Hétvége

2009.12.05. 03:28

Ágyúöntőtől a filmrendezőig - a Jancsó család kilenc ága

Az ember bólint, jól van így. Ősi családok - nemesek és egyszerű pórok leszármazottjai - keresik hozzátartozóikat szerte a világban. A Jancsók is ezt tették, családi találkozójukat városunkban tartották a hét végén.

Fejér Megyei Hírlap

- A Jancsók keresik egymást, és ha összejönnek, tudnak egymásnak örülni - mondta Csilla, aki a fiatal generáció képviselőjeként, a kor kívánalmainak megfelelően virtuálisan szervezi a család számára a találkozókat - a világhálón.

Nyolcszáz kilométerről indultak a Jancsók az 1600-as években - külön utakon, kilenc ágra szakadva jutottak el Erdélyből Magyarországra. Sokan a fővárosban élnek, 26-an Fehérváron, van, aki Brazíliában, Amerikában, többen maradtak Erdélyben. Amint azt a tapasztalat igazolja, minden család jelenét és jövőjét ősei irányítják - a családi históriát feldolgozó Bakk Endre kanonok igazságát felmérve indult el néhány családtaggal Jancsó Antal 2008 szeptemberében Gelencére a falu meghívására, ahol újabb 80 Jancsóval találkozott. Az erdélyiek nem fogytak ki a dicséretből. Újabb adalékként tudták meg, hogy a településen a Jancsók 400 éven át hőstetteket hajtottak végre. Az 1848-49-es szabadságharcban a család mintegy száz tagja vett részt főhadnagytól a közlegényig, hadbírótól az ágyúöntőig.

A kilenc ág történetét nehéz lenne itt összefoglalni, a családfakutatást tudományos szinten Sztrányai György és felesége, a Jancsó családból származó Zányi Ildikó végzi. Néhány Jancsó pedig ezen a nyáron elindult Erdélybe, hogy még több emléket kutasson fel. Így találtak rá az ősi gelencei vár romjaira és a kuriózumnak számító családi temetőre, több Jancsó-házra Kézdivásárhelyen, és persze a szellemi örökségre is. Továbbadni, ráhagyományozni a fiatalokra az egykori székely katonanemzetség konok kitartó fegyelmét, a gyökereket, a tartást. Legendás alakokon vezet idáig az út. A kultúrának, a tudománynak, a közéletnek adott feledhetetlen alakokat a család. Pétert székely nemesi öntudatával például a gelencei ágból, aki megfogadta, nem köt nyakkendőt és nem borotválkozik, nem vág hajat, amíg a kommunista uralom véget nem ér hazájában. A bozontos uraságról Bodor Ferenc készített dokumentumfilmet. A Szolnokon élő 90 éves Jancsó Imre plébánosról azt tartják, hogy egyedül vert vissza egy ávós támadást . A legendába hajló igaz történet pedig így szól: amikor mint Mindszenty ügynökéért jöttek érte a karhatalmisták, felszólították, hogy öltözzön át, nem vihetik a börtönbe papi ruhában. Ő kilépett a szobából, és rájuk zárta az ajtót. Hat és fél évig bujkált, álnéven misézett, és dolgozott segédmunkásként, végül mégis elkapták. Tizenegy évet töltött a márianosztrai börtönben. Most ő a család lelki gondozója. A család egyik tagja templomi gyertyákat önt Erdélyben, vele készíttették el a Jancsó-gyertyákat: családi címerrel oldalukon. A gyertyákat Imre atya szentelte fel virágvasárnap.

- Minden időszaknak voltak alakjai, akikre büszkék lehetünk, aki a nemzet büszkesége is - a Jancsó-leszármazottak ezzel az öntudattal kutathatják múltjukat: Jancsó Benedek történészről nemrég iskolát neveztek el Gelencén. Antal a Davis-kupán is eredményesen szereplő teniszversenyző, a nemrég elhunyt Adrienn színésznő, vagy Miklós, a Kossuth-díjas filmrendező.

