Toborozni kell az utánpótlást! Idősödőfélben a nevelőszülő hálózat tagjai

Befejeződött az Országos és Kárpát-medencei Gyermekvédelmi Konferencia. Kothencz János, a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató főigazgatója szerint a konferencián elhangzott értékelések egybehangzanak: jó úton jár a hazai gyermekvédelem.

A szakmai találkozó előadásai tematizálták a szakma előtt álló kihívásokat.

A sikeres életutakat bemutató kerekasztal beszélgetésen Kalafszky Adriána operaénekes, Jobbágy Melinda egészségügyi asszisztens, Ceglédi János mérnök és Bogdán Árpád (b4) filmrendező beszélt életéről.

– A nevelőszülő társadalom egy demográfia lerobbanás előtt áll. Az elidősödőfélben lévő nevelőszülői réteg olyan hatalmas, hogyha 5-10 éven belül az ő nyugdíjazásuk megtörténik, s nem figyelünk oda a  folyamatos toborzásra, akkor ez megakaszthatja azt a szándékot, amely a gyermekeknek családokhoz való juttatását célozza – nyilatkozta lapunknak a gyermekvédelmi szakember.

Kothencz János gondolatai a bevezetőben olvasható mondatok. A szakember lapunknak kiemelte, nagyon jó döntésnek bizonyult, hogy 2010-től foglalkoztatásszerű és biztosított jogviszony lett a nevelőszülői hivatás.

– Gondoskodni kell az utánpótlásról – húzta alá a szakember. – Minden törekvés, amelyet a kormány 2010-től és 2014-től megvalósít, egyértelműen a család irányába mutat – tette hozzá Kothencz, aki maga is állami gondozott volt. Vallja, a társadalomnak még intenzívebben kell törekednie arra, hogy a családját vesztett gyermekeknek új családot biztosítson.

Kothencz János

– Ma már 80-90 százalék között van a családban felcseperedő csemeték létszámaránya az intézményben lévőkhöz képest, de még így is sokan vannak a gyermekotthonokban. Ha megy a nevelőszülői toborzás, nagy baj nem lesz, de ketyeg az óra, a nevelőszülők biológiai órája – mondta zárásképpen Kothencz János.

Személyes tapasztalatok

Bogdán Árpád filmrendező is részt vett a konferencia azon kerekasztal-beszélgetésén, amelyen a gyermekvédelemből kikerült sikeres emberek mutatkoztak be. Ő kisgyerekként lett állami gondozott, a balatonberényi nevelőotthonban kezdte.

– Az tényleg egy Sztálin-barakk volt, 300-400 gyerekkel egyszerre – emlékezett vissza. A rendszerben nőtt fel, középiskolás korában került a fővárosi gyámügyhöz. Nagyon szerencsésnek tartja, hogy a monstrum gyermekotthonokat családias hangulatú otthonok váltják fel.

Az infografikák Gulyásné Kovács Erzsébet (Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság) és Tóth Judit Nikoletta (Központi Statisztikai Hivatal) konferencián elhangzott előadásából kölcsönöztük

– Ha nem is tudják visszaadni egy család hangulatát, mégis egy csomó szociális készséget könnyebben elsajátíthatnak a kisebb közösségekben a gyerekek. Megtanulhatják, kit kell szeretni, tisztelni, becsülni. Minél nagyobb egy közeg, annál konformistábbá válik e tudások megléte, ami nem segíti a szociális háló kiépítését – ítéli meg a filmrendező.

Magyar-magyar kapcsolat

Elekes Zoltán a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóságot képviselve tartott előadást a konferencián. Az igazgató lapunknak elmondta, nagyon sokat segíti munkájukat az anyaországi gyermekvédelmi szakemberekkel való együttműködés. A budapesti kollégákkal már több mint tíz éve ápolják a kapcsolatot.

Elekes Zoltán a konferencián

– Néhány olyan modellt is eltanultunk tőlük és meghonosítottunk, amelyeket a romániai törvények nem tartalmaznak. Például a gyermekelhelyezések meghozatalának folyamatában Magyarországon működik egy szakértő bizottság. Nálunk ilyen nincs, a szociális munkás kötelessége eldönteni, mi a jó a gyereknek. Javaslatot kell tenniük a törvényszék felé, amelyet rendre el is fogadnak. Láttam, hogy nagyon nagy emiatt a teher a vállukon. Ezt megkönnyítendő létrehoztunk mi is egy szakértőkből álló, egyeztető bizottságot, hogy megalapozottabb döntéseket hozhassunk – mondta.

Elekes Zoltán elárulta, javaslatot tett, hogy az egyik évben szervezzék meg Erdélyben az Országos és Kárpát-medencei Gyermekvédelmi Konferenciát.