A nagy államférfire emlékezett ebben az évben a szülővárosa, Mór (galéria)

Hat különböző eseményre hívta a Wekerle Sándor Alapítvány Mór lakosait, illetve a történelem szerelmeseit. Wekerle Sándor születésének 175. évfordulója alkalmából szervezett rendezvénysorozatot a neves államférfi emlékezetét őrző alapítvány. Az utolsó két felvonása már magán a születésnap idején zajlott.

November 11-én, szombaton került sor a Wekerle ’175 néven meghirdetett rendezvénysorozat ötödik eseményére, a „Wekerle Sándor és a dualizmus kora” című történész konferenciára, melyen neves történészek és a háromszoros miniszterelnök leszármazottjai emlékeztek Wekerle Sándorra. –A Lamberg-kastély olvasótermében délután nagy érdeklődés mellett, telt házzal lezajlott konferencián a VERITAS Intézet hat neves történésze mutatta be a korszakot és annak a különleges életpályának legfontosabb szakaszait, amelyet a dualizmus fél évszázada alatt a móri államférfi a pénzügyminisztériumi segédfogalmazótól a miniszterelnöki tisztség háromszoros betöltéséig bejárt. Számos érdekesség hangzott el Wekerle Sándor életével kapcsolatban, amelyet a nagyközönség először hallhatott–tudtuk meg Buza Ernőtől, az életművet gondozó alapítvány kuratóriumi elnökétől.

A konferencia után a budapesti  VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár vezetőivel és munkatársaival együtt délelőtt felkeresték a néhai miniszterelnökhöz kötődő móri épületeket, emlékhelyeket és közösen koszorút is elhelyeztek a Wekerle emlékműnél.

Három nappal később, november 14-én, az egész éves sorozat hatodik és egyben záró rendezvényén újra koszorúzásra került sor, a móri Wekerle emlékműnél, melynek két oldalán két móri borlovag, Dénes Zoltán és Körösi Imre és két hagyományőrző huszár, Páli Csaba huszár alezredes és Ampli Ferenc huszárőrnagy állt díszőrséget. A terület egyik felén a Móri Borbarát Hölgyek Egyesületének tagjai, a másikon a Liederkreis kórus énekesei zárták a teret, utóbbiak német dalokat énekeltek és a harmonikaszó is segített megidézni a régi sváb világot.

Az alapítvány kuratóriumának elnöke ünnepi beszédében nemcsak arról beszélt, hogy Wekerle volt az első polgári származású magyar miniszterelnök, hanem arról is, hogy milyen ember is volt Mór város híres szülötte:

–Immár tizenkét éve történt, hogy a város lakóinak, vezetőinek gazdagsági szereplőinek és civil közösségeinek összefogásával elkészülhetett az emlékmű, melyben Nagy Benedek szobrászművész bronzba öntötte Wekerle történelmi személyiségének eszenciáját, a parlament egyik szegletében dolgozó, feljegyzéseit tanulmányozó államférfit. Háromszoros miniszterelnök és ötszörös pénzügyminiszter és a maga korában rendkívül népszerű politikus volt, amit bizonyít, hogy első miniszterelnöksége alatt 12 város választotta őt díszpolgárává, az egyházügyi és polgárosodási reform miatt. Ám halála után évtizedekig elfeledték, tehát van mit pótolni az utókornak, és ebben vállalt szerepet a nevét viselő alapítvány–mondta a kuratóriumi elnök, Buza Ernő, aki hozzátette, hogy Wekerlének is voltak tévedései, rosszabb és jobb időszakai, ahogy minden embernek, aki vállalja a sorsa adta kihívásokat, de egy biztos, nemzete iránti elkötelezettségében nem ingott meg soha.–

A koszorúzás során a Móri Táncsics Mihály Gimnázium diákjai, Pintér Máté és Mózes Áron segédkeztek és természetesen elsőként Mór város önkormányzatát képviselő Fenyves Péter polgármester, Fett Krisztián alpolgármester és Taba Nikoletta jegyző hajtott fejet az emlékmű előterében. Ezt követően a Móri Német Nemzetiségi Önkormányzat, és több civil szervezet képviselője is megállt egy-egy percre Wekerle Sándor talapzata előtt.

A szabadtéri megemlékezést követően a móri házasságkötő teremben folytatódott az ünnepi műsor.