országgyűlés rendkívüli felügyeleti hatáskörét„. Emellett azt is állították, hogy a kormány felhatalmazása korlátlan és határozatlan ideig szól. A CNN műsorvezetője pedig azt állította, hogy nem ülésezik a magyar parlament.

Ezekkel az állításokkal ellentétben egyáltalán nem igaz, hogy a magyar koronavírus-törvény határozatlan időre adna korlátlan felhatalmazást a kormánynak, illetve az Országgyűlés is ülésezik a megszokott rendben, amely bármikor visszavonhatja a felhatalmazását a kormánytól.

Nem meglepő, hogy a hazánkat egyébként sokszor kritizáló Vera Jourova, az Európai Bizottság alelnöke szerint a magyarországi intézkedések nem ellenkeznek az EU-s joggal.

Elvitatott eredmények, megkérdőjelezett gazdaságélénkítés

A kormányzati intézkedések mellett a tényadatok kapcsán is számos álhír jelent meg. Szabó Tímea például azt állította, hogy a világon arányaiban Magyarországon halnak meg a legtöbben a koronavírus-járvány következtében. A tényadatok szerint azonban

Magyarországon van lakosságarányban az egyik legkevesebb fertőzött és a halálozások száma is alacsonyabb az uniós átlagnál.

Az ellenzék a gazdaságvédelmi akcióterv mértékét is vitatja. A különböző gazdasági intézkedések bejelentését követően az ellenzéki pártok egybehangzóan azt állították, hogy azok nem elegendőek, nem jelentenek elég garanciát a munkavállalók számára. Molnár Csaba, a DK EP-képviselője azt állította, hogy „Orbán mentőcsomagja az egyik legkisebb Európában”.

Az ellenzéki képviselő szerint az intézkedések mértéke csupán a GDP 3 százalékának felelnek meg, az igazság ezzel szemben az, hogy a GDP közel 20 százalékát mozgatták meg. Az elmúlt évtized sikeres gazdaságpolitikájának köszönhetően a járvány után is lesz elegendő erő ahhoz, hogy

az ország önerőből és ne IMF hitellel álljon talpra.

Ahol hatalomban vannak, ott hibát hibára halmoznak

Tovább rombolja az ellenzéki kritikák hitelességét, hogy több olyan önkormányzat is komoly mulasztásokat követett el, ahol ezek a pártok vannak hatalmon. A leglátványosabb problémák Budapesten alakultak ki, ahol feltelhetően a járványügyi szabályok nem megfelelő alkalmazása miatt több fővárosi fenntartású idősek otthonában gócpont alakult ki.

Továbbá az ellenzéki városvezetők visszaélnek a rendkívüli jogrend nyújtotta lehetőségekkel, amit jól mutat, hogy Vác polgármestere például a képviselő-testület megkérdezése nélkül módosította a költségvetést. Megszorításokat vezettek be Hódmezővásárhelyen és Ózdon is, miközben a kormányon mindig a szociális érzékenységet kérik számon.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában