Kultúra

2007.04.18. 02:29

Szőttes oázis Maroshegyen

Székesfehérvár - Mit csinálnak Magyarhonban? Szőnek, fonnak és akarnak... - verselt Vörösmarty. Még a 21. században is vannak, akik összefűzik, amit a sors egybe nem szőtt.

Kovalcsik Katalin

Elképzelem Fáncsik Zoltánnét, amint bokodi hajlékában - Fehérvárról a szülői házba költöztek - a fonalat fölveti a szövőszéken, s látom, a lelkét is odateszi a gombolyagok közé. Különben nem születnének csodák a keze nyomán, nem nyílnának rózsák, nem dalolnának madarak szőttesein, csipkéin. Sok öreg, ősi jel is vonul vásznain. Meséli, hogy legtöbbször az ebédet követő szusszanás után leül a szövöszék mellé, egyenes derékkal, ezért nem ismeri a hátfájást. Igaz, a válla és a karja jelzi, hogy elegük van már a nyüstölésből , így este 10 körül abbahagyja. Ilonka fonál-malma naphosszat őröl, a nyüst bolyha száll, amikor szövi álmait, csipkés terveit a gyorsujjú míves mesterasszony. Úgy érzem, belül is igen finom szövetű, lelkülete puha, selymes, mégis határozott, talpraesett, nem rózsaszín felhőkön lovagló, földönjáró álmodozó.

A népi iparművész tíz éve vezeti szakkörét a Gárdonyi Géza Művelődési Házban, ahol az ő és méhecskeszorgalmú asszonyainak munkáiból nyílt kiállítás. A házigazda, Adorján Viktor büszkén mutatta be övéit a népes közönségnek. Kommendó Gabriela, az Megyei Művelődési Központ népművészeti referense hangsúlyozta:

- Megyénkben a szövésnek nagy hagyományai vannak, a mesterség iránt egyre többen érdeklődnek. Az továbbképzéseknek köszönhetően növekszik a magas színvonalon alkotók száma, akik lankadatlanul keresik az igényes kifejezési formákat, s az országos pályázatokon is sikereket aratnak, díjakat kapnak. Nem sok olyan város van ma hazánkban, amit szakmai körökben a hagyományok őrzésével, ápolásával, továbbfejlesztésével együtt emlegetnek...

A tárlatnyitó záró szavaiban Filep Lajost idézte:

- Ebben a népben van erkölcsi erő, ez kifejeződik a művészetben, s hat azokra, akik e művészetben magukra ismernek.

A maroshegyi művelődés házának megnyitóin többnyire a Hermann László Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola növendékei röptetik a zene szárnyain az alkotókat és a közönségüket. Ezúttal két sudár, szép lány: Váradi Lilla és Mészáros Kármen bűvölte el hangjával a jelenlevőket. Török Mariann csellózott, Besse Attila zongorázott. (Felkészítő tanáraik: dr. Csingár Antalné, László Szilvia, Peresztegi Nagy Istvánné.) Farkas Péter Haydn-hegedűkoncertjét tanára, Nagy Ivett kísérte.

A muzsika szavai után mindenki átadhatta magát a vizuális örömöknek. Gyönyörködhettek Fáncsikné saját maga által tervezett, szőtt csipkés blúzában, ruhájában, amely nemcsak szépséges, de puha, mint a selyem, ember- és bőrbarát. Díjazott alkotása a katolikus templomi lobogó, amellyel kapcsolatban ajándékozási terveket dédelget. Most még titok, hogy ki kapja, de ennyit elárulok: Fejér megyei templomé lesz. Evangélikus oltárterítője olyan, mint egy költemény, csipke és csáncsált minta ékesíti. Falvédők, szőnyegek, párnák, hátizsákok és tarisznyák, halacskás, mákos-rozmaringos, csángó rózsás portékák, barackmagos, szedettes mintájú abroszok, szalvéták, csáncsált motívumos terítők, csíkos futók, torontáli szőnyegek, székely festékesek... Estig sorolhatnám a kincset érő motívumvilág gazdag formáit, finom színeit. A sok csoda között az egyik, hogy nincs egyetlen darab, ami hazug, hamis, harsány, szemet bántó lenne. Mindegyiknek lelke van, az otthon melegét, készítője szeretetét sugározza, és mind természetes anyagból készült! Ezért, aki elmegy megcsodálni, és részt vesz a mű-hely-szín sorozat hétfői, szerdai és vasárnapi foglalkozásain, az a mai műanyag-gagyi világban üdítő oázisra lelhet.

A szakkör tagjai között van hatgyermekes édesanya, van diétás nővér, az utóbbi Móron él és alkot, az előbbi Kisfaludon. Ilonka levelező tagozatának tagjaival telefonon is gyakran konzultál. Nyolc japán tanítványa is van, akik hazájukban már oktatják a szövést, velük leveleket vált.

(A kiállítók: Fáncsik Zoltánné, Rangics Jánosné, Rumánszkyné Marika, Kreischer Károlyné, Forró Istvánné, Vollein Józsefné, Gelencsér Márta, Tóth Klára, Szingliné Pongrácz Anita.)

