Hírek

2007.04.11. 02:28

A tudományos térképre jutva

Székesfehérvár (af) - Múlt héten rendezték a Kodolányi Főiskolán az Országos Tudományos Diákköri Konferencia Humán Szekcióját. A tapasztalatokról az egyik főszervezővel, Szele Bálinttal beszélgettünk.

Kovalcsik Katalin

- Mi a tudományos diákkör, és milyen szerepe van a felsőoktatásban?

- A tudományos diákköri mozgalom több mint ötvenéves, és mondhatjuk, hogy a hazai tudományosság bölcsője. Ha az eltömegesedett hazai felsőoktatást nézzük, a TDK számít ma az elitképzésnek. A mai professzorok nagy része tédékásként kezdte a hatvanas-hetvenes években és ez a folyamat ismétlődik most is. Egyébként a TDK-mozgalom hungarikumnak számít, most próbálják bizonyos elemeit átvenni más országok.

- Hogyan zajlik a tudományos diákköri munka?

- A hallgatónak megtetszik egy téma, elkezd utánajárni és a kutatásaiból ír egy dolgozatot. A tanáron ilyenkor sok múlik, neki kell észrevennie és felkarolnia a tehetséges diákot. Ha a hallgató jól szerepel a helyi konferencián, továbbjut az országosra. Az országos TDK rendezői kiküldik a dolgozatokat két-két bírálónak, ők visszaküldik az értékelést a pontszámokkal. E pontok a szóbeli bemutatás pontszámával együtt határozzák meg a végső eredményt. A TDK-munka során a diák megtanul könyvtárazni, kutatni, jegyzetelni, dolgozatot írni, és megtanulja az eredmények bemutatását is. Az OTDK jelentőségét az adja, hogy a részt vevő diákok, bírálók, zsűritagok az egész országból egy helyre sereglenek - ilyenkor megmozdul a tudományos elit.

- A beküldött jelentkezéseket több mint 90 százalék-ban elfogadták, hogyan történik a kiválasztás?

- Mivel többlépcsős a rendszer, az egyetemek, főiskolák megszűrik a versenyzőket, csak a legjobbakat engedik tovább. Mi már nem nagyon szelektálunk, maximum ha valaki formailag hibás pályázatot küld.

- Mik az idei friss tapasztalatok?

- A visszajelzések pozitívak, zökkenőmentesen zajlott le a konferencia. Sok rendezvényen probléma az információhiány, vagyis az, hogy a résztvevők - tanárok, diákok, szervezők - nem tudják, mi is a dolguk, mit is várnak tőlük. A sikeres konferencia alapja a megfelelő tájékoztatás. A Kodolányi János Főiskola OTDK-konferenciája ebben az értelemben kiváló volt.

- A határon túli hallgatók hogy kerültek a látómezőbe?

- Már a felhívásban kifejezetten kértük, jelentkezzenek a határon túli magyar hallgatók is. Különböző kedvezményekkel próbáltuk segíteni őket. Végül 10 hallgató érkezett, nyolcan a Babes-Bolyai Tudományegyetemről, egy hallgató a Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskoláról, egy pedig a Selye János Egyetemről Szlovákiából. Közülük öten valamilyen díjjal mentek haza.

- Mire megy a hazájában egy itt nyert díjjal egy határon túli hallgató?

- Konkrét tapasztalatom nincs, de biztos, az ottani tudományos életben is sokat jelent ez az elismerés.

- A Kodolányiról hányan vettek részt a konferencián?

- Az elmúlt évekhez képest növekedés volt, mert két éve egy hallgatónk indult a Humán Szekcióban, az idén nyolc. Főleg németes és angolos szekciókban indultak hallgatóink, de nemzetközi tanulmányok szakosok is adtak elő a történelmi szekciókban.

- Mi a legfontosabb eredménye egy konferenciának, túl a díjakon?

- A legfontosabbak a kapcsolatok, amelyek ezeken a találkozókon szövődnek, tanár-diák, diák-diák, tanár-tanár között. Aki bekerül e körbe, erős kollegialitást tapasztal, és emellett egy régóta kialakult szakmai-etikai követelményrendszert is megismerhet.

- A kísérő vagy közösségépítő programokat kissé hiányoltam.

