Kinek (nem) való a jogi pálya?

Mielőtt lazán legyintenék hozzáteszi: „Ez komoly. Beszéltem panasznapon egy Déli pályaudvaron kolduló emberkével, aki a rokkantnyugdíjával együtt havi 150.000-200.000 ezret megkeres, míg én ennél jóval kevesebbet viszek haza…”

 

Aztán később kiderül, a helyzet azért nem ennyire rossz, néhány „szűkebb” év után már jelentős összegeket kereshet az ember…

 

 

„A szak azt mondják, hogy túltelített, már az egyetemen is azt hallod a tanároktól, hogy nem lehet elhelyezkedni. Ehhez képest nem tudok olyan évfolyamtársamról, akinek ne lenne munkája. Csak legfeljebb nem egészen olyan, amilyet szeretett volna. És a legtöbb állás alulfizetett” – folytatja a 25 éves lány, Fülöp Judit, aki Pesten dolgozik, s személyes tapasztalatairól kérdeztük.

 

 

Judit szerint jogra az menjen, akinek van elég akaratereje és kitartása, sokat és koncentráltan bír tanulni, valamint természetesen humán beállítottságú. Nem magolni kell tudni, inkább érteni, amit tanul, s látni az összefüggéseket. Nagyon jól el kell sajátítani az alapokat, mert majd a gyakorlatban arra építhet a fiatal.

 - Míg a legtöbb szakon 50 megtanulandó oldaltól sóhajtoznak a diákok, nálunk 300 a minimum, és a nagyobb vizsgákra 600 oldalas könyvet kell elsajátítani, persze nem szó szerint, de így is kemény. Egy kis életkép: a kollégiumban szinte mindig csak jogász tanult a tanulószobában…

 

Nem mindegy, hol szerezzük a diplomát, az egyetemek között rangsort állítanak fel a munkáltatók – osztja meg velünk tapasztalatait a fiatal jogász. A legjobb szerinte az ELTE, Pécs és Szeged. Úgy látja, Győrt nem nagyon jegyzik. Az esti vagy a levelező is kevesebbet ér, mint egy nappali képzés. „Saját szememmel láttam olyan álláshirdetéseket, ahol direkt például eltést kerestek. Számít a diploma minősítése is. Nálunk három fokozat van: rite,(0-3,5) cum laude (3,5-4,5) és summa cum laude (4,5 felet) Rite-vel alig van esélyed, a legtöbb hirdetés minimum cum laude-t vár el. A bíróságra, ügyészségre sincs ezzel esély. És ezt tapasztalatból mondom. Nem érdemes kettessel elvégezni.”

 

„Fontos a mi pályánkon is a nyelvismeret, a diplomához elég egy középfokú, de a munkavállaláshoz minimum angol és egy másik nyelv is kell. És lehetőleg szakmai nyelvismerettel bővítve. (Kivéve bíróság, ügyészség, ott nem használod a mindennapokban, de a pályázásnál többletpontot kapsz rá.) Én is tanultam szakmai németet, és nagyon hasznos volt” – teszi hozzá Judit. Ő úgy látja, érdemes kihasználni a egyetemen az ösztöndíj-lehetőségeket, (pl. Erasmus) mert nagy a verseny, és már az elején is fontos, hogy mit ír az ember az önéletrajzba. Harmadik évtől már el lehet menni dolgozgatni egyetem mellet ügyvédhez, ami jó tapasztalatszerzés. Elárulja, neki például arra volt jó, hogy eldöntse, nem akar ügyvéd lenni.

 

 

- Diplomával a kezedben 3 fő klasszikus pálya van: bíróság, ügyészség, ügyvédség – foglalja össze Judit.

S hogy mit jelent ez bővebben? Judit sorolja: „Bíróság: 3 év fogalmazóként egy városi bíróságon, ahova felvételivel kerülhetsz, itt végigjársz miden ügyszakot (polgári, büntető, 1. fok 2. fok), ha később mégsem akarsz bíró lenni, akkor is itt tanulsz a legtöbbet, 3 év után szakvizsga, majd 1 év titkári pozíció, már kisebb ügyekben döntési jogkörrel, utána - ha van üres hely - mehetsz bírónak. Az ügyészségnél szinte ugyanez: fogalmazó 3 év, szakvizsga, titkár, majd ügyész. Az ügyvéd esetében: 3 év ügyvédjelöltként, szakvizsga, majd ügyvéd.