A népi iparművész tíz éve vezeti szakkörét a Gárdonyi Géza Művelődési Házban, ahol az ő és méhecskeszorgalmú asszonyainak munkáiból nyílt kiállítás. A házigazda, Adorján Viktor büszkén mutatta be övéit a népes közönségnek. Kommendó Gabriela, az Megyei Művelődési Központ népművészeti referense hangsúlyozta:

- Megyénkben a szövésnek nagy hagyományai vannak, a mesterség iránt egyre többen érdeklődnek. Az továbbképzéseknek köszönhetően növekszik a magas színvonalon alkotók száma, akik lankadatlanul keresik az igényes kifejezési formákat, s az országos pályázatokon is sikereket aratnak, díjakat kapnak. Nem sok olyan város van ma hazánkban, amit szakmai körökben a hagyományok őrzésével, ápolásával, továbbfejlesztésével együtt emlegetnek...

A tárlatnyitó záró szavaiban Filep Lajost idézte:

- Ebben a népben van erkölcsi erő, ez kifejeződik a művészetben, s hat azokra, akik e művészetben magukra ismernek.

A maroshegyi művelődés házának megnyitóin többnyire a Hermann László Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola növendékei röptetik a zene szárnyain az alkotókat és a közönségüket. Ezúttal két sudár, szép lány: Váradi Lilla és Mészáros Kármen bűvölte el hangjával a jelenlevőket. Török Mariann csellózott, Besse Attila zongorázott. (Felkészítő tanáraik: dr. Csingár Antalné, László Szilvia, Peresztegi Nagy Istvánné.) Farkas Péter Haydn-hegedűkoncertjét tanára, Nagy Ivett kísérte.

A muzsika szavai után mindenki átadhatta magát a vizuális örömöknek. Gyönyörködhettek Fáncsikné saját maga által tervezett, szőtt csipkés blúzában, ruhájában, amely nemcsak szépséges, de puha, mint a selyem, ember- és bőrbarát. Díjazott alkotása a katolikus templomi lobogó, amellyel kapcsolatban ajándékozási terveket dédelget. Most még titok, hogy ki kapja, de ennyit elárulok: Fejér megyei templomé lesz. Evangélikus oltárterítője olyan, mint egy költemény, csipke és csáncsált minta ékesíti. Falvédők, szőnyegek, párnák, hátizsákok és tarisznyák, halacskás, mákos-rozmaringos, csángó rózsás portékák, barackmagos, szedettes mintájú abroszok, szalvéták, csáncsált motívumos terítők, csíkos futók, torontáli szőnyegek, székely festékesek... Estig sorolhatnám a kincset érő motívumvilág gazdag formáit, finom színeit. A sok csoda között az egyik, hogy nincs egyetlen darab, ami hazug, hamis, harsány, szemet bántó lenne. Mindegyiknek lelke van, az otthon melegét, készítője szeretetét sugározza, és mind természetes anyagból készült! Ezért, aki elmegy megcsodálni, és részt vesz a mű-hely-szín sorozat hétfői, szerdai és vasárnapi foglalkozásain, az a mai műanyag-gagyi világban üdítő oázisra lelhet.

A szakkör tagjai között van hatgyermekes édesanya, van diétás nővér, az utóbbi Móron él és alkot, az előbbi Kisfaludon. Ilonka levelező tagozatának tagjaival telefonon is gyakran konzultál. Nyolc japán tanítványa is van, akik hazájukban már oktatják a szövést, velük leveleket vált.

(A kiállítók: Fáncsik Zoltánné, Rangics Jánosné, Rumánszkyné Marika, Kreischer Károlyné, Forró Istvánné, Vollein Józsefné, Gelencsér Márta, Tóth Klára, Szingliné Pongrácz Anita.)

A népi iparművész tíz éve vezeti szakkörét a Gárdonyi Géza Művelődési Házban, ahol az ő és méhecskeszorgalmú asszonyainak munkáiból nyílt kiállítás. A házigazda, Adorján Viktor büszkén mutatta be övéit a népes közönségnek. Kommendó Gabriela, az Megyei Művelődési Központ népművészeti referense hangsúlyozta:

- Megyénkben a szövésnek nagy hagyományai vannak, a mesterség iránt egyre többen érdeklődnek. Az továbbképzéseknek köszönhetően növekszik a magas színvonalon alkotók száma, akik lankadatlanul keresik az igényes kifejezési formákat, s az országos pályázatokon is sikereket aratnak, díjakat kapnak. Nem sok olyan város van ma hazánkban, amit szakmai körökben a hagyományok őrzésével, ápolásával, továbbfejlesztésével együtt emlegetnek...

A tárlatnyitó záró szavaiban Filep Lajost idézte:

- Ebben a népben van erkölcsi erő, ez kifejeződik a művészetben, s hat azokra, akik e művészetben magukra ismernek.

A maroshegyi művelődés házának megnyitóin többnyire a Hermann László Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola növendékei röptetik a zene szárnyain az alkotókat és a közönségüket. Ezúttal két sudár, szép lány: Váradi Lilla és Mészáros Kármen bűvölte el hangjával a jelenlevőket. Török Mariann csellózott, Besse Attila zongorázott. (Felkészítő tanáraik: dr. Csingár Antalné, László Szilvia, Peresztegi Nagy Istvánné.) Farkas Péter Haydn-hegedűkoncertjét tanára, Nagy Ivett kísérte.

