Tribünök hiányában

Illett öltönyt húzni. Egyik évben zászlót vittem, a másikban éljenző transzparenst. A gimnáziumi osztályfőnök kötelezően névsort olvasott, intő járt, ha valaki hiányzott. Aztán megszüntek a felvonulások, aztán 1990-ben már csak a parkerdei majálisról szándékoztam tudósítani, mire megjelentek a bányászok: felvonulni. Nem akadt már visszaintegetős, veteránnal, tanácsi vezetővel spékelt tribün, de ők akkor is így gondolták a munka ünnepét. Fordult azóta sokat a világ. Nem a zenekarra ébredek, hanem arra a tudatra, hogy van munkám. Ezt ünneplem. Tribünök nélkül nem vissza, hanem beintenek, ma élvezik, de lesznek még ők is veteránok.