Élesedik a fehérvári szoborügy

Sokszor a jó szándékú kutatás is okozhat fejtörést a hivatalnak. Ez történt a fehérvári belváros egyik épületén, az Ady Endre és Oskola utca sarkán álló szoborral is. Az Ohmann Béla alkotásával kapcsolatos kezdeményezés kétszer is megjárta a városi önkormányzatot, majd a Fejér Megyei Kormányhivatalt, végül a Miniszterelnökség Műtárgyfelügyeleti Hatósági Főosztályánál landolt.

Tóth Sándor

A szóban forgó szobor az egykori Vitézi Székház falán

Fotó: Zempléni Múzeum

A fejleményeket figyelemmel kísérve többször adtunk hírt arról, hogy Négyesi Lajos, a Szent István Király Múzeum egykori tudományos igazgatóhelyettese érdekes felfedezést tett: a külön táblára helyezett feliratozás szerint A MAGYAR VITÉZ elnevezésű szoborról logikai érvekkel és kitartó kutatómunkával bebizonyította, hogy azt alkotója, Ohmann Béla, a költő és hadvezérről, Zrínyi Miklósról mintázta, s maga a művész is ZRÍNYI nevet adta neki.

Négyesi Lajos két esetben fordult a város önkormányzatához. A kutatás első szakaszában főként logikai érvek – a Zrínyire jellemző attribútumok, toll és szablya, ősi családi címer részlete – és elsődleges forrásművek alapján. Ő és a múzeum kezdeményezte, hogy távolítsák el a szoborról a jelenlegi téves elnevezést, és esetlegesen tűntessék fel rajta Zrínyi nevét, ha szükségesnek érzik. Az önkormányzat döntéséről megkeresésünkre akkor azt a tájékoztatást kaptuk: nem tartják jelenleg indokoltnak a szobor nevének a megváltoztatását, azt további megdönthetetlen bizonyítékokhoz kötik.

Négyesi Lajos tovább folytatta a kutatást és újabb, egyértelmű bizonyítékokat szerzett. Ezek közül is megdönthetetlen, Ohmann Bélának a szobor névadásra vonatkozó szándéka: egy 1938-ban készült tervrajzon a szoboralak talapzatán a ZRÍNYI felirat olvasható. Az 1960-as évek végén, az alkotás áthelyezésével kapcsolatban bukkannak fel újabb megerősítő dokumentumok. A Városi Tanács VB kért 1965-ben engedélyt az áthelyezésére az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőségtől. A válaszban egyértelműen Zrínyi szoborról írnak, tehát a köztéri műalkotásokkal hivatalból foglalkozó állami intézmény nyilvántartásában is Zrínyi néven szerepelt a szobor.

A szóban forgó szobor az egykori Vitézi Székház falán
Fotó: Zempléni Múzeum

A szakember, aki egyben hadtörténész és a Zrínyi-család kutatója, az újabb eredmények birtokában beadvánnyal fordult Cser-Palkovics András polgármesterhez. Ez derül ki abból a megállapításait összegező és képszerűen alátámasztó levélből is, amelyet a Fejér Megyei Kormányhivatal Örökségvédelmi Osztálya vezetőjének, Gonda Juditnak küldött Négyesi Lajos: „A kutatás eredményéről tájékoztattam polgármester urat, és felhívtam a figyelmét arra, hogy bizonyíthatóan a szobor Zrínyi Miklós nevét viselte, ennek megfelelően a téves elnevezést feltüntető tábla eltávolítása szükséges. Ezzel együtt a szobor eredeti nevét is célszerű lenne feltüntetni, elkerülve ezzel a szobor nevének meghamisítását. Polgármester úr válaszában jelezte, hogy a város nem tervezi a szobor nevének megváltoztatását, ezzel elutasította a javaslatomat.”A városi önkormányzat korábbi változatlan álláspontját megerősítve, lapunk is tájékoztatást kapott az Önkormányzati Kommunikációs központtól.

A fehérvári szoborügy ezzel nem zárult le, és nem ért véget. Ugyanis a Fejér Megyei Kormányhivatal nem dönthetett, mivel a kulturális örökség védelméről szóló törvény szerint védett műtárgynak minősül a szóban forgó szoborkompozíció. A rá vonatkozó intézkedési hatáskör a Miniszterelnökség Műtárgyfelügyeleti Hatósági Főosztályához tartozik, ahová továbbították Négyesi Lajos levelét.

Nyilván sokan várják érdeklődéssel Fehérváron, miként zárul a nem mindennapi szoborügy.

A Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozata kitüntetést kapta
Négyesi Lajos ezredes, hadtörténész, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kara Hadtörténelmi, Filozófiai és Kultúrtörténeti Tanszékének egyetemi docense a mohácsi csata egykori helyszínén folytatott kutatásai, valamint a Mohácsi Nemzeti Emlékhely kiállítóterének összeállításában, illetve a csatában részt vevő magyar hősök emlékének ápolásában betöltött kiemelkedő szerepe elismeréseként kapta meg a Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozata kitüntetést Áder János köztársasági elnöktől március 15-én.