A muzsika szavai után mindenki átadhatta magát a vizuális örömöknek. Gyönyörködhettek Fáncsikné saját maga által tervezett, szőtt csipkés blúzában, ruhájában, amely nemcsak szépséges, de puha, mint a selyem, ember- és bőrbarát. Díjazott alkotása a katolikus templomi lobogó, amellyel kapcsolatban ajándékozási terveket dédelget. Most még titok, hogy ki kapja, de ennyit elárulok: Fejér megyei templomé lesz. Evangélikus oltárterítője olyan, mint egy költemény, csipke és csáncsált minta ékesíti. Falvédők, szőnyegek, párnák, hátizsákok és tarisznyák, halacskás, mákos-rozmaringos, csángó rózsás portékák, barackmagos, szedettes mintájú abroszok, szalvéták, csáncsált motívumos terítők, csíkos futók, torontáli szőnyegek, székely festékesek... Estig sorolhatnám a kincset érő motívumvilág gazdag formáit, finom színeit. A sok csoda között az egyik, hogy nincs egyetlen darab, ami hazug, hamis, harsány, szemet bántó lenne. Mindegyiknek lelke van, az otthon melegét, készítője szeretetét sugározza, és mind természetes anyagból készült! Ezért, aki elmegy megcsodálni, és részt vesz a mű-hely-szín sorozat hétfői, szerdai és vasárnapi foglalkozásain, az a mai műanyag-gagyi világban üdítő oázisra lelhet.

A szakkör tagjai között van hatgyermekes édesanya, van diétás nővér, az utóbbi Móron él és alkot, az előbbi Kisfaludon. Ilonka levelező tagozatának tagjaival telefonon is gyakran konzultál. Nyolc japán tanítványa is van, akik hazájukban már oktatják a szövést, velük leveleket vált.

(A kiállítók: Fáncsik Zoltánné, Rangics Jánosné, Rumánszkyné Marika, Kreischer Károlyné, Forró Istvánné, Vollein Józsefné, Gelencsér Márta, Tóth Klára, Szingliné Pongrácz Anita.)

- Megyénkben a szövésnek nagy hagyományai vannak, a mesterség iránt egyre többen érdeklődnek. Az továbbképzéseknek köszönhetően növekszik a magas színvonalon alkotók száma, akik lankadatlanul keresik az igényes kifejezési formákat, s az országos pályázatokon is sikereket aratnak, díjakat kapnak. Nem sok olyan város van ma hazánkban, amit szakmai körökben a hagyományok őrzésével, ápolásával, továbbfejlesztésével együtt emlegetnek...

A tárlatnyitó záró szavaiban Filep Lajost idézte:

- Ebben a népben van erkölcsi erő, ez kifejeződik a művészetben, s hat azokra, akik e művészetben magukra ismernek.

A maroshegyi művelődés házának megnyitóin többnyire a Hermann László Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola növendékei röptetik a zene szárnyain az alkotókat és a közönségüket. Ezúttal két sudár, szép lány: Váradi Lilla és Mészáros Kármen bűvölte el hangjával a jelenlevőket. Török Mariann csellózott, Besse Attila zongorázott. (Felkészítő tanáraik: dr. Csingár Antalné, László Szilvia, Peresztegi Nagy Istvánné.) Farkas Péter Haydn-hegedűkoncertjét tanára, Nagy Ivett kísérte.

A muzsika szavai után mindenki átadhatta magát a vizuális örömöknek. Gyönyörködhettek Fáncsikné saját maga által tervezett, szőtt csipkés blúzában, ruhájában, amely nemcsak szépséges, de puha, mint a selyem, ember- és bőrbarát. Díjazott alkotása a katolikus templomi lobogó, amellyel kapcsolatban ajándékozási terveket dédelget. Most még titok, hogy ki kapja, de ennyit elárulok: Fejér megyei templomé lesz. Evangélikus oltárterítője olyan, mint egy költemény, csipke és csáncsált minta ékesíti. Falvédők, szőnyegek, párnák, hátizsákok és tarisznyák, halacskás, mákos-rozmaringos, csángó rózsás portékák, barackmagos, szedettes mintájú abroszok, szalvéták, csáncsált motívumos terítők, csíkos futók, torontáli szőnyegek, székely festékesek... Estig sorolhatnám a kincset érő motívumvilág gazdag formáit, finom színeit. A sok csoda között az egyik, hogy nincs egyetlen darab, ami hazug, hamis, harsány, szemet bántó lenne. Mindegyiknek lelke van, az otthon melegét, készítője szeretetét sugározza, és mind természetes anyagból készült! Ezért, aki elmegy megcsodálni, és részt vesz a mű-hely-szín sorozat hétfői, szerdai és vasárnapi foglalkozásain, az a mai műanyag-gagyi világban üdítő oázisra lelhet.

A szakkör tagjai között van hatgyermekes édesanya, van diétás nővér, az utóbbi Móron él és alkot, az előbbi Kisfaludon. Ilonka levelező tagozatának tagjaival telefonon is gyakran konzultál. Nyolc japán tanítványa is van, akik hazájukban már oktatják a szövést, velük leveleket vált.

