Megműtik Afentaler Sárát

– Úgy emlékszem, a 45. percben történt, cselezni akartam és a jobb lábam letapadt, majd kiment a térdem – idézi fel a történteket a 20 esztendős átlövő. – Elég szerencsétlen mozdulat volt, kontaktba nem kerültem a védővel, nem ért hozzám senki. Egyből tudtam, baj van, nem is a fájdalom volt a legnagyobb gond, teljesen sokkot kaptam, hogy megint ez történik velem. Másnap mentem vizsgálatra Győrben és ki is derült, hogy elszakadt az elülső keresztszalagom és porcom is leszakadt.

Az utánpótlás-válogatott vezéregyénisége két éve a hazai, ifjúsági döntőn szenvedett hasonlóan súlyos sérülést ­Fejér megyében.

– Pontosan két éve történt a másik lábammal is ugyanez. Május végén Rácalmáson, az ifjúsági négyes döntőn, a Fradi ellen szakadt el egy teljesen hasonló mozdulatban, csak éppen a másik irányba cseleztem. Akkor nem gondoltam, hogy nagy a baj, hiszen nem fájt túlzottan, most viszont ugyanazt éreztem, mint akkor, tehát ezúttal tisztában voltam mindennel. Aznap este és a másnap szörnyű volt, szinte járni sem tudtam. Azóta már voltam Győrben, Balogh Péter specialistánál – ő végezte a műtétet a másik térdemen is –, megvizsgált, gyógyszert és krémet írt fel, amit azóta is használok, hogy az ­operációig enyhüljenek a fájdalmaim. Sokat javult, azóta már könnyedén közlekedek. Azt még nem tudni, mikor kerül sor a beavatkozásra – hétfőn egyeztetünk erről –, remélem, minél előbb. Nem tudom elmondani, mennyire szörnyű volt a lelátóról nézni a szerdai, DVSC elleni meccset. Szinte megszakadt a szívem, sajnálom, hogy nem tudok segíteni a lányoknak a játékommal még egy jó ideig. Nagyon komoly hiányérzet van bennem a most futó bajnokság kapcsán, sok olyan meccset engedtünk ki a kezeink közül, amit megnyerhettünk volna. Csináltunk bravúrokat, mellette azonban voltak nagy kudarcok is. Szerintem jobb csapatunk van, mint amit a jelenlegi helyezésünk mutat. Két nagyon jó meccsünk volt, a Debrecen és a Mosonmagyaróvár elleni, idegenbeli találkozók, mindegyiket megnyertük.

Az idei szezonja véget ért és nagy kérdés, mikor térhet vissza a pályára, ugyanis az egyik legsúlyosabb sportsérülést szenvedte el.

– A 2020–21-es idényben voltak jó és rosszabb meccseim, nem nyújtottam stabil teljesítményt. Úgy gondolom, az idei bajnokságban a másfél héttel ezelőtti, hazai, Győri ETO elleni találkozón nyújtottam a legjobbamat, tíz gólt lőttem, nagyon felszabadultan játszottam. Összességében elégedett vagyok az idei produkciómmal, hiszen ez az első szezon, ahol ekkora szerepet kaptam az NB I-ben. Korábban a Győrrel nyertem Bajnokok Ligáját, de epizódszerepeket kaptam. Nagyon sajnálom, hogy most így alakult, remélhetőleg még sok sikeres év áll előttem a kézilabdában. Mindenki azt mondja, hogy a felépülési idő egy év, mivel már jártam ebben a cipőben, pontosan tudom, semmit nem szabad elsietni, viszont én ennél azért bizakodóbb vagyok, legutóbb is már meccsre kész voltam 8-9 hónap elteltével. Viszont tavaly márciusban akkor ütött be a pandémia, ezért abban a szezonban nem tudtam pályára lépni. A terveimben az szerepel, hogy játszom már a következő bajnokságban, mindent meg fogok tenni, hogy így legyen. A Győr először kölcsönadott Fehérvárra, a megállapodás a nyáron járna le, azonban korábban már hosszabbítottunk, jövő nyárig. Ráadásul nem kölcsönben vagyok itt, az FKC végleg megszerzett a Rába-partiaktól.