Sokat játszik Fehérváron a Ziránó Színház

A házastárs bábosokból – Varga Péter Róbert, Pfeifer Zsófia – álló családi színház 2007-ben alakult. Számos előadásuk szerepelt a fehérvári Vörösmarty Színház repertoárján, köztük A három kismalac, a Szekrénymesék, a Pinokkió vagy éppen a Fehérváron kitalált A zöldszakállú király. Jelenleg a Rejtelmes erdő, mese egy Macskacicóról és egy Sündisznóról című előadásukat játsszák sűrűn a Kossuth utcai Pelikán Fészek színpadán. Lám, a címekből is kiderül, hogy elsősorban gyerekközönségnek szólnak az előadásaik. Varga Péter kérdésünkre kifejtette, a színészi játéknak nincs oka figyelemmel lenni arra, hogy a közönség soraiban felnőttek vagy gyerekek ülnek-e: ugyanúgy drámai helyzeteket kell teremteniük, és őszinteséggel kell játszaniuk. 

– A témaválasztásban, illetve a téma kezelésében van különbség. Egy felnőtteknek szóló előadás végén nem mindig kell lezárni vagy feloldani a drámai feszültséget. Amíg a felnőttek egy konfliktust, ami a színházban történik, magukban is fel tudnak dolgozni, addig egy gyerekelőadás végén mindig fel kell oldani a feszültséget, a drámai helyzetet – magyarázta. – Ha bevisszük őket az erdőbe, ahol félni kezdenek, akkor azt a félelmet nekünk egy másik játékkal végül fel kell oldanunk. 

Pfeifer Zsófia elmondta, nagyon sokszor játszanak vegyes korosztályú közönségnek. 
– Mindig úgy igyekszünk játszani, hogy a felnőttek is szórakozzanak, illetve hozzájuk is szóljunk; adott esetben lehet, hogy egy-egy poént a felnőttek teljesen másképp értelmeznek, mint a gyerekek. 
Látva a Rejtelmes erdő… című előadásukat – március 23-án jártunk a Pelikánban –, úgy éreztük, hogy az óvodás és kisiskolás közönség számára mindaz, amit láttak, amivel találkoztak, egyfajta beavatás is a színház misztériumába. „Itt vagy, mert hosszú utadon megállva leültél közénk.” „Nem kell, hogy elhidd, amit mondunk neked, elég, ha meghallgatod” – ezek az elő­adás első mondatai. 
Nos, a színházi viselkedés alapjait minden néző akkor sajátítja el, amikor először – az első alkalmak során – jár színházban. S nagyon jó, ha ez már kicsi gyerekként megtörténik! 

– Szokták azt mondani, hogy a bábszínház a nagy színház előszobája. Van benne igazság, de én úgy gondolom, hogy a bábszínháznak mint színházi műfajnak a degradálása lenne, ha csak erre használnánk – mondta Varga Péter. – Ez ugyanolyan színházi formanyelv, mint a tánc vagy az opera vagy bármely más kifejezőeszköz. 

– Az előadások általában úgy készülnek – beszélt azután főként hottói alkotófolyamataikról Varga Péter –, hogy az alkotótársaink, akikkel színházat csinálunk, odaköltöznek hozzánk arra az időre, amíg dolgozunk; az író, a rendező, a dramaturg, a díszlettervező, a zeneszerző – sorolta. Így aztán nem is lehet vitás, mindig olyan emberekkel dolgoznak együtt, akiket barátaiknak mondhatnak. – Most már eljutottunk odáig, hogy gyakran alkotótárs barátaink keresnek meg minket azzal, hogy találtak egy történetet, amit szerintük nekünk kellene elmesélnünk. Ilyen, barátságoktól szép meséket visznek színpadra a hottói bábosok, a Fehérváron is gyakran fellépő Ziránó Színház tagjai!