Jelképesen átadták a Nobel-békedíjat a kínai Liunak

Mivel a pekingi hatóságok még azt is megakadályozták, hogy legalább Liu hozzátartozói elmehessenek az átadásra, az ünnepségen egy üres székre helyezték a Nobel-emlékérmet.
A kínai hatóságok tavaly tizenegy év börtönre ítélték "államellenes felforgatás" vádjával az 54 esztendős irodalomkritikus Liut, aki az ország egyik legismertebb ellenzéki személyisége.
A Nobel Bizottság közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy ha Kína nem szerez érvényt a teljes körű emberi jogoknak, akkor gazdasági és társadalmi válsággal kell szembesülnie, aminek következményei lesznek az egész világra nézve.
A Bizottság elnöke, Thorbjorn Jagland elmondta, hogy Liu 1989 "elvesztett lelkeinek" ajánlja a Nobel-díjat. 1989-ben a kínai hadsereg brutálisan lépett fel a pekingi Mennyei Béke terén a demokráciát követelőkkel szemben. Szemtanúk beszámolói szerint több százan vesztették életüket.
A pénteki ünnepségen Liv Ullmann norvég színésznő olvasott fel abból a beszédből, amelyet Liu mondott el tavalyi perében.
"Nincsenek ellenségeim, és nincs bennem gyűlölet. Nem ellenségem a rendőrség, amely megfigyelt, letartóztatott és kihallgatott. Nem ellenségeim az ügyészek sem, akik vád alá helyeztek, sem a bírák, akik engem elítéltek. Bár semmiképpen nem tudom elfogadni a megfigyelést, a letartóztatást, a vád alá helyezést és az ítéleteket, tiszteletben tartom az Önök foglalkozását és integritásukat..." - mondta Liu. "A gyűlölet elsorvasztja az ember értelmét és lelkiismeretét" - fűzte hozzá, majd arról a meggyőződéséről beszélt, hogy országa politikai fejlődése nem áll meg és hogy hisz a szabad Kína eljövetelében.
Barack Obama amerikai elnök pénteken sajnálkozásának adott hangot, hogy sem Liu, sem felesége nem lehetett jelen az oslói ünnepségen és felszólította Pekinget, tegyen többet a demokrácia kiépítésére, és minél előbb engedjék szabadon Liut.
"Egyetemes értékekért száll síkra, küzdelme békés és a lehető leghamarabb ki kell szabadulnia" - mondta Obama és hozzáfűzte, hogy tiszteli Kínát, amiért fölemelte polgárait a szegénységből, de az emberi jogok is fontosak.
Legkevesebb 19 ország nem képviseltette magát az ünnepségen, zömüket éppen az emberi jogok helyzete miatt bírálja a Nyugat.
 India külügyminisztere viszont leszögezte: országa részvételének nincs köze a Kínával ápolt kapcsolatokhoz, mert "ez (az ünnepség) nem kétoldalú kérdés". A kínai kormányfő egyébként a jövő héten érkezik Indiába hivatalos látogatásra. Ugyanakkor Pakisztán Kínával való szolidaritásból nem jelent meg, hasonlóan Vietnamhoz, amelyet szintén gyakran ér bírálat az emberi jogok megsértése miatt. Tajvan viszont üdvözölte a kitüntetést és ő is felszólította Kínát Liu szabadon bocsátására.
 Vaclav Havel egykori cseh elnök, akit a kommunizmus alatt bebörtönöztek polgárjogi harcáért, Liuhoz intézett nyílt levelében méltatta a Nobel Bizottságot: "Nem csupán Ön a nap hőse, hanem azok is, akik kitüntették Önt" - írja a Hospodarske Novinyban.
 Az oslói parlament épülete előtt Kína melletti tűntetést tartott a Norvég-Kínai Társaság maroknyi tagja, akik szerint hiba volt Liunak adni a díjat.