Székesfehérvárról lovasították meg

2020.01.10. 14:00

Tizennyolc éve nem kerültek elő az ellopott Ziffer-festmények

A Szent István Király Múzeum Deák Gyűjteményének Van, aki marad… című kiállításán már eddig is sokan csodálták meg a nagybányai festőművész, Ziffer Sándor (1880–1962) képeit. Azt viszont kevesen tudják, hogy a kiemelkedő alkotó több művét városunkból lopták el.

Tóth Sándor

A tárlat nyitóképének, a Napsütötte nagybányai tájnak (más címen A nagybányai Mária-ház) az intenzív színhatásai nemcsak elbűvölnek, de akaratlanul is visszarepítenek az időben. Egészen pontosan 2002-be, amikor tudomást szereztem róla, hogy Fehérvár köztiszteletben álló nyugdíjas főépítészének, Tatár Dezsőnek betörtek a lakásába, onnan több képet, köztük Ziffer-festményeket loptak el.

Arra lehet következtetni, a tolvajok tudták, mely képek a legnívósabbak

A 2002. augusztus 29-én történt bűncselekmény ügyében a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság nyomozó osztálya indított eljárást nagy értékre elkövetett betöréses lopás miatt ismeretlen elkövetők ellen. A tolvajok, akik ketten vagy többen lehettek, a főépítész belvárosi lakásába az említett nap délelőttjén törtek be, a bejárati ajtón a hengerzár és a biztonsági rács sem jelentett akadályt számukra. Tíz festményt, arany ékszereket, karórát és egy 15 darabból álló ezüstérme-kollekciót vittek magukkal.

A rendőrségnek a helyszínen talált nyomok alapján nem sikerült azonosítani az elkövetőket, akik fényes nappal a város egyik legforgalmasabb pontján léptek akcióba. A nyomozás során olyan információ sem derült ki, hogy bárki próbálkozott volna a festmények illegális vagy legális értékesítésével. Ezért a képgyűjtemény tulajdonosa három hónapi várakozás után úgy döntött, a nyilvánossághoz fordul: kétmillió forintos pénzjutalmat ajánlott fel a nyomravezetőnek.

Tatár Dezső nyilatkozatában elmondta: festményeit biztonságban érezte a lakásában. Az ajtót egy korábbi betörés után több zárral és biztonsági ráccsal is ellátta. Sajnos hiába, mivel négy Ziffer-festményét vitték el a betörők: Zazar part – 1930 (54x70,5 cm), Régi pénzverde a Zazar partján – 1930-as évek (64x58,5 cm), Virágcsendélet – 1938 (58,5x54 cm), Nagybányai református templom télen (35x44 cm) – mindegyik olajfestékkel vászonra festett. A gyűjtő képei részben édesapja, Tatár Dezső (1900–1974) szobrászművész hagyatékából származtak, de a kollekciót később ő is gyarapította. A 2017-ben elhunyt városi főépítészhez családi kötődése miatt közel állt a nagybányai festészet. A nagybányai neósok (neoimpresszionista festőművészek) közül főleg Ziffer Sándor képei keltették fel az érdeklődését. A művész több munkáját is sikerült megvásárolnia.

A nagybányai festőművész képei igen keresettek a műgyűjtők körében Fotó: Fehér Gábor / Fejér Megyei Hírlap

Tatár Dezső kedvenc Ziffer-képein kívül hat másik műalkotás is eltűnt a lakásából

Közülük elsőnek a kétszeres Munkácsy-díjas, Székesfehérváron élt Áron Nagy Lajos Tiszai táj című (olaj, akril, 58x79 cm) munkáját említjük. Ismertség tekintetében a többi mester és műalkotásaik is figyelemre méltók: Mednyánszky László Férfiportré (olaj, karton, 32x45 cm), Perlrott-Csaba Vilmos Szent Sebestyén (Berlin, 1921, grafika, szén, karton, 30x42 cm), Romek Árpád Hegedülő férfi (olaj, vászon, 35x45), Bosznay István Csurgói paplak kertje (olaj, vászon, 32x45 cm), Nagy Oszkár Táj – erdőszéli ház (olaj, vászon, 30x45 cm). A tolvajok a nagyobb képeket a keretből kiszedve vakrámán vitték el, míg a kisebbeket kerettel együtt.

Az egyik bűnügyi helyszínfotón a fehérvári Ziffer-tárlaton kiállított pasztellkép, a Fürdőző bivalyok is feltűnik. Valószínű a tolvajok valamilyen külső tényező hatására sietve távoztak a tetthelyről, ugyanis az egyik szobába összehordott értékek egy részét otthagyták, köztük az említett képet is.

A tárlat nyitóképe, a Napsütötte nagybányai táj (más címen A nagybányai Mária-ház), melynek színhatásai egészen elbűvölik a kiállításra látogatót
Fotó: Fehér Gábor / Fejér Megyei Hírlap

A körülményekből arra lehetett következtetni, hogy a képlopás végrehajtói felkészültek a bűncselekményre, tudták, hová törnek be, erre milyen időpont a legalkalmasabb, amikor nem tartózkodik senki sem a lakásban. Azzal is tisztában lehettek, a képgyűjteményből Ziffer festményei a legnívósabbak, szerencsére mégsem a legértékesebbet vitték el közülük, mint azt a néhai tulajdonos 18 évvel ezelőtt szóba hozta. Hogy melyik kép volt az, csak sejteni lehet Szűcs Erzsébet kurátornak a Ziffer-kiállítás katalógusát bevezető tanulmányából: „Egy kicsit hosszabban időzzünk el a szintén 1908-ban festett műnél, tárlatunk kiemelt, arculati képénél, amely több évtizeden át – a gyűjtő haláláig – egy székesfehérvári magángyűjteményben volt.” A megnevezett, két címmel is ismert műalkotás a Napsütötte nagybányai táj, vagy A nagybányai Mária-ház.

Az ellopott képek története egyelőre közel két évtized után sem zárulhat kedvező eredménnyel. A festmények visszakerülését tulajdonosukhoz a felajánlott nyomravezetői díj sem segítette, a Ziffer-képek a mai napig szerepelnek a Miniszterelnökség Műtárgyfelügyeleti Hatósági Főosztályának lopott és eltűnt műtárgyakat nyilvántartó adatbázisában.

 

Ziffer-festmények rekordjai

A nagybányai festőművész képei igen keresettek a műgyűjtők körében, ezért áruk egyre jobban emelkedik a hazai galériák aukcióin. A tapasztalat azt mutatja, nem egy esetben a kikiáltási ár kétszereséért kelnek el. Az eddigi rekord a Kieselbach Galéria 2012 karácsonyi aukcióján született, amikor a 208 árverezésre bocsájtott tétel közül a Tél Nagybányán című festményért fizettek a legtöbbet, 40 millió forintot. Ettől nem sokkal marad el a Nagybányai Zazar-part a régi híddal című, 1908-ban festett mű, 38 millió forintért árverezték el 2006-ban. Egészen a tavalyi év májusáig a Ziffer-festmények aukciós rekordlistáján a harmadik helyen állt a fehérvári kiállításnak imázst adó Napsütötte nagybányai táj (A nagybányai Mária-ház), amelyet a már említett galéria 2018-as tavaszi aukcióján 30 millióért vett meg új tulajdonosa. A 2019-es csúcstartó pedig a Kertészlány volt, 34 milliós eladási áron.

 

Ezek is érdekelhetik