(A kiállítók: Fáncsik Zoltánné, Rangics Jánosné, Rumánszkyné Marika, Kreischer Károlyné, Forró Istvánné, Vollein Józsefné, Gelencsér Márta, Tóth Klára, Szingliné Pongrácz Anita.)

- Megyénkben a szövésnek nagy hagyományai vannak, a mesterség iránt egyre többen érdeklődnek. Az továbbképzéseknek köszönhetően növekszik a magas színvonalon alkotók száma, akik lankadatlanul keresik az igényes kifejezési formákat, s az országos pályázatokon is sikereket aratnak, díjakat kapnak. Nem sok olyan város van ma hazánkban, amit szakmai körökben a hagyományok őrzésével, ápolásával, továbbfejlesztésével együtt emlegetnek...

A tárlatnyitó záró szavaiban Filep Lajost idézte:

- Ebben a népben van erkölcsi erő, ez kifejeződik a művészetben, s hat azokra, akik e művészetben magukra ismernek.

A maroshegyi művelődés házának megnyitóin többnyire a Hermann László Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola növendékei röptetik a zene szárnyain az alkotókat és a közönségüket. Ezúttal két sudár, szép lány: Váradi Lilla és Mészáros Kármen bűvölte el hangjával a jelenlevőket. Török Mariann csellózott, Besse Attila zongorázott. (Felkészítő tanáraik: dr. Csingár Antalné, László Szilvia, Peresztegi Nagy Istvánné.) Farkas Péter Haydn-hegedűkoncertjét tanára, Nagy Ivett kísérte.

A muzsika szavai után mindenki átadhatta magát a vizuális örömöknek. Gyönyörködhettek Fáncsikné saját maga által tervezett, szőtt csipkés blúzában, ruhájában, amely nemcsak szépséges, de puha, mint a selyem, ember- és bőrbarát. Díjazott alkotása a katolikus templomi lobogó, amellyel kapcsolatban ajándékozási terveket dédelget. Most még titok, hogy ki kapja, de ennyit elárulok: Fejér megyei templomé lesz. Evangélikus oltárterítője olyan, mint egy költemény, csipke és csáncsált minta ékesíti. Falvédők, szőnyegek, párnák, hátizsákok és tarisznyák, halacskás, mákos-rozmaringos, csángó rózsás portékák, barackmagos, szedettes mintájú abroszok, szalvéták, csáncsált motívumos terítők, csíkos futók, torontáli szőnyegek, székely festékesek... Estig sorolhatnám a kincset érő motívumvilág gazdag formáit, finom színeit. A sok csoda között az egyik, hogy nincs egyetlen darab, ami hazug, hamis, harsány, szemet bántó lenne. Mindegyiknek lelke van, az otthon melegét, készítője szeretetét sugározza, és mind természetes anyagból készült! Ezért, aki elmegy megcsodálni, és részt vesz a mű-hely-szín sorozat hétfői, szerdai és vasárnapi foglalkozásain, az a mai műanyag-gagyi világban üdítő oázisra lelhet.

A szakkör tagjai között van hatgyermekes édesanya, van diétás nővér, az utóbbi Móron él és alkot, az előbbi Kisfaludon. Ilonka levelező tagozatának tagjaival telefonon is gyakran konzultál. Nyolc japán tanítványa is van, akik hazájukban már oktatják a szövést, velük leveleket vált.

(A kiállítók: Fáncsik Zoltánné, Rangics Jánosné, Rumánszkyné Marika, Kreischer Károlyné, Forró Istvánné, Vollein Józsefné, Gelencsér Márta, Tóth Klára, Szingliné Pongrácz Anita.)

A tárlatnyitó záró szavaiban Filep Lajost idézte:

- Ebben a népben van erkölcsi erő, ez kifejeződik a művészetben, s hat azokra, akik e művészetben magukra ismernek.

A maroshegyi művelődés házának megnyitóin többnyire a Hermann László Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola növendékei röptetik a zene szárnyain az alkotókat és a közönségüket. Ezúttal két sudár, szép lány: Váradi Lilla és Mészáros Kármen bűvölte el hangjával a jelenlevőket. Török Mariann csellózott, Besse Attila zongorázott. (Felkészítő tanáraik: dr. Csingár Antalné, László Szilvia, Peresztegi Nagy Istvánné.) Farkas Péter Haydn-hegedűkoncertjét tanára, Nagy Ivett kísérte.

A muzsika szavai után mindenki átadhatta magát a vizuális örömöknek. Gyönyörködhettek Fáncsikné saját maga által tervezett, szőtt csipkés blúzában, ruhájában, amely nemcsak szépséges, de puha, mint a selyem, ember- és bőrbarát. Díjazott alkotása a katolikus templomi lobogó, amellyel kapcsolatban ajándékozási terveket dédelget. Most még titok, hogy ki kapja, de ennyit elárulok: Fejér megyei templomé lesz. Evangélikus oltárterítője olyan, mint egy költemény, csipke és csáncsált minta ékesíti. Falvédők, szőnyegek, párnák, hátizsákok és tarisznyák, halacskás, mákos-rozmaringos, csángó rózsás portékák, barackmagos, szedettes mintájú abroszok, szalvéták, csáncsált motívumos terítők, csíkos futók, torontáli szőnyegek, székely festékesek... Estig sorolhatnám a kincset érő motívumvilág gazdag formáit, finom színeit. A sok csoda között az egyik, hogy nincs egyetlen darab, ami hazug, hamis, harsány, szemet bántó lenne. Mindegyiknek lelke van, az otthon melegét, készítője szeretetét sugározza, és mind természetes anyagból készült! Ezért, aki elmegy megcsodálni, és részt vesz a mű-hely-szín sorozat hétfői, szerdai és vasárnapi foglalkozásain, az a mai műanyag-gagyi világban üdítő oázisra lelhet.

