Dávid Zoltán a MÁV Előre-Foxconn mestere nehéz idényre számít, de bízik játékosaiban

Többszörös magyar bajnok volt korábban a Kaposvárral, milyen érzés volt újfent, de vezetőedzői minőségben a dobogó tetején állni?

- Szeretem a kihívásokat, mert a langyos víz soha nem motivál. Amikor megtudtam azt, hogy a csapatot fel kellene juttatni az Extraligába nagyon nagy elánnal vágtam bele, viszont azt nem gondoltam volna, hogy ez ilyen nehéz lesz. Tisztában voltam azzal, hogy egy alsó osztályból felkerülni a felsőbb osztályba mindig embert próbáló feladat, viszont nagyon sok olyan külső tényező van, amelyek befolyásolják ezt. Gondolok itt arra, hogy itt azok a csapatok keresztbe húzhatják a számításokat, amelyek igazán nem is szeretnének feljutni, de ha éppen olyan napjuk van, akkor akár le is győzhetnek. Azt tudni kell, hogy az NBI-ben sok olyan játékos van, aki régen Extraligás csapatban szerepelt. abban az esetben, ha csapatomnak kötelező győzelmet kell produkálnia, akkor ez nehézségekbe ütközik, főleg olyan gyerekekkel, akik az én játékosaim és az előző idényben nem játszottak a felnőtt csapatban, vagy kevés szerepet kaptak. Lényegében véve tapasztalatlan fiataloktól volt elvárva, hogy feljussunk. El kell fogadni azt, hogy a rutin hosszú évek alatt alakul ki, úgyhogy ilyen szempontból rendkívül melós volt ez a tíz hónap, hogy két-három évvel „megöregítsük” ezeket a játékosokat, és fejben, mentálisan fel tudják fogni azt, hogy nekünk mit is kellene csinálni. A mai napig nehéz feldolgozni a bajnoki címet, de nagyon-nagyon jó érzés volt. Én mindig szerettem azt, hogyha a munka után valami kifizetődik, és ez az idén is így volt. Örök életemben a sikert hajtottam játékosként és edzőként egyaránt.

Említette, hogy szereti a kihívásokat, talán Önön kívül nehezen hittek ebben az elsőségben, de a klub vezetése felől sem volt meg prioritása még ennek...

- Így történt. Többször is elmondták, hogy nem akarnak terhet tenni csapat vállára, ám én úgy voltam vele, hogy vagy most, vagy soha. Az volt a közös célunk, hogy megnyerjük a bajnokságot és ezt végre kellett hajtani. Olyan szempontból is jó volt, hogy egy olyan visszacsatolás történt a srácok részére, hogy igenis, ha már ennyi munkát belefektettünk akkor ez megtérül. Amennyiben most nem tudtuk volna feljuttatni a csapatot, akkor a későbbiekben nagy valószínűséggel nem sikerült volna, mert már teljesen más szabályzat lesz. Osztályozót kell játszani az Extraligából kieső csapat ellen, mindez azt jelenti, hogy náluk három idegenlégiós lehet, nálunk csak kettő. Ezt én mind tudtam már év közben.

Fizikailag, vagy mentálisan volt erősebb a csapat, hogy el tudott jutni idáig?

- Egyértelműen fizikálisan! Ezek a fiatal gyerekek azért erősek, viszont mentálisan sokat kellett fejlődniük, hogy eljussanak idáig. Nagyon sok befolyásoló tényező volt: milyen a csapat kohéziója, szeretik-egymást, van-e széthúzás. A pályafutásom alatt sem játékosként, sem edzőként nem láttam még ilyen csapatot, akik ennyire szerették volna egymást, mint játékosok. Nem volt klikkesedés, elfogadták egymást. Ez igen sokat jelentett minden szempontból!

Rettenetesen nehéz időszak elé néznek az alapozástól egészen a bajnoki rajtig, mi lehet az elsődleges céljuk, a bennmaradás kiharcolása mellett?

- Mivel idén új szabályt hoztak, és nem négy, hanem három légiós lehet így sok lesz a lyukas pozíció, ahová magyar játékost kell, hogy betegyenek az ellenfelek. Mivel magyar játékos viszont eléggé kevés van, Magyarországon én úgy hiszem, hogy fogunk csoda mérkőzéseket is játszani, de valószínű, hogy fogunk kötelezőket is veszíteni. Ez teljesen kiszámíthatatlan bajnokság lesz, nekünk a bennmaradás a fontos, de nekem ennél sokkal több az elvárásom magam és a játékosok felé is. Bízom abban, hogy a középmezőnyben tudunk majd ragadni. Természetesen ez nagyon sok munkával, lemondással, valamint alázattal fog járni. Elmondtam a játékosoknak, hogy a tavalyi szintet kétszer olyan magasra kell emelni edzéseken és mérkőzéseken is.

Teljes már a játékosállomány, milyennek ítéli az igazolásokat, mekkorát lendíthetnek a társaságon a célok elérésében?

- Az elsődleges célja az volt az elnökségnek hogy akik feljuttatták ezt a csapatot nem szeretnék azokat a játékosokat elküldeni, akik kivívták az Extraligás részvételt. Mind megkapják az esélyt arra, hogy bizonyítsanak és ennek megfelelően igazoltunk pluszba egy külföldi játékost, aki vezére lehet a csapatnak, és aki ezeket a fiatalokat gardírozhatja, és hoztunk fiatal magyar tehetségeket, akiket ki szeretnénk kinevelni a válogatott számára. Úgy igazoltunk, hogy a személyiségük is beilleszkedjen a csapatba. Szeretem a hasonló mentalitású a játékosokat, mint amilyen én voltam játékosként illetve edzőként vagyok.

Fiatal a legénység, ez előnyt, vagy hátrányt jelenthet?  

- Magyarországon minden csapatjáték eredménycentrikus. Azt nem lehet megcsinálni, hogy kineveljél valakit és még emellett eredményt is elérjél. Jelen pillanatban nálunk a fejlődés lesz a fontos kulcs és majd meglátjuk, hogy ezáltal milyen eredményeket tudunk elérni. Hosszú távon teljesen más egy rutinos játékosokból álló csapat, mint egy fiatal. Ebből a szempontból hátrányt jelent a fiatalság. Viszont, ha két-három évet tudok ezekkel a fiatalokkal foglalkozni, és megtanulnak mindent, amit én szeretnék, és együtt tudom tartani a gárdát, akkor mindenféleképpen előnyt jelent a koruk.

Az utánpótlás jelentős eredményeket ért el, lehet ezekre az ifjakra nagyobb terhet tenni az ősszel induló pontvadászatban?

- Most folyamatosan foglalkozunk az ifistákkal is, ugyanazokat az edzéseket végzik mint a felnőttek ez azért jó mert ha bárki felkerül akkor nem lesz számára újdonság csapatnál végzett munka még jobban odafigyelünk a fiatalokra mert nekünk az utánpótlás. Célunk. hogy még többen felkerüljenek nagy csapatba.

Milyen menetrenddel készülnek, hány tesztmeccs vár a gárdára a bajnoki rajtig?

- Október elsejéig tíz mérkőzést szeretnénk játszani magyar és külföldi csapatokkal egyaránt szlovén szlovák és horvát csapatokkal. Természetesen készülünk a hagyományos fehérvári torna megrendezésére is szeptember közepén.