Oltárkép grófnővel, őrtorony freskókkal és Cifrakert ősplatánokkal

A tavaly óta jegyzett grémium a helyi értékek felkutatásával és egybegyűjtésével foglalkozik. Célja egyben megismertetni, valamint népszerűsíteni a nagyközség nevezetességeit. Ennek egyik lehetősége a Falusi séták programsorozat, amelyre első alkalommal július 6-án került sor. A szépszámú érdeklődőt vonzó közösségi esemény résztvevői a katolikus temetőkápolnánál találkoztak, onnan a Kula toronyba látogattak, végül pedig a Cifrakertben fejezték be sétájukat. A történelmi korzót Váczi Márk történész-néprajzkutató, a Települési Értéktár Bizottság elnöke és Váczi-Tóth Bernadett néprajzos-kulturális antropológus vezette Rák Vilmos Zsolt, a Bizottság tagja aktív közreműködésével.

A séta mindegyik állomása tartogatott a hasznos ismereteken kívül valami érdekes tudnivalót. A késő barokk temetőkápolna a homlokzatán feltüntetett évszám szerint 1866-ban épült, ma is eredeti állapotában és berendezésével maradt az utókorra. 

Építtetője a település egykori ura, gróf Batthyány (III.) Imre tekintélyes címeket viselt: királyi kamarás, Magyarország főlovászmestere és belső titkos tanácsos volt. Örökösének, Batthyány Emma Róza grófnőnek – róla nevezték el az Emmaróza településrészt – arcvonásait őrzi a kápolna Fájdalmas Anya oltárképe. Kifejezve azt a fájdalmat, amelyet öt- és héthónaposan meghalt kisgyermekei, valamint férje, lovag Andreoli Ferenc császári és királyi lovaskapitány korai halála miatt érzett az özvegy.

A temetői kápolnánál jóval régebbi múltra tekint vissza Szabadbattyán középkori építménye, a Kula. Fennmaradt elnevezése a török hódoltság idejére utal, magyarul őrtornyot jelent. Gyakran megduplázva, Kula-toronyként használják a nevét. A Települési Értéktár Bizottság kezdeményezésére a Fejér Vármegyei Értéktárba júniusban felvett műemléképület történetében váltakozik a pusztulás és újjáépítés, amit egy II. világháborús bombatalálat is tetézett – mégis fennmaradt. A „nagy idők tanújaként” iránta megnyilvánuló érdeklődés ellenére – mint tapasztalhattuk a toronyba tett látogatás alkalmával – mégsem tölti be jelenleg az igazi múzeum szerepét. Ezt egyrészt átvitt értelemben is „porosodó” kiállítási anyagának, valamint a Kula belső- és külső állapotának

tudhatjuk be. „A kiemeléstől a bemutatásig” – Késő római falfestmények c. kiállítás – amelynek leletei a Seuso-kinccsel is összefüggésbe hozott szabadbattyáni régészeti területről származnak – újraértelmezést és múzeumtechnikai felújítást igényelnének. Gondoljuk ezt azért is, mert a program résztvevőit érzékelhetően érdekelték a rekonstruált falfreskók.

A történelmi séta utolsó állomása a felújított Cifrakert volt. A hajdani kastélypark – sajnos, a hozzá tartozó épület a II. világháborúban megrongálódott, majd lebontották – ma természetvédelmi terület. Festői látványt nyújtanak a Sárvíz folyó medrében kialakított tóval együtt a park öreg platánfái, közülük többet a Batthyány család tagjairól neveztek el. Néhányuk korát 200 évesre becsülik, de nehéz pontosan meghatározni, mivel a lecsapolt mocsaras területen a tápanyagban gazdag, magas talajvíz kedvező feltételeket biztosít gyors növekedésükhöz.

Szeptemberben újra folytatódnak a Falusi séták, az emmarózai Szent Vendel-kápolnához, a Szent Imre- templomba és a református templomba várják a résztvevőket.