A misztikus mese azonban csak most kezdődik. A család történelmi felelősségvállalása az ősi birtok és temető rendbehozatalán túl a szellemi örökség megmentésére is vonatozik. Folyamatban van annak az alapítványnak a bejegyzése, amely a történelmi dokumentumokat, szellemi örökséget gondozza, és kiadja a Jancsók által írt és őrzött könyveket. Az örökségvédelem persze kicsiben is megtörténik. Jancsó Géza gyönyörűen cirádált öntöttvas pecsétnyomót vesz elő, 1918-ban készült. Bankigazgató nagyapjáé volt. Ő gyerekként diót tört vele, most húzta elő a feledésből. A diótörés azonban kárt okozott benne, a hiányzó részt most pótoltatta - igaz csak műanyagból lehetett. A dombornyomást mindenki kipróbálhatta, és a meghívó sarkába nyomva emlékül hazavihette.

 

- A Jancsók keresik egymást, és ha összejönnek, tudnak egymásnak örülni - mondta Csilla, aki a fiatal generáció képviselőjeként, a kor kívánalmainak megfelelően virtuálisan szervezi a család számára a találkozókat - a világhálón.

Nyolcszáz kilométerről indultak a Jancsók az 1600-as években - külön utakon, kilenc ágra szakadva jutottak el Erdélyből Magyarországra. Sokan a fővárosban élnek, 26-an Fehérváron, van, aki Brazíliában, Amerikában, többen maradtak Erdélyben. Amint azt a tapasztalat igazolja, minden család jelenét és jövőjét ősei irányítják - a családi históriát feldolgozó Bakk Endre kanonok igazságát felmérve indult el néhány családtaggal Jancsó Antal 2008 szeptemberében Gelencére a falu meghívására, ahol újabb 80 Jancsóval találkozott. Az erdélyiek nem fogytak ki a dicséretből. Újabb adalékként tudták meg, hogy a településen a Jancsók 400 éven át hőstetteket hajtottak végre. Az 1848-49-es szabadságharcban a család mintegy száz tagja vett részt főhadnagytól a közlegényig, hadbírótól az ágyúöntőig.

A kilenc ág történetét nehéz lenne itt összefoglalni, a családfakutatást tudományos szinten Sztrányai György és felesége, a Jancsó családból származó Zányi Ildikó végzi. Néhány Jancsó pedig ezen a nyáron elindult Erdélybe, hogy még több emléket kutasson fel. Így találtak rá az ősi gelencei vár romjaira és a kuriózumnak számító családi temetőre, több Jancsó-házra Kézdivásárhelyen, és persze a szellemi örökségre is. Továbbadni, ráhagyományozni a fiatalokra az egykori székely katonanemzetség konok kitartó fegyelmét, a gyökereket, a tartást. Legendás alakokon vezet idáig az út. A kultúrának, a tudománynak, a közéletnek adott feledhetetlen alakokat a család. Pétert székely nemesi öntudatával például a gelencei ágból, aki megfogadta, nem köt nyakkendőt és nem borotválkozik, nem vág hajat, amíg a kommunista uralom véget nem ér hazájában. A bozontos uraságról Bodor Ferenc készített dokumentumfilmet. A Szolnokon élő 90 éves Jancsó Imre plébánosról azt tartják, hogy egyedül vert vissza egy ávós támadást . A legendába hajló igaz történet pedig így szól: amikor mint Mindszenty ügynökéért jöttek érte a karhatalmisták, felszólították, hogy öltözzön át, nem vihetik a börtönbe papi ruhában. Ő kilépett a szobából, és rájuk zárta az ajtót. Hat és fél évig bujkált, álnéven misézett, és dolgozott segédmunkásként, végül mégis elkapták. Tizenegy évet töltött a márianosztrai börtönben. Most ő a család lelki gondozója. A család egyik tagja templomi gyertyákat önt Erdélyben, vele készíttették el a Jancsó-gyertyákat: családi címerrel oldalukon. A gyertyákat Imre atya szentelte fel virágvasárnap.

- Minden időszaknak voltak alakjai, akikre büszkék lehetünk, aki a nemzet büszkesége is - a Jancsó-leszármazottak ezzel az öntudattal kutathatják múltjukat: Jancsó Benedek történészről nemrég iskolát neveztek el Gelencén. Antal a Davis-kupán is eredményesen szereplő teniszversenyző, a nemrég elhunyt Adrienn színésznő, vagy Miklós, a Kossuth-díjas filmrendező.

