Érdemes kihasználni a tetőboxok nyújtotta lehetőségeket

Sokan viccelődnek, hogy nem tesznek ilyen csomagtartót a kocsi tetejére, mert olyan, mint egy koporsó. Nos ezzel nehéz vitatkozni, de aki egyszer már elindult hosszú útra, nagy családdal, vagy csak rövidebb útra és kis családdal, de úgy, hogy a família hölgy tagjai pakolták a bőröndöket, akkor az tudja, hogy enélkül elindulni sem érdemes.

Vannak egészen hosszú, az egész autót lefedő, hatalmas boxok, ezek hasonlítanak a leginkább a koporsóra és nem csak formájában, hanem abban is, hogy akár egy egész élet belefér. Mielőtt bármelyiket leemelnénk a szakkereskedések polcairól, fektessük le az alapokat, vagyis először legyen tetőcsomagtartónk!

Két irányban érdemes kutakodni, mikor tetőcsomagtartót akarunk venni. Ha a kocsi tetején gyárilag nincs semmi, de az autó típusa tetőkorláttal felszerelhető, akkor előbb azt kell venni és ha az megvan, azt fixen, leginkább szakszervizben fel kell építtetni és ha ez megvan, akkor jöhet a kereszttartó beszerzése, amire már bátran szerelhetjük a boxunkat.

Vannak olyan autók, melyek tervezésekor más megoldást preferáltak, ezek esetében teljesen vagy néha kevésbé rejtett helyen, menetes furatok várják a gyári, vagy utángyártott tetőcsomagtartókat.

Egyik megoldás, sem olcsó, mégis jobb ezek mellett dönteni, mint megvenni egy olcsóbb, univerzális darabot, mert sajnos a tetőcsomagtartók és túraboxok világára is igaz az a mondás, hogy ami mindenre jó, az valójában nem jó semmire.

A legdrágább ám legpraktikusabb tetőtartók az egyterű, családi autók tetején csücsül. Előnye abban rejlik, hogy mind a két tartó könnyedén előre-hátra tolható a kocsi tetején kialakított síneknek, és pár könnyen kapcsolható rögzítőfülnek köszönhetően. Ha az alapozás készen van, akkor jöhet a tetőbox kiválasztása.

Két dolog mindenképpen befolyásolja az emberek választását, ha túraboxot kíván vásárolni. Az egyik természetesen az ár, amit felesleges is magyarázni, hiszen 10 ezer forinttól indul és százezrekbe kerülhet egy komolyabb tervezés és márka.

A mérettel kapcsolatban már inkább érdemes elgondolkodni. Persze az is fontos, hogy mennyi a belepakolni kívánt cuccok térfogata? A praktikus ládák jellemzően 300-500 literesek körüli űrtartalommal rendelkeznek. Sokkal nagyobbat semmiképpen se vegyünk, mert egyrészt befolyásolja a kocsi menetteljesítményét, másrészt mert ezzel párhuzamosan emelkedik a jármű fogyasztása is. A méret kiválasztásánál nem haszontalan dolog az autónk méreteinek ismerete, ugyanis a KRESZ szabályok egyértelműen és egyenlően bánnak a tetőn szállított eszközökkel, tárgyakkal, mindegy, hogy az egy deszka az építkezéshez, vagy egy túrabox, a lényeg, hogy nem nyúlhatnak ki jobban, mint amennyit a szabályok megengednek. Ennek megfelelően ne lóghassuk be túlzottan a szélvédő fölé a tárolónkat, mert míg 10-20- centi előrenyúlás még javít is a kocsi aerodinamikáján, addig 30 centi már ront rajta, emellett bezavar a vezető által látott térbe. Hátrafelé 40 centi a szabály, de nem csak ez számít, hanem az is, hogy a csomagtartó ajtaját zavartalanul lehessen nyitni-csukni.

Fektessünk hangsúly a biztonságra is, mely több részre osztható. Az egyik az a szállított anyagok biztonsága, vagyis, hogy nagyobb fékezés esetén se szálljon el se a tartalom, se a tároló. Legyen benne rögzítőháló, hevederek, kötési pontok. A másik ága a biztonságnak, a vagyonvédelem, vagyis, hogy zárható legyen és ne csak maga a ládafedél, hanem a túrabox és a tetőcsomagtartó közötti rögzítési pontok is.

Akármilyen is lesz választottunk, van pár dolog, amivel mindenképpen számolni kell. Megemelkedik az autó fogyasztása és máshogy viselkedik a kocsi, bizonyos manőverek esetén, mint ahogy azt megszokhattuk. Sajnos sok kivitel esetében a zajhatás fokozódása is érzékelhető. A szabályok szerint 130 kilométert tehetünk meg velük óránként és az erős fékezés sem szokott gondot okozni, ám a szlalomozás már árthat, ezért érdemes kipárnázni a csúszkálásra érzékeny rakományt.