- Itt maga a konferencia a legnagyobb közösségépítő program, a többi csak színesít, a kikapcsolódást szolgálja. Ha vége egy konferencianapnak, ahol a hallgatók reggeltől estig előadnak és előadásokat hallgatnak, nem biztos, hogy még este is egy szervezett közös bulira vágynak. Nem is erről szól az egész, nem a bulizós egyetemistából van a legtöbb egy ilyen konferencián. Aki mégis mulatni szeretne, elindul a városban és végiglátogatja a sörözőket. De ha onnan nézzük a dolgot, hogy a résztvevők döntő részét három napig a városban tudtuk tartani, akkor biztosan jól érezték magukat nálunk.

- A konferencia rendezésére a lebonyolító intézmények maguk jelentkeznek?

- Igen. A Kodolányi János Főiskola 1999-ben sikeresen megrendezte a Társadalomtudományi Szekciót, ami jól illeszkedett a főiskola szakjaihoz. A főiskola nyelvi-filológiai tanszékeihez és szakjaihoz illeszkedett az idei Humán Tudományi Szekció, emellett próbáltuk a meglévő tapasztalatokat más humán területek eredményeivel is bővíteni. Egy OTDK-konferencia nagyszerű terepe a tapasztalatcserének, és a sikeres rendezés felrajzolja a hazai tudományos térképre a rendező intézményt.

- Mi a tudományos diákkör, és milyen szerepe van a felsőoktatásban?

- A tudományos diákköri mozgalom több mint ötvenéves, és mondhatjuk, hogy a hazai tudományosság bölcsője. Ha az eltömegesedett hazai felsőoktatást nézzük, a TDK számít ma az elitképzésnek. A mai professzorok nagy része tédékásként kezdte a hatvanas-hetvenes években és ez a folyamat ismétlődik most is. Egyébként a TDK-mozgalom hungarikumnak számít, most próbálják bizonyos elemeit átvenni más országok.

- Hogyan zajlik a tudományos diákköri munka?

- A hallgatónak megtetszik egy téma, elkezd utánajárni és a kutatásaiból ír egy dolgozatot. A tanáron ilyenkor sok múlik, neki kell észrevennie és felkarolnia a tehetséges diákot. Ha a hallgató jól szerepel a helyi konferencián, továbbjut az országosra. Az országos TDK rendezői kiküldik a dolgozatokat két-két bírálónak, ők visszaküldik az értékelést a pontszámokkal. E pontok a szóbeli bemutatás pontszámával együtt határozzák meg a végső eredményt. A TDK-munka során a diák megtanul könyvtárazni, kutatni, jegyzetelni, dolgozatot írni, és megtanulja az eredmények bemutatását is. Az OTDK jelentőségét az adja, hogy a részt vevő diákok, bírálók, zsűritagok az egész országból egy helyre sereglenek - ilyenkor megmozdul a tudományos elit.

- A beküldött jelentkezéseket több mint 90 százalék-ban elfogadták, hogyan történik a kiválasztás?

- Mivel többlépcsős a rendszer, az egyetemek, főiskolák megszűrik a versenyzőket, csak a legjobbakat engedik tovább. Mi már nem nagyon szelektálunk, maximum ha valaki formailag hibás pályázatot küld.

- Mik az idei friss tapasztalatok?

- A visszajelzések pozitívak, zökkenőmentesen zajlott le a konferencia. Sok rendezvényen probléma az információhiány, vagyis az, hogy a résztvevők - tanárok, diákok, szervezők - nem tudják, mi is a dolguk, mit is várnak tőlük. A sikeres konferencia alapja a megfelelő tájékoztatás. A Kodolányi János Főiskola OTDK-konferenciája ebben az értelemben kiváló volt.

- A határon túli hallgatók hogy kerültek a látómezőbe?

- Már a felhívásban kifejezetten kértük, jelentkezzenek a határon túli magyar hallgatók is. Különböző kedvezményekkel próbáltuk segíteni őket. Végül 10 hallgató érkezett, nyolcan a Babes-Bolyai Tudományegyetemről, egy hallgató a Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskoláról, egy pedig a Selye János Egyetemről Szlovákiából. Közülük öten valamilyen díjjal mentek haza.

- Mire megy a hazájában egy itt nyert díjjal egy határon túli hallgató?

- Konkrét tapasztalatom nincs, de biztos, az ottani tudományos életben is sokat jelent ez az elismerés.

- A Kodolányiról hányan vettek részt a konferencián?

