Megyeszerte megemlékezéseket tartottak kedden

Területeinket elvették, de szívünk érzését nem másíthatják meg – Polgárdi

A megemlékezés záróakkordjaként az elcsatolt országrészeket nemzeti színű szalaggal fűzte egybe a mai Magyarországgal Nyikos László polgármester és Köntös Zoltán alpolgármester. A nemzeti összetartozás napján, kedden délután a város önkormányzata a Május 1. ligetben álló Trianon-emlékműnél tartott megemlékezést. Amint elhangzott: az igazságtalan békediktátum darabjaira szaggatott egy ezeréves, egységes és sokszínű régiót. A szeretet, a lélek, a kultúra, a nyelv azonban nem zárható el országhatárral. Bárhol is legyünk a világban, a gyökereink egybe- és összetartanak bennünket. A polgárdi megemlékezéssel egy időben, szinte percre pontosan, 99 éve, 1920. június 4-én 16 óra 32 perckor hirdették ki a trianoni békediktátumot – kezdte emlékező beszédét Nyikos László polgármester. Szétvágták és megcsonkították hazánkat, elvették szülőföldünket, javainkat, természeti kincseinket, erdeinket és

– A mai napon arra emlékezünk, hogy a határokat figyelmen kívül hagyva, ám mégis tiszteletben tartva, hiszünk a magyarság összetartozásában, hiszünk abban, hogy a magyar nép egy és megbonthatatlan egység a szívünkben, amelyet semmilyen nagyhatalom vagy külső erő nem szakíthat szét – folytatta az elöljáró. Ennek bizonyítéka a csíksomlyói búcsú is, ahova évente több százezer magyar zarándokol el a Kárpát-medencéből, hogy a Szűzanya oltalmát kérve imádkozzon a magyar hazáért. A városvezető e helyről is üdvözölte a jelenleg Erdélybe tartó polgárdi zarándokokat, megköszönve, hogy képviselik szűkebb pátriájukat.

– Területeinket elvehették, de a szívünk érzését nem másíthatják meg. Nekünk Magyarország a mindenünk, és kiállunk mellette minden körülmények között – zárta gondolatait Nyikos László. – Kérem, soha ne hagyják ezt az érzést elveszni, mondják el gyermekeiknek és unokáiknak, hogy mi vagyunk az egyetlen ország a földkerekségen, mely önmagával határos, és amíg magyar ember él azokon a vidékeken, addig szívünk jogát fenntartjuk, mert egyek vagyunk, egybe tartozunk, és ezt szent meggyőződéssel hisszük!

A műsorban közreműködött a polgárdi kórustalálkozón részt vevő lepsényi általános és művészeti iskola énekkara és a sárosdi baptista általános iskola kórusa, Gabrieli-Kiss József, Kiss Bernadett, Kissné Révfalvi Andrea és Koltai Flóra vezetésével. Hegedűn játszott Kissné Révfalvi Andrea, szavalt Pintér Marcell, szólót énekelt Kiss Patrícia.

V. Varga József

Koszorúval emlékeztek a trianoni emlékműnél Kápolnásnyéken

A nemzeti összetartozás napja alkalmából megemlékezést rendezett a kápolnásnyéki önkormányzat a helyi Trianon-emlékműnél, ahol Kovács Gábor képviselő, történelemtanár mondott megemlékező beszédet a békediktátum körülményeiről, a Magyarországtól elvett területek sorsáról és a magyar népet ért veszteségekről.

Hangsúlyozta, hogy ez a ránk kényszerített csapács a nemzetnek mibe került, s ebből hogyan lehetett kilábalni. A megemlékezést követően az önkormányzat képviselői – többek közt, ahogy az a képen is látható, Podhorszki István, a település polgármestere, Vallér István képviselő, Kupi László, a pénzügyi és településfejlesztési bizottság elnöke, Szabó József alpolgármester és Kovács Gábor képviselő – koszorút helyeztek el.