A szakkör tagjai között van hatgyermekes édesanya, van diétás nővér, az utóbbi Móron él és alkot, az előbbi Kisfaludon. Ilonka levelező tagozatának tagjaival telefonon is gyakran konzultál. Nyolc japán tanítványa is van, akik hazájukban már oktatják a szövést, velük leveleket vált.

(A kiállítók: Fáncsik Zoltánné, Rangics Jánosné, Rumánszkyné Marika, Kreischer Károlyné, Forró Istvánné, Vollein Józsefné, Gelencsér Márta, Tóth Klára, Szingliné Pongrácz Anita.)

A tárlatnyitó záró szavaiban Filep Lajost idézte:

- Ebben a népben van erkölcsi erő, ez kifejeződik a művészetben, s hat azokra, akik e művészetben magukra ismernek.

A maroshegyi művelődés házának megnyitóin többnyire a Hermann László Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola növendékei röptetik a zene szárnyain az alkotókat és a közönségüket. Ezúttal két sudár, szép lány: Váradi Lilla és Mészáros Kármen bűvölte el hangjával a jelenlevőket. Török Mariann csellózott, Besse Attila zongorázott. (Felkészítő tanáraik: dr. Csingár Antalné, László Szilvia, Peresztegi Nagy Istvánné.) Farkas Péter Haydn-hegedűkoncertjét tanára, Nagy Ivett kísérte.

A muzsika szavai után mindenki átadhatta magát a vizuális örömöknek. Gyönyörködhettek Fáncsikné saját maga által tervezett, szőtt csipkés blúzában, ruhájában, amely nemcsak szépséges, de puha, mint a selyem, ember- és bőrbarát. Díjazott alkotása a katolikus templomi lobogó, amellyel kapcsolatban ajándékozási terveket dédelget. Most még titok, hogy ki kapja, de ennyit elárulok: Fejér megyei templomé lesz. Evangélikus oltárterítője olyan, mint egy költemény, csipke és csáncsált minta ékesíti. Falvédők, szőnyegek, párnák, hátizsákok és tarisznyák, halacskás, mákos-rozmaringos, csángó rózsás portékák, barackmagos, szedettes mintájú abroszok, szalvéták, csáncsált motívumos terítők, csíkos futók, torontáli szőnyegek, székely festékesek... Estig sorolhatnám a kincset érő motívumvilág gazdag formáit, finom színeit. A sok csoda között az egyik, hogy nincs egyetlen darab, ami hazug, hamis, harsány, szemet bántó lenne. Mindegyiknek lelke van, az otthon melegét, készítője szeretetét sugározza, és mind természetes anyagból készült! Ezért, aki elmegy megcsodálni, és részt vesz a mű-hely-szín sorozat hétfői, szerdai és vasárnapi foglalkozásain, az a mai műanyag-gagyi világban üdítő oázisra lelhet.

A szakkör tagjai között van hatgyermekes édesanya, van diétás nővér, az utóbbi Móron él és alkot, az előbbi Kisfaludon. Ilonka levelező tagozatának tagjaival telefonon is gyakran konzultál. Nyolc japán tanítványa is van, akik hazájukban már oktatják a szövést, velük leveleket vált.

(A kiállítók: Fáncsik Zoltánné, Rangics Jánosné, Rumánszkyné Marika, Kreischer Károlyné, Forró Istvánné, Vollein Józsefné, Gelencsér Márta, Tóth Klára, Szingliné Pongrácz Anita.)

- Ebben a népben van erkölcsi erő, ez kifejeződik a művészetben, s hat azokra, akik e művészetben magukra ismernek.

A maroshegyi művelődés házának megnyitóin többnyire a Hermann László Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola növendékei röptetik a zene szárnyain az alkotókat és a közönségüket. Ezúttal két sudár, szép lány: Váradi Lilla és Mészáros Kármen bűvölte el hangjával a jelenlevőket. Török Mariann csellózott, Besse Attila zongorázott. (Felkészítő tanáraik: dr. Csingár Antalné, László Szilvia, Peresztegi Nagy Istvánné.) Farkas Péter Haydn-hegedűkoncertjét tanára, Nagy Ivett kísérte.

