A parlagfűnek van sajtója, az ürömnek nincs

Az FMH négy évvel ezelőtt nagyobb, közös akcióban hívta fel a figyelmet a parlagfű-mentesítésre a Gaja Környezetvédő Egyesülettel. A szervezet utána is elkötelezetten folytatta ezirányú programjait, elnöke, Varga Gábor szerint azonban mára nagyjából kifújt a gyommentesítésre irányuló döntéshozói lelkesedés és elfogyott a pénz. A belterületen megvalósított szigorúság, ellenőrzés, bírság csak elfedi a települések külterületének szó szerint burjánzó gondjait, vagyis alig hagyjuk el egy város szépen gondozott, gyommentesített belsejét, máris embermagasságú zöldfelülettel találkozunk, bizony leginkább parlagfűből. Ám van még bőven a gyomokból, melyek ellen jogszabály szerint ugyanúgy fel kellene lépnie az érintett ingatlan gazdájának.

Varga Gábort annak idején egy fehérvári főút mentén fotóztuk le ezzel a méretes parlagfűtővel. Tüzetesen körbenézve ez a fotó ma is ugyanígy elkészülhetne (Fotós: FMH-Illusztráció, Gregority Antal)

A székesfehérvári polgármesteri hivatal illetékes munkatársa hetente többször is kimegy bejelentéseket ellenőrizni. A szemlézők munkáját összefogó igazgatási iroda vezetője, Werger Éva azt mondja, az elmúlt évek tapasztalata azt mutatja, némiképp jobban érvényesül az állampolgárok jogkövető magatartása, ám csak késleltetve: magyarán, ha figyelmeztetést kapunk, megtesszük a szükséges intézkedést.

- A földhasználóknak mindig az adott év június 30-ig kell elvégezniük ingatlanjukon a gyommentesítést, a parlagfű virágbimbóinak eltávolítását, majd a mentesítési kötelezettségüknek október végéig folyamatosan meg kell felelniük. A lakók szóban, írásban is tehetnek felénk bejelentést, minden esetet kivizsgálunk, szemlét tartunk, de parlagfű esetén nem a jegyző, hanem az illetékes kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Állomása hivatott bírságolni.

Ám nem a bírság a jellemző - teszi hozzá az irodavezető  ugyanis igen elenyésző azon esetek száma, amikor az ellenőrök a rendeletben előírt 30 százalékot meghaladó parlagfű szennyezettséget találnak egy adott területen. Ugyanis ekkor rendelhetnék el az úgynevezett közérdekű védekezést, amikor a hivatal haladéktalanul intézkedik  a lekaszálásért, ám ettől függetlenül a számlát a tulajnak kell állnia. Tavaly összesen három ilyen esetük volt Székesfehérvár belterületén, mondja Werger Éva. Ha 30 százaléknál alacsonyabb a terület fertőzöttsége, a hivatal határozatot hoz: az ingatlan tulajdonosának három napon belül meg kell szüntetnie az áldatlan állapotot.

A szakemberek szerint ez a fotó ma tipikusan külterületi helyzetet mutat  (Fotó: veol.hu, Penovácz Károly)

A helyzetet árnyalja az a tény is, hogy mivel a parlagfűvel több szervezet és az önkormányzatok is kiemelten foglalkoztak, s a sajtója is kifejezetten figyelemfelkeltő, addig az egyéb, szintén allergén gyomnövényekről alig esik szó, hangsúlyozza a szakember. A fekete üröm például legalább annyira erős hatást tud kiváltani az arra hajlamosaknál, mégis alig írnak róla a lapokban, kifejezett ürömmentesítő akciókba pedig a civilek sem kezdenek. Pedig az elrettentő, embermagasságú parlagűvel teli kertek fotói mellé manapság nyugodtan oda lehetne tenni a hasonló ürömképeket is. Az egyéb allergén gyomnövények mentesítésére irányuló eljárás mindig hivatalból indul,  s ilyenkor a bírságot is ők szabják ki. Természetes személy esetén ötezertől ötszáz ezer forintig, jogi személynél ötezertől egymillió forintig terjedhet a bírság - s ez elő is fordul. Egyidejűleg a mentesítést is elvégezteti a hivatal, melynek költsége szintén  a bírságoltat sújtja.

Varga Gábor szerint nem szerencsés összevetni a parlagfüvet a fekete ürömmel, hiszen ezeken kívül még számtalan allergizáló van a városokbam, a mogyorótól a nyárfáig, s mindent nem vághatunk-irthatunk ki magunk körül. A környezetvédő szakember fontosabbnak tartaná, ha a védekezés, az ellenőrzés a belterületek mellett a külterületi ingatlanokra is kiterjedhetne, azokon mutatkozik ugyanis a rosszabb helyzet.

Lendület-átcsoportosítás - jegyzet

Rendszeresen érkezik a Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület hírlevele, közleményei, s azt látom, egyesek még mindig töretlenül hisznek az álomban, a valóban parlagfűmentes földekben, míg nagyon sokan most már csak lemondóan legyintenek.  Sok évig olyan hévvel eredt a parlagfű nyomába civil és hivatalnok, mégis kiirthatatlan - talán mint az ökoszisztéma egyik elemét, nem is kell mind kiirtani -, közben elmaradt a többi gyomra figyelés, a tájékoztatás, a kampányok, a kommunikáció. Lehetetlen harc ez egyébként. A növények az emberi szervezetben keresztreakciókat eredményeznek, ma már alig megállapítható, miért vagyunk érzékenyek egy növényre, vagy ételre, ha tavaly még semmi bajunk sem volt tőle. Lehet, a nagy lendületet és az energiákat jobban elosztva kellene kezelni. Hiszen nem csak a parlagfű létezik.