Elmúlásra hangolt kötet a kanizsai Hidegházról

A Székesfehérvári Közösségi és Kulturális Központ (SZKKK) Fürdősori épületének tágas, földszinti terme adott otthont a könyvbemutatónak, amelyen a József Attila-díjas Mohai V. Lajos író, költő, irodalomtörténészt Bakonyi István irodalomtörténész és Péntek Imre költő méltatta. Utóbbi szintén Zala megyei származású, akárcsak a szerző. Elemzésében az is elhangzott: a megjelent regény nyitánya lehet egy terjedelmesebb műnek, s a könyv alcíme is erre utal: „A kanizsai Hidegház - Befejezetlen kézirat.” Mohai V. Lajos prózájában nem hagyományos párbeszédek és cselekmények szerepelnek, a képeket, hangulatokat ugyanis költői képekbe foglalja. Igazi hangulatfestő mester tehát – és ezt jól bizonyította az esten felolvasott részlet is.

„A kanizsai Hidegház” Nagykanizsához és a családhoz fűződő feljegyzéseket tartalmaz. Érezhető, hogy az író szeretettel fordul városa felé, Kanizsa pedig boldog lehet, hogy van egy írója – fogalmazott Péntek Imre. S hozzátette: az olvasó sokoldalú társadalomrajzot kaphat a szürke évtizedekről, az időkapszulák pedig egymás után nyílnak meg. A Hidegház (így hívták a régi ravatalozót a temetőben) az a centrum, amely generációkat fogad magába, hogy aztán azok végleg eltűnjenek.

Bakonyi István már azt vetette fel: lehet-e regényt írni egy házról, egy utcáról? A válasz természetesen az: lehet. A mű főképp az időről, annak múlásáról, az emlékezetről és az elmúlásról szól, s nem kifejezetten regény, hanem inkább életrajzi füzér, amelyben önállóan is működő novellák vannak. Az olvasónak lehetnek a szerzőéhez hasonló élményei, emlékei, ezért is lehet érdekes számunkra a könyv. Az irodalomtörténész is el tudja képzelni, hogy ez a szöveg egy később megjelenő tudatregény alapja legyen – és ezt nem cáfolta Mohai V. Lajos sem. Aki úgy érzi: még nem tud elég jól szépprózát írni, így a kötet megírása amolyan írásgyakorlat volt. Az alapul szolgáló testes kéziratot igencsak megrostálta, számára az volt a fontos, hogy az esszenciában megmaradó mondatok mind jók legyenek. A Rózsa utca, ahol a Hidegház van, az elmúlásra hangolt közeg volt. És Mohai magát a várost, Nagykanizsát is hidegnek érezte, de ennek ellenére nagyon szereti – mondta a bemutatón.

A folytatáson már dolgozik, s az talán a 2025-os Könyvhétre meg is jelenhet.