VENDÉGÜNK - Závodszky Noémi színművész

Lázasan lesem a lehetőségeket, keresem az akciókat, bújom a fapados oldalakat és várom, hogy a munkáimmal összeegyeztetve be tudjam iktatni az életembe. Idén jártunk már baráti társasággal jó hangulatú, bográcsozós, kirándulós, húsvéti pirostojásos, borozgatós túrán a Bükkben, vidámparkos, fürdőzgetős családlátogatáson a Balatonnál és egy hete tértünk vissza spanyolországi nyaralásunkból.

Régóta vágytam már Andalúziába. Akkor jöttem rá, hogy milyen régóta, mikor egy ismerősöm felhívta a figyelmemet egy régi riportra az interneten, melyet az Osztrigás Mici bemutatója előtt készítettek velem. A nyilatkozatban lélekben már utazgattam a Gibraltári szoros felé. Van egy könyvem A világ száz csodája címmel. Régóta azt játszom, hogy célom minél többet megnézni belőle. Idén ezzel az úttal ismét kipipáltam egyet. Huszonharmadikként az Alhambrát Granadában. Nem véletlenül nevezik a Világ nyolcadik csodájának. Lélegzetelállító, imádtam a falai között sétálgatni és elképzelni, hogyan élhettek ott régen a mórok.

Hogy ki és milyen alapon dönti el, hogy mi az a száz különlegesség, ami ebben a könyvben szerepelhet, azt nem tudom. Én személy szerint szomorúan vettem észre, hogy országunkból csak a Parlament és Firenzéből semmi, de semmi nincsen benne.

Ez azért érint ilyen furcsán, mert sok helyen jártam már a világban, de nekem ez a toszkán város szerelem volt első látásra, és azóta is a rabja vagyok. Számomra Firenze egy ékszerdoboz, többször visszalátogattam már, de nem tudok betelni vele. (Megérdemelne egy oldalt a könyvben.) Imádom a tengerparti semmittevést is. Igazán kikapcsol úszás, olvasás után fekve csak úgy élvezni a négy őselem energiáját. Semmihez sem fogható! Béke, nyugalom, feltöltődés, harmónia. Számomra itt a legjobb meditálni és aludni is. Kár, hogy csak ritkán lehet benne részem.

Másik kedvenc programom, amikor csak ülök egy kávézó teraszán és nézem az embereket. Helyieket, turistákat egyaránt. Egy idő után az ember szinte rá tud hangolódni arra, hogy ki honnan jött, mivel foglalkozik, milyen ember lehet. Kedvenceim az olaszok, a dolce vita életérzésükkel, az ízlésükkel, a dallamos nyelvükkel, közvetlenségükkel. Rájöttem, hogy sokkal közelebb állnak hozzám, mint bármely más nép.( Második hazám lehetne, ha létezne ilyen.)

Sokszor nyúltam vissza ezekhez az élményekhez a próbák alatt, amikor különböző karaktereket kellett megformálnom. Ilyenkor csak felidézem magában a figurát, a mozdulatait, a temperamentumát, az öltözékét. Sokat segít. Azt hiszem, a legjobb megfogalmazása az én életélvezetemnek az az, hogy két helyen tágul ki a tüdőm az ezerszeresére és kapok úgy „istenigazából" levegőt. Az egyik az utazások közben átélt különleges helyszínek csodája, a másik a színpad varázsa, melyet esténként az előadások közben érzek. Hálásan köszönöm!