A misztikus mese azonban csak most kezdődik. A család történelmi felelősségvállalása az ősi birtok és temető rendbehozatalán túl a szellemi örökség megmentésére is vonatozik. Folyamatban van annak az alapítványnak a bejegyzése, amely a történelmi dokumentumokat, szellemi örökséget gondozza, és kiadja a Jancsók által írt és őrzött könyveket. Az örökségvédelem persze kicsiben is megtörténik. Jancsó Géza gyönyörűen cirádált öntöttvas pecsétnyomót vesz elő, 1918-ban készült. Bankigazgató nagyapjáé volt. Ő gyerekként diót tört vele, most húzta elő a feledésből. A diótörés azonban kárt okozott benne, a hiányzó részt most pótoltatta - igaz csak műanyagból lehetett. A dombornyomást mindenki kipróbálhatta, és a meghívó sarkába nyomva emlékül hazavihette.

 

Nyolcszáz kilométerről indultak a Jancsók az 1600-as években - külön utakon, kilenc ágra szakadva jutottak el Erdélyből Magyarországra. Sokan a fővárosban élnek, 26-an Fehérváron, van, aki Brazíliában, Amerikában, többen maradtak Erdélyben. Amint azt a tapasztalat igazolja, minden család jelenét és jövőjét ősei irányítják - a családi históriát feldolgozó Bakk Endre kanonok igazságát felmérve indult el néhány családtaggal Jancsó Antal 2008 szeptemberében Gelencére a falu meghívására, ahol újabb 80 Jancsóval találkozott. Az erdélyiek nem fogytak ki a dicséretből. Újabb adalékként tudták meg, hogy a településen a Jancsók 400 éven át hőstetteket hajtottak végre. Az 1848-49-es szabadságharcban a család mintegy száz tagja vett részt főhadnagytól a közlegényig, hadbírótól az ágyúöntőig.

A kilenc ág történetét nehéz lenne itt összefoglalni, a családfakutatást tudományos szinten Sztrányai György és felesége, a Jancsó családból származó Zányi Ildikó végzi. Néhány Jancsó pedig ezen a nyáron elindult Erdélybe, hogy még több emléket kutasson fel. Így találtak rá az ősi gelencei vár romjaira és a kuriózumnak számító családi temetőre, több Jancsó-házra Kézdivásárhelyen, és persze a szellemi örökségre is. Továbbadni, ráhagyományozni a fiatalokra az egykori székely katonanemzetség konok kitartó fegyelmét, a gyökereket, a tartást. Legendás alakokon vezet idáig az út. A kultúrának, a tudománynak, a közéletnek adott feledhetetlen alakokat a család. Pétert székely nemesi öntudatával például a gelencei ágból, aki megfogadta, nem köt nyakkendőt és nem borotválkozik, nem vág hajat, amíg a kommunista uralom véget nem ér hazájában. A bozontos uraságról Bodor Ferenc készített dokumentumfilmet. A Szolnokon élő 90 éves Jancsó Imre plébánosról azt tartják, hogy egyedül vert vissza egy ávós támadást . A legendába hajló igaz történet pedig így szól: amikor mint Mindszenty ügynökéért jöttek érte a karhatalmisták, felszólították, hogy öltözzön át, nem vihetik a börtönbe papi ruhában. Ő kilépett a szobából, és rájuk zárta az ajtót. Hat és fél évig bujkált, álnéven misézett, és dolgozott segédmunkásként, végül mégis elkapták. Tizenegy évet töltött a márianosztrai börtönben. Most ő a család lelki gondozója. A család egyik tagja templomi gyertyákat önt Erdélyben, vele készíttették el a Jancsó-gyertyákat: családi címerrel oldalukon. A gyertyákat Imre atya szentelte fel virágvasárnap.

