A törpére vicsorgó vaddisznó

- Nem mindenkit érdekel ám ez - kezd sztorizni a tulaj. - Jött erre egyszer egy kerékpáros - október lehetett -, megállt mellettünk és kezd ordítozni: hess, hess! Nektek ilyenkor már nem itt van a helyetek! És széles karmozdulatokkal zavarná el a műanyag gólyákat. Bevallom, kicsit röhögtünk. Aztán jött egy hölgy is, egy állatvédő, aki kifogásolta, hogy novemberben még itt tanyáznak a madarak. Az az igazság, hogy azt gondoltam, tréfálkozik, úgyhogy én sem vettem túl komolyra és megmondtam neki, hogy az oszlopra felfutó kábel nem is futófény, hanem a padlófűtéshez kell, a gólyáknak. Ezt a két madarat annyian akarták már megvenni, hogy meguntam - gondoltam, ha ekkora az igény, akkor ezt a bizniszt kell megcsinálni.

Így indult el a kertitörpe-üzlet öt évvel ezelőtt, ma is röneszanszát éli. Az igény létező: viszik a cicis sellőt, az ártatlan őzikét, a csupasz fenekű részeget. Néhány nappal ezelőtti ott jártunkkor a katalógusban látható gülüszemű randa műufóra gerjedt rá egy reménybeli vevő. Ezt megrendelik neki, mert a kirakatban , ami az utcafronti gyep és az udvar, csakis hagyományos, pirospozsgás kerti törpéket és attól figurálisan nem túl elvetemült, az európai kultúrkörhöz - no meg a Disney-rajzfilmvilághoz - közelítő darabokat tartanak.

- Szerintem minden házhoz kell kerti törpe és ezt most nem a kereskedő mondatja velem. A törpe szelleme megóvja az otthont, nekem is van hét - mondja Balázs Attila, mire felvetem: jó-e a kerti törpe a betörők ellen? Hozzám legalábbis még nem törtek be, somolyog a vállalkozó. Pedig a törpearc cseppet sem riasztó: van köztük szőlőt taposó, pisilős, sört ivó. A kertitörpe-reneszánsz még él, a bajor átutazók imádják, a magyarok közül is van visszatérő vevő.

- Nemrég itt járt egy hölgy és megvette a hüvelykujját lefelé mutató törpét. Mondja, hogy a szomszédasszony ellen lesz, mert állandóan átleskelődik a kertjébe. Na, amaz nem is tűrte sokáig: meddig áll még így a törpe, zsémbelt. Megfordíthatom, de akkor a csupasz hátsóját nézegetheted! - jött a replika.

Másik alkalommal viszont azért szálltak ki az illetékesek a Balázs-udvarba, mert bejelentést kaptak: rendszeresen egy nagytestű kutya szaladgál keresztbe az úton, ez már tűrhetetlen. A porta gazdája ismét úgy gondolta, inkább veszi tréfásra, mint komolyra az ügyet, azonmód elszaladt a boltba és nyakörvet, láncot vásárolt a renitens ebre. Egy darabig így, láncon áldogállt a kerítésnél. Nyugodtan mondhatjuk, hogy időjárásálló festékkel bevont műkutyának az utcán rakoncátlankodni kevesebb esélye volt, mint neki.

A törpe mellett kelendőek az állatok. A kerti medence mellé előszeretettel veszik a vicsori krokodilt, rotweilert, békát, műsünt, kisded vadkant. A legkisebb darabokat egy átalkoholizált kerti parti után alig venni észre a fűben. Ezért előfordulhat, hogy ránk szól a házigazda: bocs, de ráléptél a vízilovamra...