A három klasszikus pálya mellett vannak egyéb területek: el lehet menni jogtanácsosnak cégekhez, bankokhoz. Ilyenkor csak azt a céget vagy bankot képviseled, munkaviszonyban, ettől eltérő az ügyvédtől, és minden céges jogi ügyet ellátsz: okirat szerkesztése, munkajogi ügyek, képviselet a bíróságon stb. Jól lehet vele keresni. Ehhez is kell 3 év jogi előadóként szerzett gyakorlat, aztán szakvizsga, aztán jogtanácsos. A szakvizsga is ugyanaz, bárhonnan is jöttél: bíróságról, ügyvéd mellől, cégtől stb. Állítólag 3-szor brutálisabb, mint az államvizsga.”

Juditnak addig még vissza van másfél év…

 

 

Egyéb alternatívákat is kínál azonban: „És persze el lehet menni közigazgatási szervekhez köztisztviselőnek. Apeh, földhivatal, közigazgatási hivatal, illetékhivatal, környezetvédelmi felügyelőség, nyugdíjbiztosítás, nagyobb önkormányzatok, mindenhol, ahol hatósági munka, hatósági ügy előfordul. Na és persze a minisztériumok, az sem rossz hely. Minden minisztériumban folyik jogszabály-előkészítés, szóval vesznek fel jogászokat. Aztán ott vannak még az egyéb jogi szervezetek: jogi segítségnyújtó szolgálatok, emberi jogi szervezetek, alapítványok, egyéb társadalmi szervezetek.”

Juditnak van olyan évfolyamtársa, aki ilyen szervezetektől kapott megbízásokból él meg, méghozzá egészen jól.

„Lehet mozdulni az EU felé is, de csak a tényleg tehetségeseknek sikerül EU bürokratának lenniük, Luxemburgban vagy Brüsszelben dolgozni.”

 

Judit elmondta: „Nálunk az egyetemen nincs szakosodás, de érdemes mielőbb megtalálni azt a területet, ami érdekel, és abban plusz órákat felvenni, szakdolgozatot írni. Ügyészségi felvételin fontos szempont, hogy ügyészségen voltál-e egyetemi gyakorlaton és büntetőjogból írtad-e a szakdolgozatodat. Ha „nem” a válasz, eleve azt mondják, hogy téged nem is érdekel igazán ez a terület…”

Jó tudni…

 

 

 

Erre is hamar érkezik a felelet: „Ügyvédből nagyon sokféle lehet. Van, aki soha sincs bírósági tárgyaláson, hiszen pl. cégjoggal, értékpapírjoggal foglalkozik. Mások - főleg a nagyok - eleve keményen szakosodnak, pl. büntető- vagy családjog, munkajog, és csak ilyet vállalnak. A jelölt a szakvizsgára ott tanulja a legtöbbet, ahol több mindennel foglalkoznak, nagy az ügyvédi iroda. Vannak nagy nemzetközi ügyvédi irodák, elsősorban Pesten, akik nemzetközi hálózat részei, itt elég sokat kell dolgozni, nagyon kemény nyelvtudás kell, de jobban is fizetnek.”

 

 

Befutott ügyvédként lehet csak igazán jól keresi?

 

Judit szerint az egyetem kemény, de ő szerette: „jó élmény volt és azért beleszakadni nem kellett. A gyakorlat nagyon érdekes, mert az élet, az emberek mindig produkálnak valamit, nem egyszerű jogilag minősíteni az élethelyzeteket és dönteni, de én élvezem, ha valami nem rutinszerű. Sokfelé el lehet indulni ezzel a diplomával, de jó állásra akkor van igazán esélyed, ha jó egyetemen, jó eredménnyel végeztél, van nyelvtudásod és az egyetem végére valamiféle gyakorlati tapasztalatod és valami terület, ami jobban érdekel a többinél, és amelyen már plusz ismeretekkel rendelkezel. Nagy a verseny, és csak sok-sok év után, befutott ügyvédként, jogtanácsosként, minisztériumi osztályvezetőként, ítélőtáblai bíróként stb. keresel igazán jól. Pályakezdőként főleg az éhkopott nyeled, különösen az ügyvédi irodákban, ott tényleg minimálbérért dolgoztatják az embert. A fizetés ellenére én nem bántam meg a választásomat, a bíróságot szeretem, jogon kívül már nem nagyon tudnám elképzelni magamat.”

És végül, még egy jó tanács az eddigiek sorában, amelyeket persze nem kötelező elfogadni, hiszen Judit véleménye csak egy a sok közül: „Ne szülői nyomásra válasszák a tanulók a jogot. Annak semmi értelme, több ilyen évfolyamtársam is otthagyta emiatt az egyetemet.”

További érdekességek, hasznos tippek a www.erettsegizz.hu oldalon!