Nyolc évtized: Bélyegen az élet

2019.09.21. 15:30

Hada Tibor neve nem ismeretlen sem a bélyeggyűjtők, sem a cserkészek körében

1944 óta cserkész, 1956 óta pedig tagja a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szervezetének. Munkássága előtt tiszteleg a Székesfehérvári Városi Bélyeggyűjtő Kör kiállítása, amely vasárnapig tekinthető meg a VOKE-ban.

Borsányi Bea

A ma 89 éves Hada Tibor 6 éves korában kezdett bélyeget gyűjteni szülőfalujában, Őriszentpéteren. Nem látta ezt senkitől, a családban nem foglalkoztak bélyeg­gyűjtéssel. Egyszerűen megtetszettek neki a színes bélyegek, amelyeket óvatosan leáztatott a lapokról, levelekről. Több száz köteg bélyege van azokból az időkből, ám ezek ma inkább emlékek, nem sokat érnek. Mintegy évtizede amúgy is nagyot fordult a bélyeggyűjtő világ: a futott levelek jöttek divatba. Azok, amelyeken rajta van a postai bélyeg és a pecsét is.

Az évtizedek alatt több millió darabot gyűjtött össze a ritka bélyegekből

– Szombathelyen érettségiztem 1952-ben, ami után apámtól engedélyt kaptam egy kis utazásra. Így vetődtem el Keszthelyre, ahol éppen akkor toboroztak tanulókat a Mezőgazdasági Akadémiára. Kíváncsiságból bementem, és mire kijöttem, már agrárhallgató voltam. Pedig amúgy nem sok esélyem lett volna, hiszen nagyapám, aki éppen abban az időben halt meg, 48 hold földet hagyott főjegyző apámra, akit így mindjárt kuláknak minősítettek. Ám nem tartott sokáig ez az állapot, mert az állam egy napon belül rátette a kezét a birtokra. A föld tehát ment, de a kulák minősítés maradt, ami engem is végigkísért a tanulmányaim során. Végül a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen szereztem diplomát – mesélte a bélyeggyűjtő, aki különböző állami gazdaságokban dolgozott, mielőtt 1973-ban Székesfehérvárra került. Természetesen ez idő alatt a bélyeggyűjtés sem szakadt félbe. 1952-ben alakult meg a MABÉOSZ, amelybe 1956-ban maga is belépett, és a 13330-as számú igazolványt kapta. Pásztón, ahol Fehérvárra kerülése előtt dolgozott, 10 évig volt a helyi bélyegkör titkára és újdonságfelelőse, valamint kiállításokat is szervezett. Ezt a tevékenységét Fehérváron is folytatta a Városi Bélyeggyűjtő Körben, ahol elnökhelyettes is lett, valamint két cikluson keresztül országos küldött is volt.

A cserkészet a legkedvesebb téma Fotó: Fehér Gábor

– Munkámat a MABÉOSZ több kitüntetéssel is elismerte, 2011-ben pedig tiszteletbeli MABÉOSZ taggá választottak – mesélte, miközben egy ív személyes bélyeget szedett elő az egyik mappából, amelyen Tóth István és az ő portréja látható. Idén adták ki, a sorozat darabjain a MABÉOSZ által „Tiszteletbeli tag” címmel kitüntetett tagjai köszönnek vissza. És ha már egyszer „beszabadultunk” a bélyegszobába, sorra kerültek elő a mappák, a gyűjtőkönyvek és a dobozok, amelyekben ezer és ezer számra lapultak a legkülönfélébb kisebb és nagyobb, különböző formájú bélyegek.

 

Egyesek a kiadás éve, mások tematika szerint rendezve, megint külön a futott levelek és azok, amelyek kiállításra készen albumlapokon díszelegnek, ellátva a megfelelő feliratokkal. Tulajdonosuk büszkén meséli, még carte maximumok – gyűjtők számára kibocsátott azonos témájú képes levelezőlap és bélyeg, amelyet ilyen alkalomra készített különleges bélyegzővel látnak el – is vannak a birtokában. Hogyan lehetett régen különlegesebb, külföldi darabokhoz jutni? – kérdezem én, a laikus, akinek azonban vannak emlékei a rendszerváltás előtti Magyarországról.

– A MABÉOSZ-nak voltak cserefüzetei, amelyekbe bele lehetett tenni az eladásra szánt bélyegeket az árának a megjelölésével.

Egy 1956-os, forradalmi bélyeg Fotó: Fehér Gábor

Ha valamelyik kellett az embernek, kivette, a helyére beírta a nevét, a pénzt pedig elküldte a bélyeg tulajdonosának. Aztán voltak nálunk is a kezdetektől fogva bélyegkereskedők – válaszolt kérdésemre Hada Tibor, aki az évtizedek alatt több millió darabot gyűjtött össze és számos kiállítást is szervezett belőlük országszerte. Személyes kedvencei a cserkészethez kötődők, ebből van talán a legtöbbje, ám a Jugoszláv vasút 50 éves fennállására kiadott emlékblokk a gyűjteményének legértékesebb darabja. És hogy mi határozza meg egy-egy darab értékét? Többek között a formája, a kiadott darabok száma és a rajta lévő, sokszor tanító jellegű motívum. Bármily hihetetlen, a legértékesebbek közé tartoznak a téves bélyegek, amelyek valamilyen szempontból hibásan kerültek forgalomba, majd visszavonásra.

A gyűjtemény jelentős részét a vasúttal kapcsolatos darabok képezik Fotó: Fehér Gábor

Hada Tibor 89 évesen is aktív gyűjtő, de gyűjteményét valószínűleg senki nem gyarapítja majd tovább az utódok közül, mert 4 gyermeke, 12 unokája és 6 dédunokája közül senki nem hódol ennek az 50-es években fénykorát élő szabadidős tevékenységnek.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!