- Minden időszaknak voltak alakjai, akikre büszkék lehetünk, aki a nemzet büszkesége is - a Jancsó-leszármazottak ezzel az öntudattal kutathatják múltjukat: Jancsó Benedek történészről nemrég iskolát neveztek el Gelencén. Antal a Davis-kupán is eredményesen szereplő teniszversenyző, a nemrég elhunyt Adrienn színésznő, vagy Miklós, a Kossuth-díjas filmrendező.

A misztikus mese azonban csak most kezdődik. A család történelmi felelősségvállalása az ősi birtok és temető rendbehozatalán túl a szellemi örökség megmentésére is vonatozik. Folyamatban van annak az alapítványnak a bejegyzése, amely a történelmi dokumentumokat, szellemi örökséget gondozza, és kiadja a Jancsók által írt és őrzött könyveket. Az örökségvédelem persze kicsiben is megtörténik. Jancsó Géza gyönyörűen cirádált öntöttvas pecsétnyomót vesz elő, 1918-ban készült. Bankigazgató nagyapjáé volt. Ő gyerekként diót tört vele, most húzta elő a feledésből. A diótörés azonban kárt okozott benne, a hiányzó részt most pótoltatta - igaz csak műanyagból lehetett. A dombornyomást mindenki kipróbálhatta, és a meghívó sarkába nyomva emlékül hazavihette.

 

Nyolcszáz kilométerről indultak a Jancsók az 1600-as években - külön utakon, kilenc ágra szakadva jutottak el Erdélyből Magyarországra. Sokan a fővárosban élnek, 26-an Fehérváron, van, aki Brazíliában, Amerikában, többen maradtak Erdélyben. Amint azt a tapasztalat igazolja, minden család jelenét és jövőjét ősei irányítják - a családi históriát feldolgozó Bakk Endre kanonok igazságát felmérve indult el néhány családtaggal Jancsó Antal 2008 szeptemberében Gelencére a falu meghívására, ahol újabb 80 Jancsóval találkozott. Az erdélyiek nem fogytak ki a dicséretből. Újabb adalékként tudták meg, hogy a településen a Jancsók 400 éven át hőstetteket hajtottak végre. Az 1848-49-es szabadságharcban a család mintegy száz tagja vett részt főhadnagytól a közlegényig, hadbírótól az ágyúöntőig.

A kilenc ág történetét nehéz lenne itt összefoglalni, a családfakutatást tudományos szinten Sztrányai György és felesége, a Jancsó családból származó Zányi Ildikó végzi. Néhány Jancsó pedig ezen a nyáron elindult Erdélybe, hogy még több emléket kutasson fel. Így találtak rá az ősi gelencei vár romjaira és a kuriózumnak számító családi temetőre, több Jancsó-házra Kézdivásárhelyen, és persze a szellemi örökségre is. Továbbadni, ráhagyományozni a fiatalokra az egykori székely katonanemzetség konok kitartó fegyelmét, a gyökereket, a tartást. Legendás alakokon vezet idáig az út. A kultúrának, a tudománynak, a közéletnek adott feledhetetlen alakokat a család. Pétert székely nemesi öntudatával például a gelencei ágból, aki megfogadta, nem köt nyakkendőt és nem borotválkozik, nem vág hajat, amíg a kommunista uralom véget nem ér hazájában. A bozontos uraságról Bodor Ferenc készített dokumentumfilmet. A Szolnokon élő 90 éves Jancsó Imre plébánosról azt tartják, hogy egyedül vert vissza egy ávós támadást . A legendába hajló igaz történet pedig így szól: amikor mint Mindszenty ügynökéért jöttek érte a karhatalmisták, felszólították, hogy öltözzön át, nem vihetik a börtönbe papi ruhában. Ő kilépett a szobából, és rájuk zárta az ajtót. Hat és fél évig bujkált, álnéven misézett, és dolgozott segédmunkásként, végül mégis elkapták. Tizenegy évet töltött a márianosztrai börtönben. Most ő a család lelki gondozója. A család egyik tagja templomi gyertyákat önt Erdélyben, vele készíttették el a Jancsó-gyertyákat: családi címerrel oldalukon. A gyertyákat Imre atya szentelte fel virágvasárnap.

