Árulók százada: A harcok emlékére készülne film egy zámolyi történetről

A helytörténeti kutató tevékeny, nagy terveket dédelgető – a szó jó értelmében – nyughatatlan ember. Legutóbb éppen a zámolyi képviselő-testületnek lett tagja, pedig nem is falubeli. Viszont szívügye az általa létrehozott hadtörténeti tárlat a magtárban és az is, hogy a lehető legapróbb részletekig kiderítse, mi történt a faluban és a környékén a második világégés vérzivataros éveiben, különösképpen 1944–45-ben.

– Először a 2000-es évek elején jártam a településen, ahová hadisírgondozóként vetődtem el egy kutatás kapcsán. Aztán egyszerűen itt ragadtam. Beleszerettem a környékbe, az emberekbe – vallotta az egyébként soroksári származású Weim­per Zoltán, aki azon kapta magát, hogy egyre mélyebbre ássa bele magát a zámolyi háborús események kutatásába. Mindeközben kiváló kapcsolatokat, barátságokat alakított ki a helyi és a környékbeli emberekkel, önkormányzatokkal. Nemcsak Zámolyon, de például Sárkeresztesen és Kisfaludon is kutatta a hadisírokat és a háborús eseményeket, történeteket. Számos név, történet és tárgy is előkerült ennek nyomán, többek között a bevezetőben már említett Mogyorósi János és feleségének szomorú története.

– Az internet hihetetlenül hasznos segítség a mai kutatásokban. A világhálónak köszönhetően kerültem kapcsolatba a Mogyorósi családdal is, akik akkor kerestek meg, amikor elkezdtek utánamenni a nagypapa történetének, mivel azt tudták, hogy Zámolyon esett el. Először nem tudtam, kit keresünk pontosan, de aztán egy szerencsés fordulat sietett a segítségemre – mesélte Weimper Zoltán. 1945 húsvétjára a zámolyiak visszatérhettek a faluba, ahol rengeteg német és magyar halott katonát találtak. Legtöbbjüket nem tudták azonosítani, de igyekeztek összeszedni mindent, amit náluk találtak, hogy ha később fény derül az elesett kilétére, értesíthessék a hozzátartozóit. Ma is 32 katona személyes iratait, zsoldkönyveket, fényképeket, jegyzeteket, leveleket őriznek a helyi önkormányzatnál. Ezeket Weimper Zoltán is megnézhette, értékelhette. Volt közöttük egy vasutas-igazolvány, amelyben a fotó még látszott, de a név már kivehetetlen volt. A Mogyorósi család által küldött fotóval összevetve derült fény a megbarnult igazolványképen szereplő katona kilétére: ő volt Mogyorósi János. Ezután állt össze a történet.

– Mogyorósi – eredetileg Mizsik – honvéd 1911-ben született. 1942-ben Miskolcra vonult be híradósként. Egy régi irat tanúsága szerint ekkor kérte neve magyarosítását. Zámolyon a 2. páncéloshadosztály felderítő zászlóaljában szolgált, és súlyos, 24 órás harcot követően esett el 1945. március 17-én a 193-as magassági pont közelében. Az igazolványt egy személyes találkozó alkalmával visszaadtam a családnak – mesélte Weimper, akitől a történet szomorú folytatását is megtudtuk. A 34 évesen elhunyt honvéd fiatal felesége 1945 nyarán utazott Zámolyra, hogy megkeresse férje nyughelyét. Holttestét a Fehérvárra vezető út melletti mély árokban találták meg a falusiak. A rendőrségi jelentések szerint megerőszakolták, majd több késszúrással végeztek vele. Három gyermek hiába várta otthon a szüleit.

Mellékszálként ez a történet is szerepelne abban a filmben, amelynek az ötlete pár évvel ezelőtt született meg Weimper Zoltán fejében. A forgatókönyv kész és elkészült az Árulók százada 55 másodperces teaserje, vagyis előzetese is, ami megnézhető a legnagyobb videómegosztó csatornán. A játékfilm arról szólna, hogyan talált rá a zámolyi önkormányzatnál az 1945-ben elesett és eltemetett katonák hagyatékára, majd ezek a személyes holmik repítenék vissza a nézőt az időben, hogy egykori gazdáik némileg fiktív történetén keresztül, de a történelmi tényeknek megfelelően ismerhessék meg a Zámoly határában zajlott harcokat. Ahhoz, hogy mindez vászonra kerüljön, rengeteg pénz kell.

A témában a film mellett megjelentetésre vár egy másfél száz oldalas tanulmány is, amelyről a szerző történésztől is kapott pozitív visszajelzést. Pénz erre is jól jönne, csakúgy, mint Zámoly egyik legrégebbi épületének, az 1800-as évek elején épült magtárnak a rendbetételére. Ez az otthona a Weimper által alapított, ingyenesen látogatható hadtörténeti tárlatnak. Egyelőre úgy tűnik, ez az egyetlen hely, ahol alaposabban megismerhetők a Zámolyt érintő háborús események. Weimper Zoltán azon dolgozik, hogy erre több lehetőség legyen.