Liszt Művészház

2023.01.17. 14:43

Rezsitől függ, igény lenne rá - az új kulturális terekről szólt a konferencia (galéria, videó)

Van-e ma létjogosultságuk a hagyományos kulturális intézményeknek? Érdemes-e régi gazdasági épületeket bevonni a közösségi hálózatba, amellyel új, 21. századi terek létrehozása mellett értéket is mentenek? Erről, valamint a napelemrendszer mellett is másfél millió forintos decemberi áram számláról is szólt a konferencia kedden a kápolnásnyéki Liszt Művészházban.

S. Töttő Rita

Fotós: S. Töttő Rita / FMH

Kápolnásnyék és a Velencei-tó térségének egyik legújabb kulturális terében, a gazdasági épületből átalakított Liszt Művészházban köszöntötte a kulturális szcéna közönségét kedden délelőtt L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója. A helyszín az előadások témája kapcsán is különösen lényeges volt ezúttal:

- Ugyan ez nem egy pajta, de mégiscsak egy volt istállóépület, ez az apropója annak, hogy itt tartjuk ezt a konferenciát – fogalmazott köszöntőjében a házigazda „A pajtától a múzeumig – új közösségi terek a közgyűjteményekben, a közművelődésben és a népfőiskolai mozgalomban” című előadássorozat kezdetén. A konferencia előadói a hagyományos és a megújuló kulturális terekről, minta tervekről, fejlesztési irányokról szóltak, ám előtte még egy, a működést beárnyékoló élethelyzetet osztott meg a közönséggel L. Simon László:

- Ezen az épületen, ahol vagyunk, annyi napelem van, hogy nem csak saját maga teljes energiaigényét fedezi – elviekben -, hanem a szomszéd szabadtéri színpad nyári energiaigényét is. Így számolták ki a mérnökök, s az első félév vissza is igazolta azt, hogy itt annyi áramot termelünk, amely sokszorosa a ténylegesen felhasznált mennyiségnek. Elvileg, azt gondolná az ember - háború ide, rezsiválság oda -, végtére is úgy tudunk működtetni egy közösségi teret mindannyiunk örömére, hogy annak a rezsiköltsége minimális lehet. Ehhez képest két dologgal szembesültünk: egyrészt az áramszolgáltató, miután szembesült azzal, hogy sok áramot tudunk itt termelni, önkényesen megváltoztatta a szerződésünket, s azt mondta: ezentúl magasabb rendszerhasználati díjat kell fizetnünk, hiszen szerintük az is rendszerhasználati díjat jelent, hogy mi betápláljuk az áramot. Ezért első körben havi 75 ezer forintra emelték e díjunkat a korábbi 4 és fél ezer forinthoz képest. Majd, hogy még nagyobb legyen a meglepetésünk, felmondták az áram szerződésünket. Így az MVM-mel kötöttünk szerződést – annak reményében, hogy ez számunkra kedvező, tervezhető, racionális működtetést eredményez majd. Ám most megjött az első havi áram számlánk: másfél millió forint decemberre. Ez, az én számomra egy dolgot jelent: módszeresen tönkre akarnak tenni közösségeket, civil szervezetek, kulturális tereket. Ennek semmi köze nincs a gazdasági racionalitáshoz, ez nincs összhangban a tényleges áram felhasználással, az unió azon politikájával, hogy lehetőleg minél kevesebb szén-dioxidot termelő forrásból állítsuk elő az áramot! Hiszen mi annyi áramot termelünk, amennyivel a teljes áram fogyasztásunkat lefedjük, még télen is, nem csak nyáron! – fogalmazta meg felháborodását a házigazda, hangsúlyozva: - Ez nem maradhat így!

Ez a téma pedig itt és most azért is fontos – folytatta L. Simon László -, mert ezen a konferencián az a fő kérdés, szükség van-e újabb közösségi terekre, s ha igen, akkor azoknak milyeneknek kell lenniük? L. Simon rámutatott: annak tudatában kell tehát ezekről gondolkodnunk, hogy fenn tudjuk-e őket tartani, tudjuk-e őket működtetni? Az érdeklődés azt mutatja – tette hozzá az előadó -, szellemi kapacitás, tudás, koncepció, ambíció, elkötelezett szakember és jó szándék van, sőt mi több: közönség és igény is van.

Majd megemlítette a térség jelentősebb kulturális közösségi tereit, amelyek folyamatosan nagy látogatottság mellett működnek: a Halász-kastélytól kezdve a Vörösmarty Emlékházon át a Csajághy Laura Színpadig, majd pedig rátért a következő helyi projektre, a velencei Meszleny-kastélyra: - Itt szintén közösségi és kulturális tér jön létre, de ha ilyen rezsiárakkal kell számolnunk, akkor tönkre leszünk téve. Hiába gondolkodunk azon, hogy önfenntartó és környezettudatos rendszereket hozzunk létre, ha ehhez nincs partnerség. Ezért a mai tanácskozásnak az is üzenete, hogy azok, akik elhivatottan, régi gazdasági épületek felújításával foglalkoznak, értéket teremtenek, a törekvésük, jó szándékuk ne vesszen kárba a gazdasági feltételrendszer hiánya miatt – ehhez kérte a „katalizátor” szerepének betöltését a jelenlévő Tessely Zoltán országgyűlési képviselőtől a házigazda.
 

A kép bal alsó ikonjára kattintva további fotók érhetők el.

Rodics Eszter a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola Alapítvány tevékenységét bemutatva elmondta: a cél, hogy iskolarendszeren kívüli képzéseket nyújtó intézmény a fiatalokat is meg tudja szólítani, s olyan generációk nőjenek fel, akik érzékenyek a művészetek iránt s megértik, miért fontos az, hogy napjainkban jelen legyen a művészet. Az elnök asszony pár mondatban szintén kitért a velencei Meszleny-kastély felújítására: - A tető elkészült, hiszen kötelezést kaptunk arra, hogy mindenképpen készüljön el a kastély teteje, annak érdekében, hogy ne omoljon össze az épület és ne kelljen a nulláról kezdeni a felújítás munkálatait. Így a kastély is készül, komoly terveink vannak vele.

Az új kulturális terek létrehozása kapcsán a konferencián elhangzott: folyamatos változás jellemzi a kulturális igényt, a hozzáférés lehetőségét, így a háttér-infrastruktúra sem lehet állandó. Szóba kerültek a kihasználatlan kulturális terek, a megváltozott igényekre nem reagáló működtetési formák, de azok a kihívások is, amelyek az érdeklődés felkeltésére, a konkurencia kezelésére vonatkoznak. Számos jól működő mintát és példát hoztak a szakemberek, és felvetődtek olyan fejlesztési koncepciók, amelyek erdélyi és német alkotók bevonásával valósulhatnak meg. 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában