A fehérvári hokis, Kocsis Ferenc remek szezont tudhat maga mögött

Úszóként kezdte, de sportágat váltott, miután édesapja egyszer elvitte az Alba Volán SC jégkorongcsapatának  az egyik  mérkőzésére. Aztán ott is ragadt, mert annyira megtetszett a játék Kocsis Ferencnek, aki ma már centerként szerzi zsinórban a gólokat. Még csak 17 éves, de már szerepelt a ifjúsági és a junior válogatottban is, s mindkét korosztályban játszott a divízió I-es világbajnokságon. Tehetsége vitathatatlan, s ezt bizonyítja, hogy a legutóbbi szezonban nyújtott teljesítménye után elnyerte az ifjú Ocskay Gábor Alapítvány díját, ami a legjobb U18-as fehérvári hokist illeti, valamint a Magyar Jégkorong Szövetség által adományozott Leveles György vándordíjat, amely a legjobb magyar  U18-as jégkorongozót illeti meg.

Ez utóbbit illetően olyan fehérvári hokisokat követ a sorban, mint például Palkovics Krisztián, Zalavári Miklós, Bartalis István, Hetényi Zoltán, de itt emelíthetjük meg például Ancsin Jánost és Szuper Leventét is.
- Szeptemberben még Finnországban, egy akadémián játszottam szerződéssel, de miután nem kaptam elég játéklehetőséget, visszatértem Fehérvárra, ahol még augusztusban engem is neveztek a bajnokságba. Jól tettem, hiszen egyértelműen ifjúsági bajnoki  címet szereztünk - kezdte mondandóját Kocsis Ferenc. - Aztán tagja lettem az U20-as válogatottnak, amellyel Ukrajnában a divízió I-es vb-n játszottunk. Ott ugyan csak harmadikak lettünk, de a plusz, mínusz mutatók tekintetében, plusz héttel  én lettem a vb legjobbja. Bekerültem az U18-as válogatottba is, ám a fehérvári vb számunkra sajnos nem sült el jól.- Apropó, Leveles-díj, legendás magyar nevek vannak a kupára vésve.

- Igen, s ez büszkeséggel tölt el, hiszen illusztris társaság tagja lettem. Szeretnék majd én is magamnak tudni olyan nagyszerű pályafutást, mint például Palkovics Krisztián, s természetesen az a célom, hogy idővel a Sapa Fehérvár AV19 felnőtt csapatában is bemutatkozhassam.

- Példakép?

- Nagyon sok, itthon például ifjú Ocskay Gábor, amíg külföldön leginkább Pavel Dacjuk. Nagyon tetszett a technikás játékuk, szeretnék majd olyan hokis lenni, mint ők.

- Miért a hoki, s nem egy másik sportág?

- Úszóként kezdtem el sportolni, s ez hat évig tartott, közben azért hat évig fociztam. Őszintén szólva az úszás nem nagyon tetszett, mert egyéni sport volt, én viszont szerettem volna csapatban játszani. Focizni nem nagyon tudtam, de szerencsémre apa egyszer kivitt egy hokimeccsre, s akkor eldőlt a sorsom. Először korcsolya tanfolyamra jártam, majd következett a hoki. Azonnal megtetszett a dinamikája, a test test elleni játék. És az, hogy nem olyan unalmas, mint kívülről végig nézni egy futball meccset, mert a hokiban például mindig történik valami.

- Pihenés, nyaralás?

- Csak minimális, mert az U20-as csapattal már mi is az EBEL-re készülünk.