A muzsika szavai után mindenki átadhatta magát a vizuális örömöknek. Gyönyörködhettek Fáncsikné saját maga által tervezett, szőtt csipkés blúzában, ruhájában, amely nemcsak szépséges, de puha, mint a selyem, ember- és bőrbarát. Díjazott alkotása a katolikus templomi lobogó, amellyel kapcsolatban ajándékozási terveket dédelget. Most még titok, hogy ki kapja, de ennyit elárulok: Fejér megyei templomé lesz. Evangélikus oltárterítője olyan, mint egy költemény, csipke és csáncsált minta ékesíti. Falvédők, szőnyegek, párnák, hátizsákok és tarisznyák, halacskás, mákos-rozmaringos, csángó rózsás portékák, barackmagos, szedettes mintájú abroszok, szalvéták, csáncsált motívumos terítők, csíkos futók, torontáli szőnyegek, székely festékesek... Estig sorolhatnám a kincset érő motívumvilág gazdag formáit, finom színeit. A sok csoda között az egyik, hogy nincs egyetlen darab, ami hazug, hamis, harsány, szemet bántó lenne. Mindegyiknek lelke van, az otthon melegét, készítője szeretetét sugározza, és mind természetes anyagból készült! Ezért, aki elmegy megcsodálni, és részt vesz a mű-hely-szín sorozat hétfői, szerdai és vasárnapi foglalkozásain, az a mai műanyag-gagyi világban üdítő oázisra lelhet.

A szakkör tagjai között van hatgyermekes édesanya, van diétás nővér, az utóbbi Móron él és alkot, az előbbi Kisfaludon. Ilonka levelező tagozatának tagjaival telefonon is gyakran konzultál. Nyolc japán tanítványa is van, akik hazájukban már oktatják a szövést, velük leveleket vált.

(A kiállítók: Fáncsik Zoltánné, Rangics Jánosné, Rumánszkyné Marika, Kreischer Károlyné, Forró Istvánné, Vollein Józsefné, Gelencsér Márta, Tóth Klára, Szingliné Pongrácz Anita.)

- Ebben a népben van erkölcsi erő, ez kifejeződik a művészetben, s hat azokra, akik e művészetben magukra ismernek.

A maroshegyi művelődés házának megnyitóin többnyire a Hermann László Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola növendékei röptetik a zene szárnyain az alkotókat és a közönségüket. Ezúttal két sudár, szép lány: Váradi Lilla és Mészáros Kármen bűvölte el hangjával a jelenlevőket. Török Mariann csellózott, Besse Attila zongorázott. (Felkészítő tanáraik: dr. Csingár Antalné, László Szilvia, Peresztegi Nagy Istvánné.) Farkas Péter Haydn-hegedűkoncertjét tanára, Nagy Ivett kísérte.

A muzsika szavai után mindenki átadhatta magát a vizuális örömöknek. Gyönyörködhettek Fáncsikné saját maga által tervezett, szőtt csipkés blúzában, ruhájában, amely nemcsak szépséges, de puha, mint a selyem, ember- és bőrbarát. Díjazott alkotása a katolikus templomi lobogó, amellyel kapcsolatban ajándékozási terveket dédelget. Most még titok, hogy ki kapja, de ennyit elárulok: Fejér megyei templomé lesz. Evangélikus oltárterítője olyan, mint egy költemény, csipke és csáncsált minta ékesíti. Falvédők, szőnyegek, párnák, hátizsákok és tarisznyák, halacskás, mákos-rozmaringos, csángó rózsás portékák, barackmagos, szedettes mintájú abroszok, szalvéták, csáncsált motívumos terítők, csíkos futók, torontáli szőnyegek, székely festékesek... Estig sorolhatnám a kincset érő motívumvilág gazdag formáit, finom színeit. A sok csoda között az egyik, hogy nincs egyetlen darab, ami hazug, hamis, harsány, szemet bántó lenne. Mindegyiknek lelke van, az otthon melegét, készítője szeretetét sugározza, és mind természetes anyagból készült! Ezért, aki elmegy megcsodálni, és részt vesz a mű-hely-szín sorozat hétfői, szerdai és vasárnapi foglalkozásain, az a mai műanyag-gagyi világban üdítő oázisra lelhet.

A szakkör tagjai között van hatgyermekes édesanya, van diétás nővér, az utóbbi Móron él és alkot, az előbbi Kisfaludon. Ilonka levelező tagozatának tagjaival telefonon is gyakran konzultál. Nyolc japán tanítványa is van, akik hazájukban már oktatják a szövést, velük leveleket vált.

(A kiállítók: Fáncsik Zoltánné, Rangics Jánosné, Rumánszkyné Marika, Kreischer Károlyné, Forró Istvánné, Vollein Józsefné, Gelencsér Márta, Tóth Klára, Szingliné Pongrácz Anita.)

A maroshegyi művelődés házának megnyitóin többnyire a Hermann László Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola növendékei röptetik a zene szárnyain az alkotókat és a közönségüket. Ezúttal két sudár, szép lány: Váradi Lilla és Mészáros Kármen bűvölte el hangjával a jelenlevőket. Török Mariann csellózott, Besse Attila zongorázott. (Felkészítő tanáraik: dr. Csingár Antalné, László Szilvia, Peresztegi Nagy Istvánné.) Farkas Péter Haydn-hegedűkoncertjét tanára, Nagy Ivett kísérte.

