Nincs itt biznisz - zár alá került a lovasberényi Diósi-árok

Egyre problémásabbnak bizonyul a berényi Diósi-árok, ez a közel tízezer (!) köbméter hulladékot tartalmazó megaszemétdomb, amelynek már az eladása körül is jelentős viták alakultak ki a képviselő-testület és a polgármester között. Utóbbi, Schieder László bejelentése nyomán rendőrségi vizsgálat is indult a Gödör-ügyben, annak kiderítéséért, történt-e hűtlen kezelés a szóban forgó terület eladásakor. A 400 méter hosszú, jelenleg nagy mértékű környezetterhelési kockázattal járó terület miatt szinte Damoklész-kardként függ az önkormányzat (és közvetve a település) feje felett a többmilliós környezetvédelmi büntetés, így a képviselő-testület az utóbbi időkben mind sürgetőbben szorgalmazta a terület eladását. Így az új tulajdonos vállalta volna a rekultivációt. A testület és a polgármester többször is ellentétbe került a testületi üléseken, Schieder László szerint a vevőt több pályázóból kellett volna választani, a falu akkor többet is kaphatna a területért.

A legutóbbi ülések egyikén a testületből rákérdezett egy képviselő: tulajdonképpen mi is van most a Gödörrel? A grémium ugyanis elhatározta az eladást, s a vevő (egy Fejérben is bányavállalkozó cég) a tulajdoni lapon széljegyzetre is került. A fellebbezési határidőn belül érkezett meg a polgármester panasza a tulajdonjog bejegyzésével szemben, így az a különleges helyzet állt elő, hogy míg a rendőrségi eljárás véget nem ér, a vevő tulajdonos is meg nem is.

- Mikor belekezdtünk az egészbe, sima ügyre számítottunk, hiszen a Gödörnél az önkormányzatnak igen kevés saját tulajdona volt, a terület többsége (húsznál több rácsatlakozó telek) magánszemélyeké, s mindegyiküktől megszereztük a hozzájárulásokat - mondja a vállalkozói oldal egyik, nevét elhallgatni kérő képviselője. - A hulladék kitermelése, a terület rekultivációja ügyében az engedélyezési eljárás igencsak elhúzódott, a különböző hatóságok olyan megoldásokat kértek, amelyek 80-100 milliós beruházással jártak volna. A hulladékot felülről egyébként nem lehet kivenni.

A szemét nagy része már azután került a gödörbe, miután a cég belekezdett az engedélyezési eljárásba. Ők az önkormányzat és az előző polgármester egyforintos elképzelésének idején kerültek képbe (az önkormányzatnak néhány éve volt egy terve, hogy jelképes, egyforintos árért bocsátja egy lehetséges vállalkozó rendelkezésére a területet).

- Ettől az egyforintos tervtől ma a közel 30 millióig jutottunk, ennyibe került a beruházás előkészítése, a tervezés, az engedélyek - mondja a cég képviselője. - Kezdetben láttunk benne fantáziát, de mára elmondható: nincs benne biznisz, ám a befektetett pénz miatt nem lenne okos kilépni belőle - feleli kérdésünkre, miért vágott bele a cég ebbe a vállalkozásba. - Várjuk a vizsgálat lezárultát, mást nem tehetünk - teszi hozzá.

A Diósi-árok ügyében a faluvezetés továbbra sem egységes, ezért kértünk a helyzet elemzésére egy helyi, de független személyt, a jegyzőt, ezúttal mellőzve az ellenérdekű feleket.

- Az 5-10 ezer köbméter közötti mennyiségűre tehető hulladék miatt már kapott felszólítást a település a környezetvédelmi hatóságtól - mondta el Koncz László, aki időközben áttekintette a Gödör-ügy valamennyi iratát, s hivatalból egy független értékbecslőt is megkeresett, hogy megtudják, mennyit ér tulajdonképpen a szóban forgó ingatlan. Mivel nem természetvédelmi területről van szó, s az alacsony aranykorona-érték meg a szemét miatt is végül hatmillióra becsülte a szakember az árkot, amelyet végül 7,9 millióért értékesített a képviselő-testület.

Az eljárást különösen nagy kárt okozó hűtlen kezelés miatt folytatja a rendőrség.