- Minden időszaknak voltak alakjai, akikre büszkék lehetünk, aki a nemzet büszkesége is - a Jancsó-leszármazottak ezzel az öntudattal kutathatják múltjukat: Jancsó Benedek történészről nemrég iskolát neveztek el Gelencén. Antal a Davis-kupán is eredményesen szereplő teniszversenyző, a nemrég elhunyt Adrienn színésznő, vagy Miklós, a Kossuth-díjas filmrendező.

A misztikus mese azonban csak most kezdődik. A család történelmi felelősségvállalása az ősi birtok és temető rendbehozatalán túl a szellemi örökség megmentésére is vonatozik. Folyamatban van annak az alapítványnak a bejegyzése, amely a történelmi dokumentumokat, szellemi örökséget gondozza, és kiadja a Jancsók által írt és őrzött könyveket. Az örökségvédelem persze kicsiben is megtörténik. Jancsó Géza gyönyörűen cirádált öntöttvas pecsétnyomót vesz elő, 1918-ban készült. Bankigazgató nagyapjáé volt. Ő gyerekként diót tört vele, most húzta elő a feledésből. A diótörés azonban kárt okozott benne, a hiányzó részt most pótoltatta - igaz csak műanyagból lehetett. A dombornyomást mindenki kipróbálhatta, és a meghívó sarkába nyomva emlékül hazavihette.

 

A kilenc ág történetét nehéz lenne itt összefoglalni, a családfakutatást tudományos szinten Sztrányai György és felesége, a Jancsó családból származó Zányi Ildikó végzi. Néhány Jancsó pedig ezen a nyáron elindult Erdélybe, hogy még több emléket kutasson fel. Így találtak rá az ősi gelencei vár romjaira és a kuriózumnak számító családi temetőre, több Jancsó-házra Kézdivásárhelyen, és persze a szellemi örökségre is. Továbbadni, ráhagyományozni a fiatalokra az egykori székely katonanemzetség konok kitartó fegyelmét, a gyökereket, a tartást. Legendás alakokon vezet idáig az út. A kultúrának, a tudománynak, a közéletnek adott feledhetetlen alakokat a család. Pétert székely nemesi öntudatával például a gelencei ágból, aki megfogadta, nem köt nyakkendőt és nem borotválkozik, nem vág hajat, amíg a kommunista uralom véget nem ér hazájában. A bozontos uraságról Bodor Ferenc készített dokumentumfilmet. A Szolnokon élő 90 éves Jancsó Imre plébánosról azt tartják, hogy egyedül vert vissza egy ávós támadást . A legendába hajló igaz történet pedig így szól: amikor mint Mindszenty ügynökéért jöttek érte a karhatalmisták, felszólították, hogy öltözzön át, nem vihetik a börtönbe papi ruhában. Ő kilépett a szobából, és rájuk zárta az ajtót. Hat és fél évig bujkált, álnéven misézett, és dolgozott segédmunkásként, végül mégis elkapták. Tizenegy évet töltött a márianosztrai börtönben. Most ő a család lelki gondozója. A család egyik tagja templomi gyertyákat önt Erdélyben, vele készíttették el a Jancsó-gyertyákat: családi címerrel oldalukon. A gyertyákat Imre atya szentelte fel virágvasárnap.

- Minden időszaknak voltak alakjai, akikre büszkék lehetünk, aki a nemzet büszkesége is - a Jancsó-leszármazottak ezzel az öntudattal kutathatják múltjukat: Jancsó Benedek történészről nemrég iskolát neveztek el Gelencén. Antal a Davis-kupán is eredményesen szereplő teniszversenyző, a nemrég elhunyt Adrienn színésznő, vagy Miklós, a Kossuth-díjas filmrendező.

A misztikus mese azonban csak most kezdődik. A család történelmi felelősségvállalása az ősi birtok és temető rendbehozatalán túl a szellemi örökség megmentésére is vonatozik. Folyamatban van annak az alapítványnak a bejegyzése, amely a történelmi dokumentumokat, szellemi örökséget gondozza, és kiadja a Jancsók által írt és őrzött könyveket. Az örökségvédelem persze kicsiben is megtörténik. Jancsó Géza gyönyörűen cirádált öntöttvas pecsétnyomót vesz elő, 1918-ban készült. Bankigazgató nagyapjáé volt. Ő gyerekként diót tört vele, most húzta elő a feledésből. A diótörés azonban kárt okozott benne, a hiányzó részt most pótoltatta - igaz csak műanyagból lehetett. A dombornyomást mindenki kipróbálhatta, és a meghívó sarkába nyomva emlékül hazavihette.