A muzsika szavai után mindenki átadhatta magát a vizuális örömöknek. Gyönyörködhettek Fáncsikné saját maga által tervezett, szőtt csipkés blúzában, ruhájában, amely nemcsak szépséges, de puha, mint a selyem, ember- és bőrbarát. Díjazott alkotása a katolikus templomi lobogó, amellyel kapcsolatban ajándékozási terveket dédelget. Most még titok, hogy ki kapja, de ennyit elárulok: Fejér megyei templomé lesz. Evangélikus oltárterítője olyan, mint egy költemény, csipke és csáncsált minta ékesíti. Falvédők, szőnyegek, párnák, hátizsákok és tarisznyák, halacskás, mákos-rozmaringos, csángó rózsás portékák, barackmagos, szedettes mintájú abroszok, szalvéták, csáncsált motívumos terítők, csíkos futók, torontáli szőnyegek, székely festékesek... Estig sorolhatnám a kincset érő motívumvilág gazdag formáit, finom színeit. A sok csoda között az egyik, hogy nincs egyetlen darab, ami hazug, hamis, harsány, szemet bántó lenne. Mindegyiknek lelke van, az otthon melegét, készítője szeretetét sugározza, és mind természetes anyagból készült! Ezért, aki elmegy megcsodálni, és részt vesz a mű-hely-szín sorozat hétfői, szerdai és vasárnapi foglalkozásain, az a mai műanyag-gagyi világban üdítő oázisra lelhet.

A szakkör tagjai között van hatgyermekes édesanya, van diétás nővér, az utóbbi Móron él és alkot, az előbbi Kisfaludon. Ilonka levelező tagozatának tagjaival telefonon is gyakran konzultál. Nyolc japán tanítványa is van, akik hazájukban már oktatják a szövést, velük leveleket vált.

(A kiállítók: Fáncsik Zoltánné, Rangics Jánosné, Rumánszkyné Marika, Kreischer Károlyné, Forró Istvánné, Vollein Józsefné, Gelencsér Márta, Tóth Klára, Szingliné Pongrácz Anita.)

A maroshegyi művelődés házának megnyitóin többnyire a Hermann László Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola növendékei röptetik a zene szárnyain az alkotókat és a közönségüket. Ezúttal két sudár, szép lány: Váradi Lilla és Mészáros Kármen bűvölte el hangjával a jelenlevőket. Török Mariann csellózott, Besse Attila zongorázott. (Felkészítő tanáraik: dr. Csingár Antalné, László Szilvia, Peresztegi Nagy Istvánné.) Farkas Péter Haydn-hegedűkoncertjét tanára, Nagy Ivett kísérte.

A muzsika szavai után mindenki átadhatta magát a vizuális örömöknek. Gyönyörködhettek Fáncsikné saját maga által tervezett, szőtt csipkés blúzában, ruhájában, amely nemcsak szépséges, de puha, mint a selyem, ember- és bőrbarát. Díjazott alkotása a katolikus templomi lobogó, amellyel kapcsolatban ajándékozási terveket dédelget. Most még titok, hogy ki kapja, de ennyit elárulok: Fejér megyei templomé lesz. Evangélikus oltárterítője olyan, mint egy költemény, csipke és csáncsált minta ékesíti. Falvédők, szőnyegek, párnák, hátizsákok és tarisznyák, halacskás, mákos-rozmaringos, csángó rózsás portékák, barackmagos, szedettes mintájú abroszok, szalvéták, csáncsált motívumos terítők, csíkos futók, torontáli szőnyegek, székely festékesek... Estig sorolhatnám a kincset érő motívumvilág gazdag formáit, finom színeit. A sok csoda között az egyik, hogy nincs egyetlen darab, ami hazug, hamis, harsány, szemet bántó lenne. Mindegyiknek lelke van, az otthon melegét, készítője szeretetét sugározza, és mind természetes anyagból készült! Ezért, aki elmegy megcsodálni, és részt vesz a mű-hely-szín sorozat hétfői, szerdai és vasárnapi foglalkozásain, az a mai műanyag-gagyi világban üdítő oázisra lelhet.

A szakkör tagjai között van hatgyermekes édesanya, van diétás nővér, az utóbbi Móron él és alkot, az előbbi Kisfaludon. Ilonka levelező tagozatának tagjaival telefonon is gyakran konzultál. Nyolc japán tanítványa is van, akik hazájukban már oktatják a szövést, velük leveleket vált.

(A kiállítók: Fáncsik Zoltánné, Rangics Jánosné, Rumánszkyné Marika, Kreischer Károlyné, Forró Istvánné, Vollein Józsefné, Gelencsér Márta, Tóth Klára, Szingliné Pongrácz Anita.)

