Újra fellelt testvérként érkeztek Hantosra

- Óriási készülődés, izgalom előzte meg nemrégiben azt a meghosszabbított hétvégét, amikor erdélyi barátaink nálunk vizitáltak - mondta el lapunknak Fischer József polgármester. - A negyvenfős csoport, Rátoni Csaba református tiszteletes vezetésével, viszontlátogatásra érkezett Hantosra.

Amint megtudtuk, többen közülük először jártak Magyarországon; úgy mesélték, élményszámba ment a balatoni kirándulás és a budapesti városnézés. Sokan előbb járták meg a magyar fővárost, mint Bukarestet.

A népdalkör Fotó: A szerző

Gerendkeresztúr mintegy hatszáz lelkes kis falu Torda és Marosludas között, az ott lakók közül vagy kétszázan magyar ajkúak. A keresztúriak tavaly hihetetlen szeretettel fogadták magyar barátaikat, újra fellelt testvéreiket. A Hantosan élő Koncz és Lukácsi család származik erről a településről, az elöljáró apósa ott született, kétéves volt, amikor áttelepültek Magyarországra.

A hantosiak a kulináris élvezetekről is gondoskodtak: első este babgulyás rotyogott az üstben, azután egészben sült a malac az új falukemencében, máskor birkapörkölt készült, a vendégek a Faház étterem finomságait is megízlelhették.

Az utolsó nap délelőttjén a futball jutott főszerephez, a Hantos Erdélyország mérkőzésen barátságos döntetlen született. A délutáni katolikus templombeli szentmisét református istentisztelet követte a művelődési házban, ahol Maruczán Attila, hantosi református lelkész is szólt a nagytermet csordultig megtöltő egybegyűltekhez. Tisztán csengtek a keresztúri és hadrévi gyülekezet tagjaiból alakult kamarakórus egyházi énekei.

Koncz Mária

Estére aztán ismét megtöltötte a nagyérdemű a kultúrt . Fellépett a helyi népdaldalkör és néptánccsoport, zumbások, versmondók és ifjú citerások szerepeltek, de a legnagyobb sikert vitathatatlanul a szülői közösség boszorkányos és strucc-táncos produkciói aratták. A tombolasorsolást követő bálon, mulatságon éjjel egy órakor csináltak fájrontot.

A másnapi hazainduláskor valahogy senki sem akart elsőként felszállni az autóbuszra. A házigazdák még marasztalták volna kedves vendégeiket, de a búcsúzás nem várathatott magára a végtelenségig. A szemekben könnycseppek csillogtak: nem mindegy, hogy kik ülnek azon a buszon.

- Erdélyi barátaink nálunk töltött napjait igyekeztünk emlékezetessé, sokszínűvé varázsolni - húzta alá a polgármester. - Úgy érezzük, viszonozni tudtuk azt a sok szeretetet és önzetlenséget, amit tavaly tőlük kaptunk. Az első két lépés megtörtént, formálódik a testvértelepülési kapcsolat.

- Hatalmas összefogás kellett ahhoz, hogy gördülékenyen menjen minden - tette hozzá Fischer József. - Lélekemelő, hogy a jó ügy érdekében hány embert tudtunk megszólítani és megmozdítani. Mindenki tette a dolgát. Hála és köszönet érte!