- Az elmúlt évekhez képest növekedés volt, mert két éve egy hallgatónk indult a Humán Szekcióban, az idén nyolc. Főleg németes és angolos szekciókban indultak hallgatóink, de nemzetközi tanulmányok szakosok is adtak elő a történelmi szekciókban.

- Mi a legfontosabb eredménye egy konferenciának, túl a díjakon?

- A legfontosabbak a kapcsolatok, amelyek ezeken a találkozókon szövődnek, tanár-diák, diák-diák, tanár-tanár között. Aki bekerül e körbe, erős kollegialitást tapasztal, és emellett egy régóta kialakult szakmai-etikai követelményrendszert is megismerhet.

- A kísérő vagy közösségépítő programokat kissé hiányoltam.

- Itt maga a konferencia a legnagyobb közösségépítő program, a többi csak színesít, a kikapcsolódást szolgálja. Ha vége egy konferencianapnak, ahol a hallgatók reggeltől estig előadnak és előadásokat hallgatnak, nem biztos, hogy még este is egy szervezett közös bulira vágynak. Nem is erről szól az egész, nem a bulizós egyetemistából van a legtöbb egy ilyen konferencián. Aki mégis mulatni szeretne, elindul a városban és végiglátogatja a sörözőket. De ha onnan nézzük a dolgot, hogy a résztvevők döntő részét három napig a városban tudtuk tartani, akkor biztosan jól érezték magukat nálunk.

- A konferencia rendezésére a lebonyolító intézmények maguk jelentkeznek?

- Igen. A Kodolányi János Főiskola 1999-ben sikeresen megrendezte a Társadalomtudományi Szekciót, ami jól illeszkedett a főiskola szakjaihoz. A főiskola nyelvi-filológiai tanszékeihez és szakjaihoz illeszkedett az idei Humán Tudományi Szekció, emellett próbáltuk a meglévő tapasztalatokat más humán területek eredményeivel is bővíteni. Egy OTDK-konferencia nagyszerű terepe a tapasztalatcserének, és a sikeres rendezés felrajzolja a hazai tudományos térképre a rendező intézményt.

- Mi a tudományos diákkör, és milyen szerepe van a felsőoktatásban?

- A tudományos diákköri mozgalom több mint ötvenéves, és mondhatjuk, hogy a hazai tudományosság bölcsője. Ha az eltömegesedett hazai felsőoktatást nézzük, a TDK számít ma az elitképzésnek. A mai professzorok nagy része tédékásként kezdte a hatvanas-hetvenes években és ez a folyamat ismétlődik most is. Egyébként a TDK-mozgalom hungarikumnak számít, most próbálják bizonyos elemeit átvenni más országok.

- Hogyan zajlik a tudományos diákköri munka?

- A hallgatónak megtetszik egy téma, elkezd utánajárni és a kutatásaiból ír egy dolgozatot. A tanáron ilyenkor sok múlik, neki kell észrevennie és felkarolnia a tehetséges diákot. Ha a hallgató jól szerepel a helyi konferencián, továbbjut az országosra. Az országos TDK rendezői kiküldik a dolgozatokat két-két bírálónak, ők visszaküldik az értékelést a pontszámokkal. E pontok a szóbeli bemutatás pontszámával együtt határozzák meg a végső eredményt. A TDK-munka során a diák megtanul könyvtárazni, kutatni, jegyzetelni, dolgozatot írni, és megtanulja az eredmények bemutatását is. Az OTDK jelentőségét az adja, hogy a részt vevő diákok, bírálók, zsűritagok az egész országból egy helyre sereglenek - ilyenkor megmozdul a tudományos elit.

- A beküldött jelentkezéseket több mint 90 százalék-ban elfogadták, hogyan történik a kiválasztás?

- Mivel többlépcsős a rendszer, az egyetemek, főiskolák megszűrik a versenyzőket, csak a legjobbakat engedik tovább. Mi már nem nagyon szelektálunk, maximum ha valaki formailag hibás pályázatot küld.

- Mik az idei friss tapasztalatok?

- A visszajelzések pozitívak, zökkenőmentesen zajlott le a konferencia. Sok rendezvényen probléma az információhiány, vagyis az, hogy a résztvevők - tanárok, diákok, szervezők - nem tudják, mi is a dolguk, mit is várnak tőlük. A sikeres konferencia alapja a megfelelő tájékoztatás. A Kodolányi János Főiskola OTDK-konferenciája ebben az értelemben kiváló volt.

- A határon túli hallgatók hogy kerültek a látómezőbe?

