Csoóri Sándor és a népzene - hat éve hunyt el a Kossuth-díjas költő

A délután célja nem Csoóri Sándor életútjának felelevenítése volt, ahogy általában ilyen eseményeken az lenni szokott, sőt Csoóri mellett jócskán előkerültek más nevek is. A beszélgetés középpontjában leginkább a költő és a népzene kapcsolata állt, ebben a kontextusban hangoztak el versek, történetek. De Tárnok Ákos egy talán ritkán hallott, kevésbé ismert visszaemlékezést is felolvasott, amelyben Csoóri egy 50-es évekbeli, Zámolyon tett látogatása alkalmával átélt jószágrekvirálásról írt. Nem egyedül látogatott akkor haza: miután Csanádi Imre, Zámoly másik Kossuth-díjas költője nem akart vele jönni a több éves orosz hadifogság tapasztalatai okán, Zelk Zoltánt és Benjámin Lászlót - ugyancsak Kossuth-díjas költőket – hozta magával. A látottak, a végrehajtók viselkedése, a szegény gazdák sorsa megviselte mindannyiukat. Ebből a történetből született meg később Benjámin Tánc reggelig című műve.

Bakonyi Csoóri több versét is felolvasta, hogy szemléltesse, hogyan jelennek meg alkotásaiban a népi motívumok és szófordulatok. A beszélgetés során azt is megemlítették, hogy Csoóri népzene iránti elkötelezettsége fiában, ifj. Csoóri Sándorban él tovább, aki maga is Kossuth-díjas, csak éppen dalszerző, a hazai hangszeres népzenei mozgalom egyik elindítója, a Muzsikás együttes és a Magyar Dudazenekar alapító tagja. 

A délutánt a felolvasások mellett Tárnok Ákos furulyán és kobozon előadott – többek között zámolyi – dallamai tették még színesebbé.