S. Töttő Rita

Emlékezés és ünnep Csákváron

Az ünnepi forgatókönyv szerint zajlott a kedd délutáni városi megemlékezés Csákváron, ahol munkanap lévén maroknyian gyűltek csak össze a Hősök Emlékművénél. Illés Szabolcs polgármester ünnepi beszédében rámutatott: június 4-én egyszerre emlékezünk és ünnepelünk. Emlékezünk a 99 éve történt tragédiára, de ünnepeljük magyarságunkat, nemzetünk megmaradását, összetartozását, hiszen a magyarság megmaradt Trianont követően, a későbbi vérzivataros időkben is. Magyarország nem süllyedt el az igazságtalan békediktátumot követő évtizedekben sem, amit viszont nem mondhat el magáról sem Csehszlovákia, sem Jugoszlávia és Nagy-Románia sem született meg.

Megemlékezett az elődökről, akik a veszteség ellenére felálltak és újjászervezték, újjáépítették az országot, és töretlen hittel élték túl Trianon tehetetlen elkeseredettségét és a mindennapok harcait egy összement, új országban. Ha ők nem lettek volna erre képesek, ma a magyarság sem létezne, és június 4. csak gyásznap lenne. Így azonban ez a nap arra is tanít minket, hogy összefogással, kellő alázattal és bátorsággal még a legnehezebb helyzetben is meg lehet újulni. Az ünnepség koszorúzással zárult, majd Táborosi Zsuzsanna, a Kutató Tanárok Országos Szövetségének alapító tagja tartott előadást az I. világháborúról és következményeiről. A program a Szürke senkik című film vetítésével zárult: egy magyar– osztrák–román felderítőcsapat öngyilkos küldetéséről szól, akik ellenséges vonalak mögött kísérelnek meg megsemmisíteni egy olasz kommunikációs központot.

Borsányi Bea

Martonvásári megemlékezés – A tragédia ellenére a magyarság él

A találó nevű Emlékezés terén rendeztek kedden ünnepséget koszorúzással Martonvásáron. A városban egyszerre emlékeztek meg a nemzeti összetartozás napjáról és a hősök napjáról. Az ünnepség helyszínének közelében, a Brunszvik- Beethoven Közösségi Ház és Könyvtár melletti parkolóban a Nagy-Magyarország területét ábrázoló alkotást fedeztünk föl. Faragó Tímea rendezvényszervezőtől meg is tudtuk: a BBK és a Beethoven Általános Iskola együttműködésének köszönhetően, méretarányosan, tájolva, purhabbal készült el a régi határ modellje. Ezt aztán piros-fehér-zöldre festették, s a gyerekek egy-egy papírból készült piros pipacsot is beletűztek. A fiatalságot tehát így vonták be az emlékezésbe, s kedden vetítést is rendeztek nekik Trianon kapcsán, illetve az évforduló miatt 99 nemzeti színű lufit engedtek föl az égbe.

Az Emlékezés terén a zászlófelvonás után Oláh László nyugalmazott alezredes, a Pákozdi Katonai Emlékpark szakmai igazgatója mondott beszédet. Úgy kezdte: talán nem véletlen s lehetőséget kínál az, hogy ilyen közel esik egymáshoz a gyereknap, a pedagógusnap, a hősök napja és a nemzeti összetartozás napja. A trianoni tragédia utáni túlélésben ugyanis szükség volt a gyerekekre, a családokra és a pedagógusokra is ahhoz, hogy a generációk emlékezhessenek. A mi mai feladatunk szintén az, hogy emlékezzünk és emlékeztessünk a nemzeti összetartozásra, és megmutassuk, hogy ilyen mértékű tragédia után is él a magyarság – hangsúlyozta a szónok. Az ünnepség végén az emlékezők koszorúkat helyeztek el a nemzeti összetartozás emlékművénél, valamint az I. és II. világháborús emlékműnél.

Bokros Judit