Schmöltz Margit: Regényes női sorsok történelmi háttérrel

Belegondoltak már abba, hogy esetleg nő lehetett a feltehetően III. Béla korában élt, legendás, csuklyásan ábrázolt Anonymus? Nos, ha nem, akkor próbálják meg elképzelni ezt a változatot is, ha pedig nem megy, akkor olvassák el Schmöltz Margit író történelmi regényét, amelynek ez az egyik kuriózuma. A két éve az esztergomi Helischer József Városi Könyvtár igazgatójaként tevékenykedő, informatikus-könyvtáros és kulturális menedzser diplomával rendelkező szerző nemrég Székesfehérváron, a Királykút Emlékházban is bemutatta az Esztergomban játszódó, 2020-ban megjelent könyvét, pontosabban annak első részét Anonymus – A sólyom szárnyat bont címmel. 

Szó esett azonban a 2. részről is, amely idén májusban látott napvilágot. S fehérváriként, a megyében élőként különösen érdemes tudni, hogy a szélesebb olvasóközönséghez főleg a történelmi regényekkel eljutó, ám olvasmányosan tudományos, ismeretterjesztő műveket is publikáló Margit első szépirodalmi műve a megyeszékhelyen játszódik, és Kő kövön címmel jelent meg 2019-ben. Olvasás közben régi, fehérvári helyszíneken kalandozhatunk, eközben szerelmek, asszonysorsok tárulnak fel előttünk, és az orvoslás egykori jellegzetességeit is megismerhetjük. A történelmi érdeklődés már Margit ifjúkorában megmutatkozott, hiszen a Vasvári Pál Gimnáziumban élvezettel tanulta a tárgyat, amelyet az igen szigorú Bukovácz Lajos tanított, akinél ötöst szerezni nem volt kis teljesítmény, de az osztálytársak már korán megjegyezték a röpködő egyesek után: „A Schmöltz ötöst kapott a Bukovácznál!” 

Ezt a sztorit még a bemutatón mesélte az író. Interjúnk során azt is felelevenítette, hogyan vetette bele magát egyre inkább a történelmi kutakodásba, amely különösen az orvoslás történetére irányult. Főiskolásként ebben a témában írt TDK-dolgozatokat, és kétszer nyert is, majd a szakdolgozatát szintén az orvoslás történetéből adta le, fehérvári vonatkozással. Nagyon sok anyagot gyűjtött össze, és nem szerette volna, ha mindez „csupán” egy könyvtárban, levéltárban porosodik, hanem a nagyközönség elé kívánta tárni. Ezért találta ki, hogy az orvostörténeti érdekességeket házasítja a hétköznapokban hallott szerelmi és más történetekkel. Mivel korábban indult novellapályázatokon, és sikert is ért el, érezte, hogy neki tud futni a regénynek. Így született a Kő kövön, amely novellaszerűen állt össze. 

Margit mindig női főszereplőt választ, mert szeretné megmutatni a történelmi korszakok más, nem az iskolában tanult oldalát is. Inkább kultúrtörténeti szempontból ábrázol egy-egy időszakot, s ugyan vannak valós szereplők, de több a kitalált személy, akiket a körülötte élő mai emberek sorsa inspirált. Fontos számára, hogy láttassa a „női oldalt”, azt, hogy az adott korban nem csupán harcoltak, hódítottak, vereséget szenvedtek a férfiak, hanem volt gyógyítás is például. Mindezt pedig történelmi szempontból teljesen hitelesen ábrázolja, ügyesen ötvözve a valóságot a képzelettel. Anonymust úgy választotta főszereplőként, hogy Esztergomban és a középkorban játszódó történetet akart megírni. Az, hogy a krónikás és jegyző nő, nem is annyira lehetetlen feltételezés, hiszen a minap is találtak maradványokat egy apácától, akinek a fogkövén olyan festéket azonosítottak be, amelyet a kódexek írásához használtak – mesélte Margit a meglepő tényt. 

Könyveinek fogadtatása eddig nagyon jó, olvasóközönségét a közösségi oldalas visszajelzések szerint főleg a 25-70 éves korosztályba tartozó nők alkotják – ám ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy kifejezetten nekik írna. Az aktuális könyv, amin dolgozik, szintén Esztergomban játszódik, és köze van a Vitéz János érsek udvarában talált freskóhoz, amely a négy erényt ábrázolja. Ez a kutatók szerint a híres Sandro Botticelli munkája, és Margit ezt a feltételezést járja körül ismét saját fantáziájával színezve. Egy tavalyi pályázatnak (Regényes természet volt a címe) köszönhetően pedig még az idén megjelenik a Kék imágó című ifjúsági regénye a Könyvmolyképző Kiadó gondozásában. A történet segít kimozdítani a gyerekeket a digitális világból, megmutatva a természet szépségeit. Margitról az is kiderült, hogy felmenői között vannak Fehérvár történetében híres Schmöltzök. Apai dédapja, Schmöltz József a város főügyészeként dolgozott. Schmöltz Leopold pedig a Sóstó környékét parkosította korabeli városszépítőként, és sokat tett azért, hogy a környék Fehérvár éke legyen. Emlékoszlopa a stadion környékén állt, ám jelenleg új helyét keresik. Schmöltz József megírta Fehérvár sporttörténetét is, és talán a jövőben egyszer ez is napvilágot láthat.