 

A kilenc ág történetét nehéz lenne itt összefoglalni, a családfakutatást tudományos szinten Sztrányai György és felesége, a Jancsó családból származó Zányi Ildikó végzi. Néhány Jancsó pedig ezen a nyáron elindult Erdélybe, hogy még több emléket kutasson fel. Így találtak rá az ősi gelencei vár romjaira és a kuriózumnak számító családi temetőre, több Jancsó-házra Kézdivásárhelyen, és persze a szellemi örökségre is. Továbbadni, ráhagyományozni a fiatalokra az egykori székely katonanemzetség konok kitartó fegyelmét, a gyökereket, a tartást. Legendás alakokon vezet idáig az út. A kultúrának, a tudománynak, a közéletnek adott feledhetetlen alakokat a család. Pétert székely nemesi öntudatával például a gelencei ágból, aki megfogadta, nem köt nyakkendőt és nem borotválkozik, nem vág hajat, amíg a kommunista uralom véget nem ér hazájában. A bozontos uraságról Bodor Ferenc készített dokumentumfilmet. A Szolnokon élő 90 éves Jancsó Imre plébánosról azt tartják, hogy egyedül vert vissza egy ávós támadást . A legendába hajló igaz történet pedig így szól: amikor mint Mindszenty ügynökéért jöttek érte a karhatalmisták, felszólították, hogy öltözzön át, nem vihetik a börtönbe papi ruhában. Ő kilépett a szobából, és rájuk zárta az ajtót. Hat és fél évig bujkált, álnéven misézett, és dolgozott segédmunkásként, végül mégis elkapták. Tizenegy évet töltött a márianosztrai börtönben. Most ő a család lelki gondozója. A család egyik tagja templomi gyertyákat önt Erdélyben, vele készíttették el a Jancsó-gyertyákat: családi címerrel oldalukon. A gyertyákat Imre atya szentelte fel virágvasárnap.

- Minden időszaknak voltak alakjai, akikre büszkék lehetünk, aki a nemzet büszkesége is - a Jancsó-leszármazottak ezzel az öntudattal kutathatják múltjukat: Jancsó Benedek történészről nemrég iskolát neveztek el Gelencén. Antal a Davis-kupán is eredményesen szereplő teniszversenyző, a nemrég elhunyt Adrienn színésznő, vagy Miklós, a Kossuth-díjas filmrendező.

A misztikus mese azonban csak most kezdődik. A család történelmi felelősségvállalása az ősi birtok és temető rendbehozatalán túl a szellemi örökség megmentésére is vonatozik. Folyamatban van annak az alapítványnak a bejegyzése, amely a történelmi dokumentumokat, szellemi örökséget gondozza, és kiadja a Jancsók által írt és őrzött könyveket. Az örökségvédelem persze kicsiben is megtörténik. Jancsó Géza gyönyörűen cirádált öntöttvas pecsétnyomót vesz elő, 1918-ban készült. Bankigazgató nagyapjáé volt. Ő gyerekként diót tört vele, most húzta elő a feledésből. A diótörés azonban kárt okozott benne, a hiányzó részt most pótoltatta - igaz csak műanyagból lehetett. A dombornyomást mindenki kipróbálhatta, és a meghívó sarkába nyomva emlékül hazavihette.

 

- Minden időszaknak voltak alakjai, akikre büszkék lehetünk, aki a nemzet büszkesége is - a Jancsó-leszármazottak ezzel az öntudattal kutathatják múltjukat: Jancsó Benedek történészről nemrég iskolát neveztek el Gelencén. Antal a Davis-kupán is eredményesen szereplő teniszversenyző, a nemrég elhunyt Adrienn színésznő, vagy Miklós, a Kossuth-díjas filmrendező.