- Már a felhívásban kifejezetten kértük, jelentkezzenek a határon túli magyar hallgatók is. Különböző kedvezményekkel próbáltuk segíteni őket. Végül 10 hallgató érkezett, nyolcan a Babes-Bolyai Tudományegyetemről, egy hallgató a Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskoláról, egy pedig a Selye János Egyetemről Szlovákiából. Közülük öten valamilyen díjjal mentek haza.

- Mire megy a hazájában egy itt nyert díjjal egy határon túli hallgató?

- Konkrét tapasztalatom nincs, de biztos, az ottani tudományos életben is sokat jelent ez az elismerés.

- A Kodolányiról hányan vettek részt a konferencián?

- Az elmúlt évekhez képest növekedés volt, mert két éve egy hallgatónk indult a Humán Szekcióban, az idén nyolc. Főleg németes és angolos szekciókban indultak hallgatóink, de nemzetközi tanulmányok szakosok is adtak elő a történelmi szekciókban.

- Mi a legfontosabb eredménye egy konferenciának, túl a díjakon?

- A legfontosabbak a kapcsolatok, amelyek ezeken a találkozókon szövődnek, tanár-diák, diák-diák, tanár-tanár között. Aki bekerül e körbe, erős kollegialitást tapasztal, és emellett egy régóta kialakult szakmai-etikai követelményrendszert is megismerhet.

- A kísérő vagy közösségépítő programokat kissé hiányoltam.

- Itt maga a konferencia a legnagyobb közösségépítő program, a többi csak színesít, a kikapcsolódást szolgálja. Ha vége egy konferencianapnak, ahol a hallgatók reggeltől estig előadnak és előadásokat hallgatnak, nem biztos, hogy még este is egy szervezett közös bulira vágynak. Nem is erről szól az egész, nem a bulizós egyetemistából van a legtöbb egy ilyen konferencián. Aki mégis mulatni szeretne, elindul a városban és végiglátogatja a sörözőket. De ha onnan nézzük a dolgot, hogy a résztvevők döntő részét három napig a városban tudtuk tartani, akkor biztosan jól érezték magukat nálunk.

- A konferencia rendezésére a lebonyolító intézmények maguk jelentkeznek?

- Igen. A Kodolányi János Főiskola 1999-ben sikeresen megrendezte a Társadalomtudományi Szekciót, ami jól illeszkedett a főiskola szakjaihoz. A főiskola nyelvi-filológiai tanszékeihez és szakjaihoz illeszkedett az idei Humán Tudományi Szekció, emellett próbáltuk a meglévő tapasztalatokat más humán területek eredményeivel is bővíteni. Egy OTDK-konferencia nagyszerű terepe a tapasztalatcserének, és a sikeres rendezés felrajzolja a hazai tudományos térképre a rendező intézményt.

- A tudományos diákköri mozgalom több mint ötvenéves, és mondhatjuk, hogy a hazai tudományosság bölcsője. Ha az eltömegesedett hazai felsőoktatást nézzük, a TDK számít ma az elitképzésnek. A mai professzorok nagy része tédékásként kezdte a hatvanas-hetvenes években és ez a folyamat ismétlődik most is. Egyébként a TDK-mozgalom hungarikumnak számít, most próbálják bizonyos elemeit átvenni más országok.

- Hogyan zajlik a tudományos diákköri munka?

- A hallgatónak megtetszik egy téma, elkezd utánajárni és a kutatásaiból ír egy dolgozatot. A tanáron ilyenkor sok múlik, neki kell észrevennie és felkarolnia a tehetséges diákot. Ha a hallgató jól szerepel a helyi konferencián, továbbjut az országosra. Az országos TDK rendezői kiküldik a dolgozatokat két-két bírálónak, ők visszaküldik az értékelést a pontszámokkal. E pontok a szóbeli bemutatás pontszámával együtt határozzák meg a végső eredményt. A TDK-munka során a diák megtanul könyvtárazni, kutatni, jegyzetelni, dolgozatot írni, és megtanulja az eredmények bemutatását is. Az OTDK jelentőségét az adja, hogy a részt vevő diákok, bírálók, zsűritagok az egész országból egy helyre sereglenek - ilyenkor megmozdul a tudományos elit.

- A beküldött jelentkezéseket több mint 90 százalék-ban elfogadták, hogyan történik a kiválasztás?

- Mivel többlépcsős a

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!