Sinka Anikó korán tudta, sérült gyerekekkel szeretne foglalkozni

Sinka Anikó az anyatejes világnap fehérvári rendezvényén mutatott be olyan ölbeli játékokat, amelyek segítik a gyerekek mozgásfejlődését. A négygyermekes Anikó élete egy olyan pontján érkezett a rendezvényre, amikor már sok mindent elért abból, amit még kislányként tervezett. Leszámítva édesanyja testnevelő tanári tudását és segítségét, nem volt könnyű számára az indulás. A diszlexia, mellyel gyermekként küzdött, még definiálatlan állapot volt abban az időben. Így hát az, hogy gondjai voltak a helyesírással és az olvasással, nem tette könnyebbé az életét. Szerencsére mindig sportolt, atletizált, meséli, s hamar rájött, hogy nagyon szeretne sérült gyerekekkel foglalkozni, éppen azért, mert neki is voltak gondjai a tanulással.

– Már alsó tagozatban átjártam segíteni délutánonként a kicsiknek. A diszlexiám miatt később gyógypedagógiai főiskola nem jöhetett számításba, de a Testnevelési Főiskola igen, ahol van gyógytestnevelés szak is. Ez pedig közelített az elképzeléseimhez. Diploma után speciális iskolába mentem dolgozni és egyértelmű volt, hogy ez lesz az irányom. Így kerültem szembe a TSMT-vel is – meséli Anikó.

A kiadványról

A TSMT, azaz tervezett szenzomotoros tréning a gyerekek mozgás- és idegrendszeri fejlődését segítő terápiás forma, amely már igen kicsi korban segít korrigálni azokat a fejlődési elmaradásokat, amelyek miatt a szülők joggal aggódnak. Anikó és szerzőtársa, Berényi Zsuzsanna e tudásukat latba vetve adtak ki egy kis kiadványt a témában: a Mókázzunk – Ölbeli játékok a gyermekek mozgásfejlődéséhez igazítva címmel jelent meg, amely egy később hozzá készülő videóval együtt lesz izgalmas játék és komoly mozgásfejlesztési lehetőség otthon a szülőknek. Ebben áll az is, hogy ezek a mókás játékok örömteli lehetőségek mind a babának, mind az anyukának, emellett e mozgásos játékok gyakorlásának hatására a gyermek fejlődésében tapasztalható kisebb eltérések megelőzhetőek. „A gyermekek az első éveikben nagy fejlődésen mennek át, az egy spontán bekövetkező folyamat. Az összerendezetlen mozgásoktól kúszáson, mászáson keresztül eljutnak a járásig, a gőgicséléstől a gagyogáson át eljutnak az első szavakig, az ökölbe szorított kezektől a tárgyakkal való manipulálásig. Hogy meggyőződhessünk arról, hogy gyermekünk megfelelően fejlődik, érdemes tisztában lennünk a fejlődési szakaszokkal…” – áll a köszöntőben. Anikó, aki a TSMT terápiát Lovasberényben végzi, gyógytestnevelőként dolgozik a Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat bicskei tagintézményében. Itt is, ott is fordulnak hozzá szülők.

– Azt látom, hogy nagyon sok baba érkezik hozzánk késve, mert nem gondolják a szülők, hogy ha például nem fordul meg a baba, az gond lehet – mondja.

Ezért is lenne lényeges figyelni a fejlődési szakaszokat, amelyeket egyébként már a védőnők is szigorúan monitoroznak a státuszvizsgálatok alkalmával. – Ezek a szakaszok mérföldkőnek számítanak. Ilyen például az, hogy féléves korig jó lenne, ha minden baba átfordulna. Előtte a fej felemelése, később a kúszás, mászás, majd a lábra állás, járás az, ami fontos, fejlődést mutató szakasznak számít. Ezek a mozgásfejlődési pontok azonban olyan kódolt folyamatok, amelyeknek spontán be kellene következniük, pusztán attól, hogy a mindennapi ellátást megkapják a babák – teszi hozzá Anikó. Sajnos azonban ez nem mindig következik be, vagy nem mindig időben. Ezek előmozdítását segíthetik a tervszerű, mókázós, mozgásos játékok is.