A misztikus mese azonban csak most kezdődik. A család történelmi felelősségvállalása az ősi birtok és temető rendbehozatalán túl a szellemi örökség megmentésére is vonatozik. Folyamatban van annak az alapítványnak a bejegyzése, amely a történelmi dokumentumokat, szellemi örökséget gondozza, és kiadja a Jancsók által írt és őrzött könyveket. Az örökségvédelem persze kicsiben is megtörténik. Jancsó Géza gyönyörűen cirádált öntöttvas pecsétnyomót vesz elő, 1918-ban készült. Bankigazgató nagyapjáé volt. Ő gyerekként diót tört vele, most húzta elő a feledésből. A diótörés azonban kárt okozott benne, a hiányzó részt most pótoltatta - igaz csak műanyagból lehetett. A dombornyomást mindenki kipróbálhatta, és a meghívó sarkába nyomva emlékül hazavihette.

 

- Minden időszaknak voltak alakjai, akikre büszkék lehetünk, aki a nemzet büszkesége is - a Jancsó-leszármazottak ezzel az öntudattal kutathatják múltjukat: Jancsó Benedek történészről nemrég iskolát neveztek el Gelencén. Antal a Davis-kupán is eredményesen szereplő teniszversenyző, a nemrég elhunyt Adrienn színésznő, vagy Miklós, a Kossuth-díjas filmrendező.

A misztikus mese azonban csak most kezdődik. A család történelmi felelősségvállalása az ősi birtok és temető rendbehozatalán túl a szellemi örökség megmentésére is vonatozik. Folyamatban van annak az alapítványnak a bejegyzése, amely a történelmi dokumentumokat, szellemi örökséget gondozza, és kiadja a Jancsók által írt és őrzött könyveket. Az örökségvédelem persze kicsiben is megtörténik. Jancsó Géza gyönyörűen cirádált öntöttvas pecsétnyomót vesz elő, 1918-ban készült. Bankigazgató nagyapjáé volt. Ő gyerekként diót tört vele, most húzta elő a feledésből. A diótörés azonban kárt okozott benne, a hiányzó részt most pótoltatta - igaz csak műanyagból lehetett. A dombornyomást mindenki kipróbálhatta, és a meghívó sarkába nyomva emlékül hazavihette.

 

A misztikus mese azonban csak most kezdődik. A család történelmi felelősségvállalása az ősi birtok és temető rendbehozatalán túl a szellemi örökség megmentésére is vonatozik. Folyamatban van annak az alapítványnak a bejegyzése, amely a történelmi dokumentumokat, szellemi örökséget gondozza, és kiadja a Jancsók által írt és őrzött könyveket. Az örökségvédelem persze kicsiben is megtörténik. Jancsó Géza gyönyörűen cirádált öntöttvas pecsétnyomót vesz elő, 1918-ban készült. Bankigazgató nagyapjáé volt. Ő gyerekként diót tört vele, most húzta elő a feledésből. A diótörés azonban kárt okozott benne, a hiányzó részt most pótoltatta - igaz csak műanyagból lehetett. A dombornyomást mindenki kipróbálhatta, és a meghívó sarkába nyomva emlékül hazavihette.

 

A misztikus mese azonban csak most kezdődik. A család történelmi felelősségvállalása az ősi birtok és temető rendbehozatalán túl a szellemi örökség megmentésére is vonatozik. Folyamatban van annak az alapítványnak a bejegyzése, amely a történelmi dokumentumokat, szellemi örökséget gondozza, és kiadja a Jancsók által írt és őrzött könyveket. Az örökségvédelem persze kicsiben is megtörténik. Jancsó Géza gyönyörűen cirádált öntöttvas pecsétnyomót vesz elő, 1918-ban készült. Bankigazgató nagyapjáé volt. Ő gyerekként diót tört vele, most húzta elő a feledésből. A diótörés azonban kárt okozott benne, a hiányzó részt most pótoltatta - igaz csak műanyagból lehetett. A dombornyomást mindenki kipróbálhatta, és a meghívó sarkába nyomva emlékül hazavihette.

 

 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!