Előny a magyar termékeknél, Bálint-napon

- Tudjuk, hogy a Magyarok Szövetsége nem párt, de van-e valamilyen pártkötődése?
- Nincs pártkötődésünk, ezt leszögezhetem. A Magyarok Szövetsége nem is bejegyzett szervezetként indult, csupán egy mozgalomként. Vukics Ferenc az alapítója, és egy ún. kurultáj rendezvényből indult ki, amelyet 2008 augusztusában rendeztek meg Bösztörpusztán.

- Mi a kurultáj?
- Egy antropológus, Bíró András Zsolt résztvett egy kutatásban Kazahsztánban. Az Ural déli lejtőin, Turgaj környékén él egy magukat madjar-oknak nevező törzs. Ők minket venger-nek hívnak. Az ő törzsi gyűlésüket hívják kurultájnak. Ez egy kb. 70 ezer főt számláló közösség. Az antropológus és Vukics Ferenc közösen összefogtak, hogy egy madjar-magyar találkozót szervezzenek. Nem volt rá pénz, mégis meg tudták oldani. Rengeteg ember gyűlt össze szerte az országból erre a rendezvényre, amelyet Bösztörpusztán tartottak. Engem megérintett, hogy nem kellett sehol rendet tenni, nem volt rendőri biztosítás, nem kellett szemetet szedni a földről stb. Más volt, mint egy átlagos rendezvény.

- Volt folytatása ennek az összefogásnak?
- Igen, 2008.októberében összehívták az ún. Börzsönyi Nemzeti Tanácsot, akiknek olyan neves tagjai vannak, mint Papp Lajos, Bogár László, Jókai Anna vagy Makovecz Imre, hogy csak néhányat említsek. Ők adtak ki egy 21 pontos kiáltványt, amely a Magyarok Szövetsége alapdokumentuma lett. Ekkor alakult meg a szövetség is.

- Fejér megyében több helyen is működnek?
- Olyannyira, hogy jelenleg Fejér megye legnagyobb társadalmi szervezete vagyunk. Az összes párt regisztrált tagja töredéke annak, amennyi embert ez a mozgalom összefog. Országosan kb. 150 ezer regisztrált tagunk van. Tavaly közel 1200 vásárt szerveztünk, csak Fejér megyében heti 3-4 rendezvényünk van. Nagyon örülünk, hogy a csákvári szervezet is aktívan működik.

Szabóné Szommer Ildikó biológia-kémia, informatika szakos középiskolai tanárnő, a csákvári rendezvények házigazdája-főszervezője, és szintén országos képviselő a szövetségben.

- Honnan értesültél arról, hogy létezik a Magyarok Szövetsége?
- Tavaly áprilisban a csákvári Öreg Tölgy Turistaszállóban volt a szervezet bemutatkozó fóruma. Nagyon megtetszett a programjuk, és az a lelkesedés, ahogyan hozzáálltak a lehetséges változásokhoz, ezért csatlakoztam hozzájuk.

- Hogyan jutottál el a csákvári Magyarok vására gondolatáig?
- Igazából Bösztörpusztán láttam meg, mennyi ember áll a Magyarok Szövetsége mögött, felajánlva segítségét az összefogáshoz és a közös munkához. Láttam, mekkora az érdeklődés és a kereslet a magyar termékek iránt. Ekkor határoztam el, hogy megpróbálom ezt az  összefogást a mi településünkön is létrehozni, megteremtve a magyar termékek vásárlásának lehetőségét.

- Hogyan értékeled a decemberi rendezvényt?
- Sikeres első próbálkozásnak mondanám. Nyilván be kell kerülni a köztudatba ahhoz, hogy még többen eljöjjenek a vásárt megtekinteni, illetve vásárolni. Láttam, hogy szívesen nézik a jelenlévők a műsorokat, amelyeket a rendezvény színesítése érdekében szerveztünk. Mindez lendületet adott a következő rendezvényünkhöz, amelyet február 14-én, Bálint napon rendeztünk meg.

- Mi a véleményed a Bálint napi rendezvényről?
- Nagyon sok kézműves és őstermelő jelentkezett, kétszer annyi, mint az előző vásárban. Színesebb volt a kínálat, több és változatosabb a program. Ezúttal felállítottunk egy jurtát, amiben a gyerekeknek adunk elfoglaltságokat. Délután a Kákics együttes zenéjére táncházat tartottunk, decemberben ilyen program sem volt. Vesztergám Miklós tárogató muzsikája is emelte a hangulatot. Több volt az érdeklődő a vásárban, és ahogyan az árusoktól hallom, sokkal többen vásároltak, mint decemberben, nem panaszkodtak a forgalomra. Ezzel a pozitív tendenciával lendületet kaptunk, hogy érdemes Csákváron további rendezvényeket szerveznünk.

Néhány vásározót is megkérdeztünk, mi a véleménye a rendezvényről. Íme néhány nyilatkozat:

Köllőné Aszalós Anna (Vác):
- Profilom az ásványokból készített divatékszer. Egyáltalán nem panaszkodhatok a csákvári forgalomra, bár meg kell jegyeznem, hogy tapasztalt Magyarok vására árusító vagyok, sok ilyen rendezvényen megfordultam már, és a Magyarok vásárán mindig több forgalmat bonyolítok, mint egyéb rendezvényeken. Ennek az az oka, hogy más vásárokban a külföldről behozott, cérnára fűzött, kevésbé jó minőségű termékekkel jóval az én áraim alá tudnak menni, és elviszik a forgalmat. Itt ilyen konkurencia nincsen, akik Magyarországon divatékszerek készítésével foglalkozunk, mindannyian hasonló árban tudjuk értékesíteni a portékánkat. A csákvári rendezvényről egyébként csak szuperlatívuszokban tudok beszélni. Nagyszerű volt a szervezés, igényesek, színvonalasak a programok. Máskor is szívesen eljövök ide a termékeimmel.

Homonnai József (Őrbottyán):
- Egy érdi édességkészítő termékeit árusítom. Színötöst adok a rendezvényre: szórakoztató és érdekes volt a tartalom, kicsalogatta a vásárlókat. A forgalomra nem panaszkodhatok.

Vesztergám Miklós (Kalocsa):
- Nemcsak a tárogatómat hoztam ma Csákvárra. A családommal együtt jöttem, és elhoztuk a barátaink által készített portékákat: mézeskalácsot, festett húsvéti tojást, illetve porcelánárut. A Magyarok Szövetsége tagja vagyok, és talán egy kicsit elfogultan fogok nyilatkozni, de véleményem szerint a Magyarok Vására a jövő egyik útja, ha közelebb akarjuk hozni egymáshoz az embereket. A Magyarok Vására tartalmazza mindazt az esszenciát, ami a mai fogyasztó társadalomból kimarad. Klebelsberg Kunó gondolatait tudom idézni, amely szerint akkor tudjuk megőrizni önmagunkat, ha megőrizzük kultúránkat, hagyományainkat. Ez a mai csákvári vásár is kitűnően bizonyítja, hogy sokan érdeklődnek a magyar termékek iránt. Remélem, további vásárokat is szerveznek majd itt.

Kiss Zoltán (Magyarszék; Baranya megye)
- Saját készítésű édességgel jöttem el ide Pécs mellől. Az látszik, hogy kitűnő a szervezés, és nagyon jó a hangulat. Féltem, hogy az időjárás - főleg a jeges utak -  visszatartják a  vásárlókat attól, hogy eljöjjenek ide a mai napon. Egy nyári vásárban bizonyára még többen lesznek az érdeklődők.