Örmény-holokauszt - Először emlékeztek meg a mészárlásokról Törökországban

A török Emberi Jogi Szervezet (IHD) isztambuli tagozata megemlékezést szervezett az örmény értelmiség 220 tagjának 1915. április 24-i  rajtaütésszerű letartóztatásáról. Ezt a napot tekintik a deportálások és öldöklések kezdetének. 

Mintegy száz tüntető gyűlt össze a nagyváros ázsiai részében található Haydarpasa pályaudvar előtt - ahonnan a deportáltak első szerelvényét  elindították - hogy lerója tiszteletét az eltűnt örmények előtt.

A "Soha többet" jelszóval rendezett megemlékezés részvevői sok ezer kamera előtt, rendőrök gyűrűjében, kezükben egykori deportáltak fekete-fehér fotóját tartották, olyan örményekét, akik többsége soha nem tért vissza.

A rendőrség tisztes távolságban tartotta ellentüntetők egy csoportját, köztük volt diplomatákat, akik török nemzeti zászlókat lengettek. 1970 és 1980 között az ASALA szélsőséges örmény szervezet 42 török diplomata ellen követett el gyilkos merényletet.

Az Oszmán Birodalomban már a 19. században számos mészárlás történt örmények ellen. 1909-ben a kis-ázsiai Kilikiában egy borzalmas tömeggyilkosság  során több mint 200 örmény falut perzseltek fel teljesen. Adana tartományban, amelynek 400 ezer lakosa közül minden ötödik keresztény örmény volt, három hét leforgása alatt becslések szerint 20 ezer örményt mészároltak le. Történészek szerint az öldöklés II. Abdulhamid szultán titkos parancsára történt. Ő ezzel a nyugati hatalmak beavatkozását szerette volna "kiprovokálni" az "ifjútörökökkel" szemben, akik 1908-ban Enver pasa vezetésével katonai puccsal megragadták a hatalmat.

Örményország népirtásnak tartja az I. világháború idején az Oszmán Birodalomban végrehajtott deportálásokat és mészárlásokat, amelyeknek örmény források szerint több mint 1,5 millió áldozatuk volt.

Törökország, az Oszmán Birodalom jogutódja viszont "csak" mintegy 300-500 ezer ember halálát ismeri el. Ankara szerint az örmények nem népirtás, hanem az Oszmán Birodalom végnapjaiban uralkodó káosz áldozatai lettek. A törökök szerint több tízezer törököt mészároltak le örmény nacionalisták, mielőtt az oszmán vezetők elhatározták az örmény kisebbség deportálását - többek között az akkor a birodalomhoz tartozó Szíriába, a sivatagos területekre.

Megemlékezés az örmények lemészárlásának 95. évfordulóján Jerevánban

Tízezrek emlékeztek meg Jerevánban szombaton az Oszmán Birodalomban élő örmények között rendezett mészárlások áldozatairól az üldözések kezdetének  95. évfordulója alkalmából.

A tömeg Jerevánban felvonulva virágot helyezett el az áldozatok emlékművénél. Szerzs Szargszján elnök beszédében hangsúlyozta, hogy Örményország továbbra is elvárja a nemzetközi közösségtől, hogy ismerje el népirtásnak az örmények leöldöklését.

Köszönöm azoknak, akik oly sok országban, még Törökországban is megértik az emberiesség elleni bűnök megelőzésének a fontosságát és mellettünk állnak ebben a harcunkban - hangoztatta az elnök.

Már péntek este ezrek vonultak Jereván utcáin át a főváros egyik dombján álló emlékműhöz,  kezükben fáklyákkal, gyertyákkal,  valamint örmény lobogókkal, illetve azoknak az országoknak - Kanadának, Franciaországnak, Lengyelországnak és Svájcnak - a zászlóival, amelyek népirtásnak minősítik a történteket. 

Örményországban minden évben április 24-én emlékeznek meg az áldozatokról, 1915-ben ezen a napon a hatóságok több mint 200 örmény értelmiségit, papot, kereskedőt tartóztattak le az akkori Konstantinápolyban (Isztambul). Ezt tekintik az 1917-ig tartó deportálások és öldöklések kezdetének. 

Szargszján elnök csütörtökön bejelentette, hogy Örményország újabb rendelkezésig befagyasztja a Törökországgal való viszony rendezését célzó - a diplomáciai kapcsolatok felvételét és a határátkelőhely újbóli megnyitását előirányzó - történelmi megállapodások ratifikálását, mert szerinte Ankara előfeltételeket akar Jerevánra kényszeríteni a két ország közötti évszázados ellenségeskedéseknek véget vető megbékéléshez. Ankara azt követeli, hogy Örményország először (a szintén a török nyelvcsaládhoz tartozó és muzulmán) Azerbajdzsánnal rendezze az örmények lakta szakadár  Hegyi-Karabah miatt régóta ellenséges viszonyát. Jereván és Baku közötti feszültség utóbbi időben még tovább éleződött.