A szovjet lágerek magyar áldozatairól

A Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjává minősítette idén tavasszal (április 21-én) november 25-ét az Országgyűlés. A képviselők  330 igen szavazattal, 9 nem ellenében és egy  tartózkodás mellett fogadták el egy  fideszes képviselő  erről szóló  javaslatát. A parlament tagjai a kormánypárti politikus  indítványára a központi államigazgatási szerveket, az oktatási intézményeket, az egyházakat, a civil szervezeteket, valamint a közszolgálati médiumokat és az önkormányzatokat is arra kérték, hogy méltóképpen emlékezzenek a Szovjetunióba hurcoltakra. A Magyar Politikai Foglyok Országos Szövetségének Fejér megyei  tagjai kötelességüknek tartják  ezt.

A határozat alapján arról a mintegy 800 ezer magyarról van szó, akiket 1944 őszétől hadifogolyként, vagy internáltként a Szovjetunióba hurcoltak több éves kényszermunkára, illetve akiket a II. világháborút követően 5-25 évre száműztek a Gulag rabtelepeire a magyar hatóságok hathatós közreműködésével, koholt vádak alapján.

 Az Országgyűlés döntésével támogatja és szorgalmazza a Szovjetunióba hurcoltak számára történő emlékműállítást, illetve megemlékezések szervezését, oktatási anyagok és tudományos feldolgozások készítését.
- A Magyar Politikai Foglyok Szövetsége nem csak az 1956-os forradalom és szabadságharc résztvevőiből áll, hanem a  kommunista diktatúra más üldözöttjeiből is. Éppen ezért vasárnap a Szovjetunióba hurcoltakról emlékezünk fügetlenül attól, hogy túlélőink vannak-e vagy sem  - mondta lapunknak Sinka Jenő, a szervezet megyei elnöke. (A vasárnapi megemlékezés helyszíne még kérdéses.)  Kijelentette: a POFOSZ dokumentumgyűjtenményei és visszaemlékezések alapján készen áll a tisztelgésre. Jövőre, 2013. november 25-én lesz  60 éve annak, hogy az első túlélő csoportok hazatérhettek. Arra az alkalomra nagyszabású kiállítás szervezésével készülnek, az idei megemlékezés célja a figyelemfelhívás lenne, az, hogy további dokumentumokat gyűjthessenek, visszaemlékezőket találjanak. 

Sinka Jenő elmondta: a málenkij robotra elhurcoltak és  az egykori  hadifoglyok olyan szenvedéseket álltak ki, hogy azok részleteit még saját családjának sem mutatta meg. Hiszen egy olyan helyről íródtak, ahol a halált ki kellett érdemelni szörnyű szenvedések árán.   Amelyek pedig többeknek nem csak 1944-ben, hanem annál korábban elkezdődtek.