A muzsika szavai után mindenki átadhatta magát a vizuális örömöknek. Gyönyörködhettek Fáncsikné saját maga által tervezett, szőtt csipkés blúzában, ruhájában, amely nemcsak szépséges, de puha, mint a selyem, ember- és bőrbarát. Díjazott alkotása a katolikus templomi lobogó, amellyel kapcsolatban ajándékozási terveket dédelget. Most még titok, hogy ki kapja, de ennyit elárulok: Fejér megyei templomé lesz. Evangélikus oltárterítője olyan, mint egy költemény, csipke és csáncsált minta ékesíti. Falvédők, szőnyegek, párnák, hátizsákok és tarisznyák, halacskás, mákos-rozmaringos, csángó rózsás portékák, barackmagos, szedettes mintájú abroszok, szalvéták, csáncsált motívumos terítők, csíkos futók, torontáli szőnyegek, székely festékesek... Estig sorolhatnám a kincset érő motívumvilág gazdag formáit, finom színeit. A sok csoda között az egyik, hogy nincs egyetlen darab, ami hazug, hamis, harsány, szemet bántó lenne. Mindegyiknek lelke van, az otthon melegét, készítője szeretetét sugározza, és mind természetes anyagból készült! Ezért, aki elmegy megcsodálni, és részt vesz a mű-hely-szín sorozat hétfői, szerdai és vasárnapi foglalkozásain, az a mai műanyag-gagyi világban üdítő oázisra lelhet.

A szakkör tagjai között van hatgyermekes édesanya, van diétás nővér, az utóbbi Móron él és alkot, az előbbi Kisfaludon. Ilonka levelező tagozatának tagjaival telefonon is gyakran konzultál. Nyolc japán tanítványa is van, akik hazájukban már oktatják a szövést, velük leveleket vált.

(A kiállítók: Fáncsik Zoltánné, Rangics Jánosné, Rumánszkyné Marika, Kreischer Károlyné, Forró Istvánné, Vollein Józsefné, Gelencsér Márta, Tóth Klára, Szingliné Pongrácz Anita.)

A muzsika szavai után mindenki átadhatta magát a vizuális örömöknek. Gyönyörködhettek Fáncsikné saját maga által tervezett, szőtt csipkés blúzában, ruhájában, amely nemcsak szépséges, de puha, mint a selyem, ember- és bőrbarát. Díjazott alkotása a katolikus templomi lobogó, amellyel kapcsolatban ajándékozási terveket dédelget. Most még titok, hogy ki kapja, de ennyit elárulok: Fejér megyei templomé lesz. Evangélikus oltárterítője olyan, mint egy költemény, csipke és csáncsált minta ékesíti. Falvédők, szőnyegek, párnák, hátizsákok és tarisznyák, halacskás, mákos-rozmaringos, csángó rózsás portékák, barackmagos, szedettes mintájú abroszok, szalvéták, csáncsált motívumos terítők, csíkos futók, torontáli szőnyegek, székely festékesek... Estig sorolhatnám a kincset érő motívumvilág gazdag formáit, finom színeit. A sok csoda között az egyik, hogy nincs egyetlen darab, ami hazug, hamis, harsány, szemet bántó lenne. Mindegyiknek lelke van, az otthon melegét, készítője szeretetét sugározza, és mind természetes anyagból készült! Ezért, aki elmegy megcsodálni, és részt vesz a mű-hely-szín sorozat hétfői, szerdai és vasárnapi foglalkozásain, az a mai műanyag-gagyi világban üdítő oázisra lelhet.

A szakkör tagjai között van hatgyermekes édesanya, van diétás nővér, az utóbbi Móron él és alkot, az előbbi Kisfaludon. Ilonka levelező tagozatának tagjaival telefonon is gyakran konzultál. Nyolc japán tanítványa is van, akik hazájukban már oktatják a szövést, velük leveleket vált.

(A kiállítók: Fáncsik Zoltánné, Rangics Jánosné, Rumánszkyné Marika, Kreischer Károlyné, Forró Istvánné, Vollein Józsefné, Gelencsér Márta, Tóth Klára, Szingliné Pongrácz Anita.)

A szakkör tagjai között van hatgyermekes édesanya, van diétás nővér, az utóbbi Móron él és alkot, az előbbi Kisfaludon. Ilonka levelező tagozatának tagjaival telefonon is gyakran konzultál. Nyolc japán tanítványa is van, akik hazájukban már oktatják a szövést, velük leveleket vált.

(A kiállítók: Fáncsik Zoltánné, Rangics Jánosné, Rumánszkyné Marika, Kreischer Károlyné, Forró Istvánné, Vollein Józsefné, Gelencsér Márta, Tóth Klára, Szingliné Pongrácz Anita.)

A szakkör tagjai között van hatgyermekes édesanya, van diétás nővér, az utóbbi Móron él és alkot, az előbbi Kisfaludon. Ilonka levelező tagozatának tagjaival telefonon is gyakran konzultál. Nyolc japán tanítványa is van, akik hazájukban már oktatják a szövést, velük leveleket vált.

(A kiállítók: Fáncsik Zoltánné, Rangics Jánosné, Rumánszkyné Marika, Kreischer Károlyné, Forró Istvánné, Vollein Józsefné, Gelencsér Márta, Tóth Klára, Szingliné Pongrácz Anita.)

(A kiállítók: Fáncsik Zoltánné, Rangics Jánosné, Rumánszkyné Marika, Kreischer Károlyné, Forró Istvánné, Vollein Józsefné, Gelencsér Márta, Tóth Klára, Szingliné Pongrácz Anita.)

(A kiállítók: Fáncsik Zoltánné, Rangics Jánosné, Rumánszkyné Marika, Kreischer Károlyné, Forró Istvánné, Vollein Józsefné, Gelencsér Márta, Tóth Klára, Szingliné Pongrácz Anita.)

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!