Médiatörvény - Göncz Kinga: a magyar EU-elnökség hitelessége a tét

A szocialista EP-képviselő keddi, az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: a sajtószabadság az egyik legfontosabb európai érték, ezért fontos, hogy az Európai Parlament foglalkozik a több szempontból aggályos magyar médiatörvénnyel.
A néppárti Schöpflin György szavaira - amelyek szerint a magyar baloldal hitelteleníteni igyekszik a kormányzatot - Göncz Kinga úgy reagált: az összeesküvés-elméletek nem állják meg a helyüket, a vita nem egyik vagy másik kormányról, hanem a közös európai értékek védelméről szól.
 A képviselő-testület fölemeli a szavát, ha veszélyben látja a demokratikus alapértékeket, legyen az Magyarországon, Franciaországban, Olaszországban vagy Romániában - tette hozzá Göncz Kinga, megjegyezve: a médiatörvény napirendre vétele Magyarország érdekét szolgálja, a tét ugyanis a magyar EU-elnökség hitelessége.
Göncz Kinga reményét fejezte ki, hogy a médiatörvényt vizsgáló Európai Bizottság nemcsak az uniós jogszabályok, hanem az európai értékek tiszteletben tartását is számon fogja kérni.
 Az Európai Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) EP-frakciója keddre közmeghallgatást szervezett a magyar médiatörvényről. Neelie Kroes médiaügyi biztos elmondta: az Európai Bizottság gyorsan és határozottan el fogja végezni a jogszabály objektív, mélyreható elemzését.
A meghallgatáson felszólalt Haraszti Miklós, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet korábbi sajtószabadság-képviselője, Majtényi László volt adatvédelmi biztos, az Országos Rádió és Televízió Testület egykori elnöke, valamint elhangzott Konrád György író videoüzenete. Mindannyian bírálták a médiatörvényt.
Az Európai Parlament néppárti frakciója ugyanakkor kifogásolta, hogy a magyar kormány nem vehetett részt méltó módon a közmeghallgatáson.
Göncz Kinga erre úgy reagált: a médiatörvényt jövő hétfőn rendkívüli ülésen vitatja meg az EP állampolgári jogi bizottsága, ahová meghívást kap Neelie Kroes mellett az alapvető jogokért is felelős Viviane Reding és a soros elnök, azaz a magyar kormány képviselője. A kormánynak itt lehetősége lesz arra, hogy világossá tegye az álláspontját és válaszoljon a kérdésekre - hangsúlyozta a szocialista politikus.
A közmeghallgatás előadásainak elhangzása után megnyitott vitában elsőként Schöpflin György fideszes EP-képviselő kapott szót, aki védelmébe vette a jogszabályt. Szerinte az ügy felveti a hatalom - a politikai hatalom és a médiahatalom kérdését -, és hangsúlyozta, hogy a nem választott tisztséget betöltő újságíró nem mondhatja meg egyedül, mi a közérdek. Az igazmondás ugyanakkor feladat, és ezt a területet "bizonyos mértékben" szabályozni kell - tette hozzá.
Schöpflin nevetségesnek minősítette a "putyinizálódás" vádját, és úgy vélekedett, hogy Európában kettős mérce érvényesül: a régi uniós tagokkal szemben elnézőbbek, mint az új demokráciákkal, és ez utóbbiak közt most éppen a magyarok vannak célkeresztben. Szerinte a magyarországi baloldal, amely tavaly vereséget szenvedett, most igyekszik hitelteleníteni a kormányzatot.
Az ülést vezető Renate Weber liberális EP-képviselő visszautasította a kettős mérce vádját, szerinte a média következetes magatartást tanúsít. 
 A közmeghallgatás kezdetén az EP magyar néppárti frakciója közleményt adott ki arról, hogy a magyar kormány ismételt hivatalos kérése ellenére sem vehetett részt méltó módon a vitában. Mint Polner Gergely, a magyar EU-elnökség szóvivője újságíróknak elmondta, a szervezők csak azt engedték volna, hogy a magyar kormányzat képviselője a nézőtéren legyen jelen. Ez a magyar kormány szerint lehetetlenné tette azt, hogy kifejtse álláspontját. Mindez "meglepő a liberális frakciótól" - jelezte akkor Polner Gergely.